SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Miniszter Úr! A rendszerváltást követő időszak zavaros vagyonszerzési trükkjei között az olajszőkítések, piramisjátékok, biogilisztás furfangok, csalárd csődök és áfa-visszaigénylések, bankkártyacsalások, számla- és okirat-hamisítások hosszú sorában méltó helyet foglalnak el a jelentős köz- és magántartozásokat hátrahagyó cégeltüntetések is.

Ezen műfaj elhíresült névadói a köznyelv számára Schlecht Csaba és a gyanútlanul idecsöppent Kaya Ibrahim és Josip Tot lettek, mely utóbbiak elveszett útlevele szolgáltatott - vélhetően - lehetőséget Schlecht Csabának, a Mahir Részvénytársaság jelenleg is vezető beosztású alkalmazottjának, hogy 1995. július 25-én, azaz egyetlen nap alatt tizennégy, a Fideszhez közel állónak ismert, Simicska Lajos által alapított vállalkozást adjon el a magát a török vendégmunkás elvesztett útlevelével fedező ismeretlennek, egyesek szerint - és nem kizárhatóan - beavatott ismerősének. A hamis vevő frissen megvett cégeivel együtt vált köddé azonnal, hátra egyedül a cégek hatalmas köztartozásait hagyva.

A trükk annyira jól sikerült, hogy két év múlva, '97. szeptember 17-én Schlecht Csaba ismételt, s újabb két hasonló céget tüntetett el, azaz fantomizált, most már Josip Tot horvát földműves útlevelével.

Az ügyben a BRFK közel két éve nyomozgat, s közel ugyancsak ennyi ideje véli tudni a közvélemény, hogy miként tüntették el ezeket a cégeket. Közel két éve csak a nyomozó hatóság tesz úgy, mintha minden igyekezete ellenére nem találná a tettest, az indítékokat, a bizonyítékokat, mintha az elkövető nem lenne ismert, nem közöttünk élne, nem közismert pozícióban dolgozna. Két éve folyik a nyomozgatás, mely sokak szerint egyetlen dolgot tart fontosnak: nehogy valami hivatalosan is kiderüljön, nehogy valaki is néven neveztessen, nehogy a bűn tettenérhető legyen! Csak a hallgatás van, s ha nagyon szükséges, a mellébeszélés.

És most itt van az üggyel kapcsolatos újabb remek történet. Kaya Ibrahim német nyelvű kihallgatási jegyzőkönyvének a nyelvritkaságnak igazán nem számítható német nyelvről való magyarra fordításához hat hétre, azaz 42 napra volt szükség. A helyzet megszégyenítően tragikomikus!

Miniszter Úr! Ön ismeri-e már, hogy mit vallott Kaya Ibrahim? Milyen terjedelmű ez a jegyzőkönyv, és publikus lesz-e egyáltalán valaha? Ön szerint miért volt szükséges ennyi idő a fordítás elvégzésére? Ön mire tippel: lesz-e valaha is eredménye a nyomozásnak?

Várom válaszát. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu