KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Interpellációm tárgya valószínűleg csekélységnek tűnik azokhoz a társadalmi igazságosság szempontjából elfogadhatatlan lépésekhez képest, amelyeket a jövő évi költségvetési elképzelésből ismerünk a családi támogatások alakulásáról. Gondolok itt arra, hogy a családi pótlék értéke tovább romlik, a háromgyermekeseknek ígért adómentesség nem feledteti, hogy az alacsonyabb jövedelmű kétgyermekesek és az egygyermekesek ismét rosszul járnak.

Talán a kedvezőbb jövő évi valóság eléréséhez is segítséget adhat annak a visszásságnak a feloldása, amelyre panaszos családok hívták fel a figyelmünket. Tavaly a gyermekek után járó adókedvezmény vitája során frakciónk elkeseredett küzdelmet vívott azért, hogy a házaspárok és az élettársi viszonyban élők ugyanolyan elbírálás alá essenek. Ez a küzdelmünk eredménytelen volt, az indítványainkat elutasították. Így, ha az élettársi kapcsolatban élő pár egyik tagja nem tudja teljes mértékben igénybe venni az adókedvezményt, mert alacsony a keresete és kevés az adója, a maradék kedvezmény elvész, mert ez a lehetőség csak a házastársaknak jár, az élettársaknak nem. Az élettársak tehát egyedülállók az adótörvény szerint. Nem egyedülállók - szerintem helyesen - akkor, ha a családi pótlékukat számolják ki. Az egyedülállóknak járó emelt összegű családi pótlékot ugyanis csak azok kapják, akik hajadonok, nőtlenek, özvegyek, elváltak, házastársuktól külön élnek, illetve nincsen élettársuk.

Az élettársi kapcsolatban élők tehát kétszer veszítenek. Lehet, hogy ön úgy gondolja, hogy az elveszített összeg jelentéktelen. Számításaink szerint ez a veszteség egy, a közszféra kereseti átlagán kereső férfi, és egy annál alacsonyabb keresettel rendelkező nő esetében - három gyermek esetén, ismétlem - évi 20 és 60 ezer forint között van.

(14.10)

Van, akinek minden tízezer forint számít az éves költségvetésében, de az igazi sérelem nem az összeg, hanem az elvi különbségtétel, és az ezen alapuló kettős hátrány. Ezért a következőket kérdezem öntől:

1. Elfogadhatónak tartja-e, hogy két hatályos törvény másképp szabályozza a támogatáshoz jutás feltételeit, és ezzel kétszer is hátrányba hozza azokat a családokat, ahol a szülőknek nincs anyakönyvi kivonatuk?

2. Milyen jogon mér a kormány kettős mércével, nem gondolja-e, hogy a kettős mérce sérti a különbségtétel alkotmányos tilalmát?

3. Végül, van-e garancia arra, hogy jövőre minden azonos nagyságú gyermekes család élhessen a beígért magas adókedvezménnyel, tekintet nélkül arra, hogy egyházi, polgári esküvő vagy csak a szülők döntése kapcsolja össze a párokat?

Várom válaszát. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu