UGHY ATTILA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. Én sem szeretnék túl hosszú ideig beszélni, a Ház mai jó szokását megtörni azzal, hogy hosszú felszólalásommal ezt a kitűnő ütemet, amit sikerült délelőtt diktálni, megtörjem, ugyanis ennek a napirendi pontnak az előzetes kiírás szerint 22.30-kor kellett volna kezdődnie, és ehhez képest egészen véletlen, hogy éppen ide tudtam érni.

Két nagyon fontos pontjára szeretnék utalni a jelenlegi változásnak. Ezek közül az első az európai művek arányára vonatkozó kvóta bevezetése. A közösségi szabályozás elsődleges és alapvető célja az európai kulturális örökség és értékek, és nyilvánvalóan az európai zene, illetve filmipar védelme a földrészt elárasztó amerikai produkcióktól. Azt gondolom, ezzel az elvvel minden jóérzésű hazai politikusnak azonosulni illik, függetlenül attól, hogy az ellenzéki vagy a kormánypárti oldalon ül-e, már csak azért is, mert az európai művek védelmén keresztül a magyar alkotások is védelemben részesülhetnek. A jelenlegi gyakorlat és a médiatörvény most csak a közszolgálati műsorszolgáltatókat kötelezi a magyar, illetve európai gyártású művek előnyben részesítésére, ez az eredmény azonban, azt gondolom, nagyon-nagyon csekély, és nagyon jól látszik is a földi kereskedelmi televíziócsatornák műsorstruktúráján, ha végigtekintjük őket.

Készítettem otthon egy házi statisztikát a május 1-jétől 7-éig terjedő időszakról az egyik műsorújság alapján a két földi sugárzású kereskedelmi csatornán sugárzott alkotások származási helyéről a fenti állításom alátámasztására. Ezek alapján a TV2 e heti műsorán 83 film vagy filmszerű produkció szerepel, ezek közül 21 európai - ezen belül 2 magyar - és 62 zömében az Egyesült Államokban, illetve Latin-Amerikában készült. Ha ezt százalékban próbáljuk kifejezni kisebb kerekítésekkel, akkor az arány 75:25 az amerikai filmgyártók javára.

Az RTL Klubot vizsgálva még gyászosabb eredményre tudunk jutni: 63 mű közül 14 készült Európában, ez százalékban nézve már csak 14 százalékot jelent (sic!), ugyan ebből 5 darab magyar - ez egy egész hétre vonatkozik, tisztelt képviselőtársaim! -, azonban ha megnézzük, hogy ez az 5 darab magyar produkció az RTL saját produkciójában készült szappanopera, akkor azt hiszem, komoly okunk lehet az elkeseredésre. Hát még akkor, ha a hét végi bontást is megvizsgáljuk! A TV2-n az elkövetkezendő hét végén 23 produkció lesz, és ebből a 23 produkcióból összesen 2, azaz kettő darab készült Európában, ez százalékban kifejezve 9, szemben a 91 százalékkal.

Nos, tisztelt Ház, azt gondolom, ezek a számok magukért beszélnek. Még akkor is, ha nyilvánvalóan egy műsorújság alapján készített statisztika nem lehet egészen pontos. Mert könnyen lehet, hogy néhány brazil és venezuelai szappanopera között megbúvó európai természetfilm felett átsiklott a tekintetem, ami a statisztika szempontjából néhány százalékot azért javíthatott volna az európai produkciók arányán, de az azért jól látszik, hogy ez még mindig sokkal kevesebb, jelentősen kevesebb, mint amit a közösségi szabályozás előír.

Nyilván ez az arány lényegesen nem változik meg egyik pillanatról a másikra a kereskedelmi csatornák tekintetében. A televíziós társaságoknak a filmvásárlásaikat és az erre fordítható összeget, költségvetést viszonylag hosszú időre előre meg kell határozniuk, ezért és egyébként az OECD-tagságból adódó kötelezettségeink miatt is szükség van egy viszonylag hosszú átállási időre. Éppen ezért azt gondolom, különösen kívánatos volna, ha megszületne a konszenzus az ellenzéki és a kormánypárti oldal között ennek a törvénynek a módosításáról, éppen azért, hogy az EU-szabályozással konform módon sikerüljön átalakítanunk ezt a törvényt, még akkor is, ha a hatálybalépés időpontja csak Magyarország európai uniós csatlakozásának időpontjával fog egybeesni.

A másik fontos pont, amihez hozzá szeretnék szólni, az a törvény egyéb módosításainak részében található, a kiskorúak védelmére vonatkozó rész, amit Vincze képviselőtársam már az imént említett. A jelenlegi szabályozás ugyanis, azt gondolom, nem túl konzekvensen szól erről a problémáról, hiszen az alapelvekben, illetve a reklámrészekről szóló jogszabályokon belül találhatók csak szétszórva a kiskorúak védelméről szóló passzusok ebben a törvényben.

(15.00)

Pedig az európai irányelvek ezzel szemben eléggé keményen fogalmaznak, és eléggé jól körülhatároltan fogalmaznak. Például tilos olyan műsorszámokat közzétenni, amelyek a kiskorúak szellemi, fizikai és erkölcsi fejlődését súlyosan károsítják. A pornográfia és erőszak öncélú bemutatására gondol itt elsősorban az irányelvek alkotója és alkalmazója. Az irányelvnek van egy másik fontos része, amely a kiskorúak fejlődése szempontjából veszélyes műsorszámok előtt figyelmeztető jelzés bevezetését írja elő.

Azt gondolom, hogy Magyarországon többé kevésbé ez a dolog működik, de nem lehet azt állítani, hogy minden egyes csatorna alkalmazza ezt, és hogy a szabályok, illetve a jelzésrendszer egységes volna egyrészről; másrészről azt sem lehet állítani, és jó szívvel mondani, hogy ezek a jelzések annyira figyelemfelkeltőek volnának, hogy akár a szülők, akár az érintett gyermekfelügyelők a tévé előtt rögtön ki tudnák kapcsolni ezt a csatornát, vagy más csatornára tudnának kapcsolni. Arról nem is beszélve, ha már egy produkciónak vagy egy műsornak a közepén található, amikor átkapcsol, vagy átszörfözik arra a csatornára, akkor már viszonylag nehezen lehet ennek a figyelmeztetésnek érvényt szerezni, hiszen csak a reklámblokkok után két-három percig, illetve a film elején látható egy figyelmeztető jelzés a televízióban, azt hiszem, a jobb fölső sarokban. És hogy mennyire igaz, hogy ezeknek a kívánalmaknak még mindig nem tudtunk megfelelni, elég csak példának bizonyítani azt a számtalan civil kezdeményezést, egyesületet, mozgalmat, amelyik azt tűzte ki célul, hogy a televízió képernyőjéről főműsoridőben, illetve a gyerekek által legnézettebb időszakban száműzni szeretné az öncélú erőszakot és a pornográfiát. Azt gondolom, még egyszer, a jelenlegi médiatörvény ezt nem tudja kellőképpen megvalósítani.

Mindezek alapján úgy gondolom, hogy elengedhetetlenül szükséges volna mielőbb a médiatörvény változtatása a fenti indokok alapján, illetve a jogharmonizáció, az európai uniós joganyaghoz való kapcsolódása és konformitása végett is.

Köszönöm szépen hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu