DR. HOMOKI JÁNOS honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai nap kiemelt jelentőségű a Magyar Honvédség NATO-csatlakozást követő történetében. Az Országgyűlés ugyanis ma kezdi tárgyalni a honvédség hosszú távú átalakításának és szerkezeti megújításának alapvető fejlődési irányait kitűző határozati javaslatokat az elkövetkező tíz évre vonatkozóan. Ehhez viszonylag hosszú utat kellett megtennünk.

Mint közismert, a kormány programjának kiemelt céljai közé tartozik a következetes haderőreform végrehajtása. Ennek szükségességét az elmúlt évek olyan tapasztalatai is megerősítették, mint a koszovói válság kezelésével kapcsolatos problémák, illetve a Magyar Honvédséggel szemben támasztott szövetségi elvárások teljesítésének nehézségei. A kormány felismerve mindezek kezelésének szükségességét, kezdeményezte a Magyar Köztársaság honvédelmének egészét érintő stratégiai felülvizsgálat lefolytatását, amelynek tapasztalatai alapján elkészült a haderő átalakítására és új szervezetének kialakítására vonatkozó tízéves terv.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szokatlannak tűnhet, hogy ilyen nagy jelentőségű ügyben a kormány Házszabálytól eltérő tárgyalást kezdeményez. Jelen esetben azonban úgy gondoljuk, hogy az átalakítás folyamatának megindítása érdekében az alapvető döntések országgyűlési elfogadása nem halasztható. A Házszabálytól való eltérés kezdeményezése során figyelemmel voltunk arra is, hogy a jelen határozati javaslat egészéről és részleteiről konstruktív légkörű hatpárti egyeztetések folytak, amelyek során az ellenzéki pártok által felvetett javaslatok többsége beépült a tervezetbe. Az eddigi egyeztetési folyamat az országgyűlési határozati javaslat négypárti aláírásával zárult. Ez megalapozza reményünket, hogy a honvédelmi törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjának eleget tevő javaslat a Magyar Honvédség elkövetkező tízéves fejlődésének alapdokumentuma lehet.

A határozati javaslat tartalmi elemei közül kiemelendő, hogy a dokumentum a jelenleg hatályos 88/1995. (VII. 6.) számú országgyűlési határozat hosszú távú célkitűzéseit összehangolja a NATO-csatlakozást követően megváltozott biztonságpolitikai környezettel és követelményekkel. Ezen célok közül kiemelendő a Magyar Honvédség nem eléggé feltöltött, rendszerint kis létszámú katonai szervezeteinek és vezetési rendszerének felülvizsgálata; az infrastruktúra és a haditechnika további elhasználódásának megakadályozása; az egyre szükségesebbé váló fejlesztések finanszírozhatósága; az állományarányok korszerűsítése; a kiképzettség és hadrafoghatóság színvonalának emelése. Célunk, hogy a tízéves hosszú távú átalakítás végére a korábbiaknál létszámában és szervezetében lényegesen kisebb, ugyanakkor békében is magasabb feltöltöttségű szervezetekkel rendelkező és alaptevékenységének végrehajtására alkalmasabb haderőstruktúra alakuljon ki, amely biztosan finanszírozható.

(22.10)

Ennek során a haderőnemi és fegyvernemi összetétel lényegében nem változik, javul viszont az azonnal alkalmazható erők aránya és a csapatok feltöltöttsége. A célul tűzött haderőstruktúra kialakítása során a korábban hivatkozott biztonságpolitikai és pénzügyi szempontok mellett a Magyar Honvédség kötelezettségeinek valószínűsíthető változására is figyelemmel voltunk. E vonatkozásban kiemelendő, hogy a honvédelmi és kölcsönös védelmi funkciók mellett a jövőben más hangsúlyokra is figyelnünk kell. Minden bizonnyal nagyobb súllyal fognak jelentkezni a békefenntartó és békekikényszerítő kötelezettségek is, amelyek alapvetően szerződéses katonákkal láthatók el.

Tisztelt Ház! Ez utóbbi probléma már átvezet az országgyűlési határozati javaslat ötpárti aláírását megakadályozó, közérdeklődésre számot tartó eleméhez. A tízéves terv ugyanis az állománystruktúra felülvizsgálata során a professzionális haderőre történő áttérés lehetőségének megalapozását célozza, nem pedig a sorkatonai szolgálati kötelezettség azonnali megszüntetését. Úgy gondolom, hogy e megfogalmazás valamennyi reálisan, a feladatrendszerre is figyelemmel gondolkodó politikai erő számára elfogadható kompromisszum.

A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló országgyűlési határozat radikális, de nem irreális célokat fogalmaz meg. E célok megvalósíthatósága érdekében kérem támogatásukat ahhoz, hogy e javaslat még a tavaszi ülésszakban megtárgyalható és elfogadható legyen. Bízom abban, hogy a beterjesztést megelőző hatpárti egyeztetések és négypárti aláírás elegendő politikai garanciát nyújt ehhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Áttérve a másik, a Magyar Honvédség létszámáról készített határozati javaslatra, szeretném emlékeztetni önöket az előzőekben elmondottakra. Utaltam arra, hogy a honvédség átalakításának egyik lényeges eleme az úgynevezett humán kérdések rendezése, az új állományarányok beállítása. Ennek jelentőségét a honvédelmi törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja is megerősíti azzal, hogy a fegyveres erők részletes bontású létszámának megállapítását az Országgyűlés hatáskörébe utalja. A Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VII.6.) számú országgyűlési határozat elfogadása óta nem első alkalommal szükséges a Magyar Honvédség létszámának és katonai szervezeteinek felülvizsgálata.

Csak utalnék arra, hogy 1997. december 31-éig a korábbi mintegy 99 ezer főről 61 500 főre csökkent a honvédelmi tárca, benne a Magyar Honvédség békelétszáma, és 250-ről mintegy 140-re a katonai szervezetek száma. Az ennek megfelelő létszámviszonyokat tartalmazza a módosítani javasolt 124/1997. (XII.18.) számú országgyűlési határozat. A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló, korábban említett határozati javaslat 5. pontja szerint a honvédelmi tárca békelétszáma a 45 ezer főt nem haladhatja meg. E követelmény érvényesítése érdekében vált szükségessé a részletes bontású létszámokat tartalmazó határozat módosítása is.

A honvédség létszámának csökkenése ugyanis egyidejűleg a haderő szerkezetének átalakítását, a csapatok területi elhelyezkedését és az állományarányok változását is magában hordozza. A jövőben több szerződéses katonára, illetve tiszthelyettesre lesz szükség, csökken viszont a tiszti beosztások száma. Terveink szerint a Magyar Honvédség kötelezettségeihez igazodó átalakítást és az ebből eredő létszámcsökkentést folyamatosan kívánjuk végrehajtani. A leépítések nagyobbik részét 2000 végéig, kisebb részét pedig 2001 első félévében tervezzük.

Mindez megteremti annak lehetőségét, hogy a hosszú távú átalakítás későbbi időszakában nagyobb létszámcsökkentésre már ne kerüljön sor, csak az elért létszámon belüli állományarányok módosítása, illetve a szükségessé váló átcsoportosítások végrehajtása történjen meg. A haderő szerkezetének rövid idő alatt lezajló átalakítása szükségessé teszi, hogy az Országgyűlés által meghatározott létszámkereten belül az eddigieknél nagyobb, 3-5 százalékos mértékben lehessen az állománykategóriák létszámai között átcsoportosításokat végrehajtani a határozat módosítása nélkül.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a négypárti megegyezéssel meghatározott 45 ezer fős tárcalétszám elérése érdekében a részletes bontású létszámokról szóló országgyűlési határozat módosítását támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu