GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A növényvédelemről szóló törvény általános vitájakor felszólaló MSZP-s képviselők valamennyien megfogalmazták a kamarai törvény fontosságát, sürgősségét. A Magyar Szocialista Párt frakciójának mezőgazdasági munkacsoportja különösen fontosnak tartja a kamarai törvény mielőbbi elfogadását, és úgy informáltak képviselőtársaim, hogy a napirenden lévő törvényhez módosító javaslatot nem kívánnak benyújtani. Ezáltal a mai napon az általános vita lezárható.

A T/1061. számú törvényjavaslat napirendre tűzésének nehéz hetei után öröm számomra, hogy végre tárgyalja a törvényjavaslatot az Országgyűlés. Ugyanakkor elszomorít az a tény, hogy kedden az FVM minisztere menesztette beosztásából a növényvédelmi és agrárkörnyezet-gazdálkodási főosztályvezetőt, dr. Eke Istvánt, aki tíz évig szolgálta a növényvédelmi szakigazgatást, felső fokon. Eddigi munkája, szakmai tapasztalata másfajta elismerést érdemelt volna akkor, amikor néhány hete példa értékű, európai szintű törvényt alkotott az Országgyűlés a növényvédelemről. Ez enyhén szólva is felháborító számomra. Ezen a helyen, itt és most köszönöm meg neki az eddig végzett, a növényvédelem érdekében kifejtett hasznos munkáját.

Tisztelt Országgyűlés! A Csatári József országgyűlési képviselő úr által benyújtott önálló képviselői indítvány jól megfogalmazza a kamara létrehozásának szükségességét. A törvényjavaslat tervezete átfogóan és részletesen tartalmazza a kamara feladataira, szervezetére, tisztségviselőinek választására, tagjainak jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket, meghatározza a felelősségi szabályokat, a kamara állami felügyeletét, gazdálkodását, továbbá a kamarai küldöttek és tisztségviselők jelölését, választását.

A tulajdonviszonyok átrendeződésével átalakultak a mezőgazdasági termelés keretei. Ennek következtében megváltoztak a földhasználók, illetve a termelők növényvédelmi kötelezettségei is. A növényvédelemről szóló törvény az állati károsítók, valamint az ezzel azonos módon elbírált, vizsgálatköteles nem állati károsítók esetében rendeli el a védekezési kötelezettséget.

(18.30)

A földtulajdonosok, illetve a földhasználók saját kockázatukra dönthetnek a növényvédelem szükségességéről mindaddig, amíg a kártevők nem idéznek elő olyan helyzetet, amely a szomszédos gazdálkodók termelési biztonságát veszélyezteti. Ezért rendkívüli jelentősége van a szakszerű növényvédelmi tevékenységnek. A mezőgazdasági termelők érdekeltek abban is, hogy a növényvédelemmel ne veszélyeztessék a közegészségügyet, a természetet, a környezetet. A mezőgazdasági termékek versenyképessége szempontjából lényeges a növényvédőszer-mentesség is.

A kamarai törvényjavaslat főbb tartalmi elemeiről. A kamara a növényvédelmi tevékenység folytatásával kapcsolatban jelentős közfeladatot lát el. A növényvédelmi tevékenységhez fűződő humán-egészségügyi, környezet- és természetvédelmi, valamint járványvédelmi érdekek szükségessé teszik a növényvédelmi hatóságok mellett a kamara közreműködését is. A járványok és a gradáció kialakulásának megelőzése érdekében végzett előrejelzés, a növényvédelmi szakmai képzések szervezése, a növényvédelmi tevékenységgel kapcsolatos szaktanácsadás fontos közfeladat. A kamara a nemzeti agrárkörnyezet-védelmi program végrehajtása során a pályázó mezőgazdasági termelők segítségével, ellenőrzésével is fontos közfeladatokat látna el.

A kamara tagja kizárólag az a természetes személy lehet, aki megfelel a törvényjavaslatban előírt feltételeknek. A szaktanácsadási tevékenység olyan sajátos bizalmi viszonyt feltételez a kamara tagjai és a mezőgazdasági termelők között, amely alapvetően befolyásolja a növényvédelemhez fűződő humán-egészségügyi, környezet- és természetvédelmi követelmények érvényesülését.

A növényvédő mérnökök, illetve növényvédő szakmérnökök tevékenysége önálló szakmaként az 1960-as évek végén alakult ki. A növényvédelmi tevékenység önálló gyakorlására csak a rendszerváltást követően nyílt lehetőség. 1990 előtt a mezőgazdasági termelés 98 százaléka folyt a mezőgazdasági nagyüzemekben, ahol kötelező volt a növényvédő szakmérnökök alkalmazása. Az 1990 után kialakult üzemméretek nem teszik lehetővé külön növényvédő mérnökök, szakmérnökök foglalkoztatását. A növényi és állati eredetű élelmiszerek növényvédőszer-mentességének követelménye miatt fokozott figyelmet kell fordítani a szakszerű növényvédelmi tevékenységre.

Tisztelt Országgyűlés! A növényvédelmi törvény, illetve a készülőfélben lévő mérnökkamarai törvényjavaslat koodifikációs kapcsolatairól meg kell említeni, hogy a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény több rendelkezése szól a kamaráról, e jogszabályhelyek elsősorban a növényvédelmi hatóságokkal való kooperatív kapcsolatokat érintik - az 52. § f) pontja, illetve az 53. § három bekezdése. A törvény 64. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a törvény kamarára vonatkozó rendelkezései azon a napon lépnek hatályba, amikor a kamarai törvény kihirdetésre kerül.

A Növényvédő Mérnökök Országos Szövetsége teljes mértékben egyetért a törvényjavaslattal, kéri mielőbbi elfogadását.

Tisztelt Országgyűlés! Ezen gondolatok jegyében kérem a törvény mielőbbi megalkotását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu