DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Valóban, tisztelt elnök úr, önnek igaza van, nem illik egy frakcióülésbe belebeszélni, de itt valóban szélesebb körű problémakörről van szó.

Én is a 22. ponthoz szeretnék hozzászólni, ahol régi vitám van Mécs Imrével, bár a vita nem elvi alapú, mint az előbbi vita, hanem gyakorlati és technikai megvalósítás. A valóságban szerintem az a helyzet, hogy a büntető törvénykönyv egyrészt büntetni rendeli a magzatelhajtást, ez egy világos, egyértelmű dolog, és valahol - én nem tudom fejből idézni a jogszabályokat - nem úgy fogalmaz, hogy nem büntethető, hanem azt mondja, hogy nem számít magzatelhajtásnak, ha egy bizonyos törvény keretei között... Én igazándiból és filozófiailag a kettő között nem látok különbséget. A jogászoknak jelent akadályt, hogy ha egyszer a törvény már valamit kimondott egy helyen, akkor ugyanazt más szavakkal nem mondja ki. Ezért nem találtuk meg azt a formulát annak idején, amit Mécs Imre már akkor is nagyon erőteljesen képviselt, és szerintem az egész törvény szellemét kifejező módosító indítványról van szó.

A bűntudat kérdése pedig olyan, kedves képviselőtársaim, hogy akarjuk, nem akarjuk, ez a bűntudat benne van az érintettekben. Benne van az orvosban, és benne van a nőben, aki úgy érzi, hogy az élet, a férfiak, az anyós vagy akárki, az anyagi helyzet őt ebbe kényszeríti. Rossz lelkiismerettel teszi meg, ezért van az úgynevezett post abortion szindróma, amely egyre több nehézséget okoz a pszichiátereknek. Nekünk tehát beszélnünk kell erről a kérdésről, mert az összes ilyen lelki teher úgy oldható meg, ha a társadalom nyílt vitát lefolytat róla, és nem a szőnyeg alá söpri, hogy ezek olyan kérdések, amelyekről nem illik beszélni.

Társadalmunk egy részében ezek még mindig tabutémák, és egy kisvárosi környezetben például nem lehet erről beszélni, mert rögtön személyesítik, hogy azért beszél róla, mert neki volt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), vagy mert nem volt.

Köszönöm, elnök úr.

Forrás: parlament.hu