HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Mécs Imre nemes és emelkedett szavai után sokkal gyakorlatibb gondokról szeretnék beszélni öt percben a Ház szűk nyilvánossága előtt. Néhány hónappal ezelőtt módosító indítványt nyújtottam be a hulladékgazdálkodási törvényhez, amelyben azt javasoltam volna, hogy dán példára Magyarországon is szüntessék meg a fémdobozos italáruk gyártását és forgalmazását, magyarán: italárut, sört, üdítőt, ásványvizet, hasonló termékeket fémdobozos eldobható palackban ne lehessen árusítani.

Miért tettem ezt a javaslatot? Először is gyakorlati és elméleti jelentőségét egyaránt éreztem. A gyakorlatit különösen most, nyáridőben tapasztalhatjuk, hogy a keletkezett lakossági szemét jelentős mértékét - legalábbis térfogatában jelentős mértékét - ezek az úgynevezett göngyölegek alkotják. Másrészt ez az a fajta környezetpusztítás, amelynek lényegében semmilyen haszna vagy valóságos értelme nincsen. Egészen az '50-es évekig az emberek hosszú évszázadokon át elvoltak azzal, hogy üvegben vásárolták ezeket az italárukat. Mondom, Dániában, amely nagy sörgyártó kultúrával rendelkező ország, sok éve már betiltották a dobozos sört, és ettől függetlenül elég jól elvannak és megvannak.

Másrészt azért elméleti jelentősége is van; vannak olyan környezetszennyezések, amelyek mérséklése igen nagy áldozatot kíván. Gondoljunk az atomerőművekre, magára az autóközlekedésre, az agráriumban felhasznált különböző szennyezőanyagokra. Ezek kiváltása százmilliárdokat követelne. A fémdobozos göngyölegek kiváltása üvegáruval gyakorlatilag semmilyen pluszköltségbe nem kerülne. Szomorú voltam, hogy a környezetvédelmi bizottság többsége sem támogatta ezt a módosító indítványt, és a parlamenti szavazáson ugyancsak kizárólag a Szocialista Párt frakciója biztosította támogatásáról ezt a módosító indítványt, amely így elvérzett a Ház plénumán. Egy fideszes képviselőtársam azzal magyarázta, hogy ezt nem a hulladékgazdálkodási törvénynél kellett volna benyújtani, hanem egy másik jogszabálynál. Én megfogadom ezt az észrevételt, és ősszel természetesen újra próbálkozom vele más törvényhozási formában.

Amiért szót kértem, az a számomra nagyon örvendetes hír, hogy az interneten tovább görgött ez a téma. A módosító indítvány után, miután azt leszavazta a parlament, egy rövid cikkben, a Népszabadságban ismételten felvetettem ezt a témát, amit aztán tudtom, kívánságom vagy közbenjárásom nélkül, attól függetlenül, az Internetto című internetes folyóirat feltette a honlapjára, és egy vitarovatot, úgynevezett topicot nyitott belőle. Idáig már közel 60 hozzászólás érkezett, ami nézve más topicokat, egy jelentős látogatottságnak tűnik. Rengeteg ember, elsősorban főleg fiatalok, az ország határain belül és kívül szóltak hozzá a kezdeményezéshez. Ez nem engem dicsér, hanem azt jelenti, hogy az embereket valóban érdekli ez. Mindenki szeretne valamit tenni a környezet védelméért, de kevesen vagyunk olyan helyzetben, hogy atomerőműveket bezárjunk, vagy nagy környezetszennyező gyárak sorsa felett dönthessünk. A saját háztartási szemetünkről azonban nekünk is jogunk van határozni. Ezt érezték meg az emberek.

A különböző alapgondolatokat, amelyek elhangoztak ezen az internetes vitafórumon, hadd ismertessem itt, a parlamentben. Az egyik az, amelyik azt mondta, hogy talán nem is a betiltás lenne a leghelyesebb, hanem az, ha ezekre a fémdobozos kiszerelésekre is betétdíjat alkalmaznánk, mégpedig komoly betétdíjat: 50-100 forint vetődött fel. Ilyen értelemben ezek begyűjtése üzletet vagy szerény megélhetést jelentene a jelenlegi munkanélkülieknek, fiataloknak, és ez is egy megoldás lenne. Mások az üvegvisszaváltás valaha jól bevált rendszerét szerették volna felújítani, szintén hozzátéve azt, hogy az embereknek megélhetést is jelenthet. Szélesebb összefüggésben elhangzott, hogy Magyarországon milyen gyerekcipőben jár még a hulladék szelektív gyűjtése. Elhangzott az, hogy a különböző nyugat-európai példák azt mutatják, hogy neveléssel, rábeszéléssel e tekintetben sokat előre lehet lépni.

A lényeg, amit szeretnék hangsúlyozni, hogy nagyon sok ember van ebben az országban, aki tudja, hogy mindannyian felelősek vagyunk a környezetünkért, azért, hogy a környezetszennyezés mérséklődjék. Azt gondolom, hogy ebben az Országgyűlésnek élen kellene járnia. Ezért remélem, hogy ősszel, amikor új (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kezdeményezéssel fogok élni e témában, akkor nagyobb sikert fogok aratni.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu