KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kormányképviselők! A közlekedés infrastrukturális egészéből nem szerencsés egy politikai vitanapot az autópályára korlátozni, mivel csak az ágazat komplex vizsgálatával lehet gazdaságtörténetileg igaz megállapítást tenni a részterület, jelen esetben az autópálya vonatkozásában. Ez a mostani aránytévesztő felvetés - hasonlattal élve - olyan torzítás, mint ha a legutóbbi, az egészségügy helyzetét tárgyaló politikai vitanap a Zöldkereszt-mozgalom problematikájára korlátozódott volna. A magyar közlekedés nem lehet tárgya pártmegközelítések tautologikus felemlegetésének. Az ország a közlekedés egészének a szintézisét várja egy politikai vitanaptól, főleg ha annak a vitanapnak az egyik kezdeményezője a közlekedési tárca korábbi felelőse.

Amennyiben nem követjük a komplex tárgyalás és a szinopszisos együttlátás emelkedett szemléletét, akkor könnyen az amerikai olajmágnások történelmi hibájába esünk, akik saját korlátozott szemléletük és korlátlan anyagi önzésük folytán az olajlobbi embert, tájat és környezetet pusztító zsákutcájába vitték a világot, mellőzve a tudomány által felkínált perspektivikus fejlődést kínáló egyéb lehetőségeket, elsősorban a vasútfejlesztést. A világ közlekedésének súlypont-áthelyezéséért mi, egy kis ország természetesen nem sokat tehetünk, de mivel hazánkban a közlekedés mindegyik alágazatában mintegy fél évszázados lemaradás állapítható meg, ezért komplementer fejlesztéssel érhetők el a mindannyiunk által óhajtott célok, az ország közlekedésének organikus fejlődése, a térségi esélyegyenlőség megteremtése.

A gazdaság EU-konform fejlesztése érdekében olyan infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, amely elősegíti a vidékfejlesztést, a struktúraváltást és a fenntartható fejlődést, a helyi specialitások fejlesztését, a vállalkozások integrálódását, a kereskedelmi árualapok koncentrálódását, a termékek piacra jutását, továbbá a nagybani piacok, valamint árugyűjtő és -elosztó központok létesítését, a feldolgozást és az értékesítést, a környezet- és tájvédelmi célú termelési módszerek elterjedését és alkalmazását, az alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztését, a szolgáltatási tevékenységek számának növelését és sokszínűségét. Az infrastruktúra-fejlesztés elősegítheti még a vidéki települések elnéptelenedésének megszüntetését, a vidék lakosságmegtartó képességét, a munkahelyek megőrzését és a munkanélküliség csökkentését, a közlekedési csomópontokban új munkahelyek létrehozását és a munkaerő szabad áramlását, a kis- és nagytérségek, valamint régiók, különösen az országhatáron átnyúló, illetve összekapcsolódó régiók gazdasági fejlődését és kereskedelmét.

A fentiekben vázolt célok megvalósításához a következő infrastruktúra-fejlesztések szükségesek: a települések közötti közúti kapcsolat megteremtése, illetve minőségi javítása, a települések közúti csatlakozási lehetőségeinek megteremtése a főközlekedési útvonalakhoz, az adott térség főközlekedési útvonalainak minőségi fejlesztése, például a 8-asé, a 86-osé, de említhetném a 6-os, a 7-es, a 67-es főközlekedési útvonalakat; a vasúthálózathoz való közúti csatlakozási lehetőségek megteremtése; vasútvonal-fejlesztések, különösen az elmaradott térségekben; a Dunán és a Tiszán meglévő kikötők korszerűsítése; a korszerű vasúti, közúti és kombinált fuvarozás céljainak megfelelő, a tömegáru szállítására alkalmas fuvareszközök beszerzése.

Nagyon fontos szerepet tölthetnek be egy térség gazdasági fejlődésében a közlekedési csomópontokban kialakuló vagy kialakítható logisztikai szolgáltató központok. Ezek olyan területeken jöhetnek létre, amelyek az árufuvarozás szempontjából mérvadó három közlekedési alágazat: a vasút, a közút és a vízi út találkozási pontjaiban helyezkednek el, ahol a külső és belső infrastruktúrájú, kiépített, illetve a belső infrastruktúra kialakításával a három közlekedési alágazat közötti kapcsolat megteremthető. A jelen komplex megközelítéséből kitűnik, hogy az autópályának a közút-alágazaton belül nincs prioritása, hisz az autópályát megelőzően nagyon fontos a főközlekedési utak kétszer kétsávos gyorsforgalmi autóúttá fejlesztése, amelynek költsége töredékébe kerül az autópályákénak, ugyanakkor nagymértékben terület- és környezetkímélő, egyidejűleg növeli a közlekedés biztonságát is. Példa erre a 8-as főútvonal Veszprém és Székesfehérvár közötti szakaszán létesített kétszer kétsávos út.

Nagyon fontos az alsóbb rendű utak megfelelő minőségi felújítása, a főközlekedési utak és települések közötti utak kiépítése, illetve minőségi fejlesztése. Ennek szükségességét választókörzetem úthálózatával kapcsolatban már többször felvetettem. Az Ormánság esetében például a közút is és a vasút is tragikusan elmaradott. (Közbeszólás: Úgy van!) Ezek egyidejű megvalósítása mellett kerülhet sor autópálya-bővítésre. A tranzitirányokat érintő autópályák teljes kiépítését csak a szomszédos állam csatlakozó autópálya-építésével egyidejűleg célszerű elvégezni.

Amennyiben az elmondott fontossági sorrendiséghez besorolva autópálya-építésre kerül sor, akkor a politikai vitanap címében jelzett gyors és tisztességes autópálya-építésnek egyetlen fő kritériuma van: az építendő autópálya finanszírozása és építtetése az állam által történjen, szakítva az eddigi kormányok adózók pénzét herdáló, szakmailag és pénzügyileg indokolhatatlan koncepciós kivitelezésével.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu