DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az utóbbi évek során Magyarország biztonságpolitikai környezetében meghatározó jelentőségű változás következett be, döntően az euro-atlanti integráció terén elért eredmények következtében.
A NATO-tagság elérésével, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamat gyakorlati előrehaladásával hazánk intézményesen is az euro-atlanti térség demokratikusan fejlett és stabil országai közösségének tagjává vált. A NATO-hoz való csatlakozásunk és az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseink egyaránt szükségessé és elengedhetetlenné teszik, hogy hazánk is felzárkózzon azon demokratikus elveket valló nemzetek sorához, amelyek tisztán látják, hogy az euro-atlanti térség biztonsága oszthatatlan. Magyarország biztonságára elsősorban az euro-atlanti régió biztonságának alakulása és a térségben végbemenő politikai, társadalmi, gazdasági folyamatok gyakorolnak hatást. Hazánk szövetségi rendszerhez való kapcsolódása ezek kezelésében további felelősséget és egyúttal megnövelt lehetőségeket teremt. Ugyanakkor azon kötelezettségvállalásaink, amelyek hazánk ENSZ-tagságából fakadnak és részét képezik alkotmányunknak, szükségessé és elengedhetetlenné teszik, hogy részt vállaljunk a globális biztonságot fenyegető veszélyforrások felszámolásában.
Magyarország lendületes fejlődéséhez háborúmentes környezetre van szükség. Az instabil állapotok a tapasztalatok szerint kedveznek a szervezett bűnözésnek. Egy kaotikus régió nemcsak a szervezett bűnözés forrása, hanem magához vonzza a tranzitútvonalat is. A bizonytalan környezet kedvezőtlen hatást gyakorol a magyar gazdasági környezet megítélésére is.
Az előzőekben elhangzottaknak megfelelően úgy hazánk, mint a Magyar Honvédség megkérdőjelezhetetlen kötelessége, hogy tevőlegesen is kivegye részét a globálisan és szűkebb térségünkben jelentkező, régiónk és hazánk további fejlődését közvetve vagy közvetlenül gátló konfliktusok feloldásából. A Magyar Köztársaság alkotmánya 7. §-a (1) bekezdésével összhangban, valamint más magas szintű jogszabályok és a vonatkozó országgyűlési és kormányhatározat értelmében jelen pillanatban közel 700 katonánk teljesít önkéntes fegyveres vagy fegyvertelen békefenntartói és megfigyelői szolgálatot. Tevékenységükkel elnyerték a missziókat felügyelő és irányító nemzetközi szervezetek, ENSZ, EBESZ, NATO elismerését. ENSZ-missziókban 125 fő, EBESZ-missziókban 5 fő, a Sínai-félszigeten - valóban, ott is - 41 fő és végül, de nem utolsósorban az SFOR és a KFOR-missziókban összesen 529 fő vesz részt.
A biztonsági tényezőkön túl azonban felvetődnek gazdasági-pénzügyi kérdések is. A dr. Fenyvessy képviselő úr által említett 8 milliárd forintos kiadással szemben a Honvédelmi Minisztérium 2000. évi jóváhagyott költségvetésében béketámogató műveletekre fordítandó összegként 6,5 milliárd forint szerepel, amely még tovább csökken azáltal, hogy az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek visszatérítést fizetnek a missziókban szolgálatot teljesítő katonáink és az ott használt technikai eszközök után. Így a valós kiadás összességében körülbelül 5 milliárd forintot tesz ki. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Bár gazdasági elemzések kidolgozása nem tartozik a Honvédelmi Minisztérium feladatkörébe, biztonság nélkül lehetetlen például exportálni.
Kérem képviselő urat, hogy a válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés