DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Ha a fogyasztói árindexszámítást vesszük alapul, akkor közismert, hogy ez mindenekelőtt attól a fogyasztói kosártól függ, amire a számításokat alapozzák. Márpedig Magyarországon, ha a népesség jövedelmi szerkezetét nézzük, akkor hivatalos statisztikai adatok szerint is több mint kétharmada a népességnek a létminimum szintjén vagy az alatt él. Ha ennek a nagy tömeget kitevő népességnek a fogyasztói kosarát áttekintjük, akkor az is közismert, hogy elsősorban az alapvető fogyasztási cikkek teszik ki a fogyasztói kosarukat. Márpedig ilyen esetben - ezt közgazdaságtanban is tanítjuk - ezt a meghatározó, tehát domináns fogyasztói kosarat kell alapul venni az inflációs ráta számításánál. Tehát ha így tekintjük át, és a KSH legutóbb kiadott gyorstájékoztatójának - ami a kezemben van - árindexváltozását is figyelembe véve, ahol az alapvető élelmiszerek ára 10,5 százalékkal nőtt, például a sertéshús 29 százalékkal vagy a járműüzemanyag-fogyasztás 27,9 százalékkal, sorolhatnánk még a más, alapvető fogyasztáshoz tartozó jelentős árszínvonal-változást, akkor a várható fogyasztói árindex, az ennek alapján számított inflációs ráta 12 és 14 százalékos.

Ha nem vesszük figyelembe, márpedig a KSH sem veszi figyelembe az egyéb tényezőket, ami nagyon jelentős és önök sem a számításaiknál, ami hiányos, márpedig ha kiegészítjük ezt a lakások vásárlási árának ugrásszerű emelkedésével, és kiegészítjük az építőanyagok fogyasztói árának egy olyan jelentős növekedésével, ami majdnem a 30 százalékot is eléri, akkor ezzel a piaccal is kiegészítve a számított inflációs ráta a 14-16 százalék közötti nagyságot is kiteszi. Ezért a KSH-ban 9,5 százalékos a jelenlegi 7 hónapos fogyasztói árszínvonal-változás.

Kérdezem tehát a miniszter urat, hogy mennyi lesz a tényleges várható inflációs ráta (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és ezt hogyan számítják ki. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiban.)

Forrás: parlament.hu