DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy érzem, hogy néhány rövid gondolatot most, nyomban az elején szeretnék hozzáfűzni ehhez a témához. Annál is inkább, mert a kormány és az általa kijelölt szakértők és intézmények foglalkoznak vele, és tudom, hogy ott kitűnő szakértelem áll rendelkezésre, mégis legyen szabad néhány elemre felhívni a figyelmet.

Azzal kezdem, hogy a közgazdaság-tudományban - mint ahogy ez jól tudott - igen alaposan kiművelt szakma, tudomány a biztosítási matematika, az actuarial science; ennek különböző vetületei igen-igen jelentősek, és nagyon nagy segítségünkre lesznek, ha használjuk. Persze a törvényhozók megtehetik azt, hogy nem veszik tudomásul, mert az túl komplikált - vagy hát mi politikusok vagyunk -, de szeretném óvni ettől magunkat! Használjuk azt a tudást, ami van, és ez bőségesen megvan.

Ezért köszönöm meg és gratulálok Mádi László képviselő úrnak, hogy idehozta, mert különben talán még jó darabig nem került volna ide, ha a kormány és az érdekképviseletek különböző műhelyeiben kontemplálják és masszírozzák ezt. Itt van előttünk! Ilyen témát, elemet jó lesz, ha emlékezetünkben tartunk, és megmondjuk a szakértőknek, akik dolgoznak, hogy igen, mi ezt tudjuk és elvárjuk, hogy kontemplálják a versenypiac szerepét, a versenyelvű piacot ebben a gazdasági tevékenységben. Mert fogalmazzuk csak meg tisztán! Gazdasági tevékenységről van szó: arról, hogy valami vagyontárgy bebiztosíttassék vagy ne. Ha nem biztosítódik be, akkor a kockázat nagyobb mértékben a tulajdonosé lesz, és az a bölcsesség már réges-régen megszületett, hogy jobb megosztani a kockázatot, mert az mindenkinek jó.

Szoktuk azt úgy is dramatizálni, hogy lényegében a biztosító, aki biztosítást köt, szerződést köt a biztosítóvállalattal, hogy én meghalok vagy az én házam leég, és akkor nyerek, ha meghalok, akkor nyerek, ha leég a házam... Persze, hogy nem akarom ezt tenni, de arra az eshetőségre kötök szerződést, hogy ha mégis megtörténik, akkor kevesebb legyen a kár és a megrázkódtatás olyan eset következtében.

Az az aggodalom a bizottságban - én is részt vettem a vitában - többször elhangzott, hogy itt profitról van szó, és a biztosítóvállalatok kövérre, degeszre gazdagodnak a profit révén. Igen tisztelt képviselőtársaim, mondjuk meg, hogy mi ezt tudjuk, hogy ez nem így van, mert a versenyelvű gazdaságban senki nem juthat hozzá annál több profithoz, mint amennyi a gazdaságban normális, szokásos. Mert ha olyan magas a profit, hogy az már monopolprofit-jellegű, akkor a versenypiac behoz másokat, meghívunk másokat. Legyen az a kormány, az önkormányzatok vagy bárki! Más ajánlatokat tesz, azt meghallgatjuk és összehasonlítjuk. Amikor tehát a biztosítóvállalatok nagy profitra tesznek szert, az csupán azért lehetséges, mert a versenygazdaság nem működik. Márpedig mi Magyarországon tudjuk, hogy ezt hogyan kell működtetni: van Versenyhivatalunk, van megfelelő apparátusunk, és ez rendelkezésünkre áll.

Még annyit tennék hozzá, hogy a személyi biztosítás nem különbözik lényegesen elveiben és princípiumaiban a termékek vagy az objektumok biztosításától. Ugyanaz az elmélet, és azt persze finoman ki kell majd munkálni, hogy mi a diverzifikáció, a specializáció.

Végül pedig azt is megemlítem még, igen tisztelt államtitkár úr, előterjesztő úr, képviselő úr s akik hallják, hogy ennek a költségvetési vetülete nem olyan problematikus, mint ahogy elhangzik időnként a közvélemény-formálóktól, vagy mint ahogy bizottsági üléseken is hallottam. Nem szükséges azért külön költségvetési előirányzatokat teremteni, tehát nem lesz ez többletköltség az államháztartásnak. Éppen ellenkezőleg! Kevesebb lesz, mert megoszlanak a kockázatok, ha a kár bekövetkezik és biztosítva van, és a biztosítási jutalék, prémium költségvetési beprogramozása lényegesen kevesebb, mint az, hogyha megvárjuk, hogy majd itt meg ott tűz üt ki vagy itt meg ott leszakadnak a hidak, és azt kell kifizetni a költségvetésből. Ez a biztosítási matematikában igen jól bebizonyosodott és működő valami.

Itt bizonyára meg is állok majd, ha részletes vitára kerül a sor, és a téma kidolgozása során mindezek a kérdések, remélem, szakszerűen és bölcsen megfontolásra kerülnek.

Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)

Forrás: parlament.hu