BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már egyszer szóltam az adókra és járulékokra vonatkozó törvénymódosítások kapcsán.

Korózs Lajos képviselőtársam említést tett az adótörvény-módosítások idegenforgalmi területre gyakorolt hatásáról. Azért szándékozom erről néhány szót említeni, mert a parlament idegenforgalmi bizottságának ülésén erről a kérdéskörről egyszer már folytattunk vitát egymással. Ahogy Korózs úr is nagyon helyesen említette, elég sok változtatási igény merült fel a '96/216. számú kormányrendelet kapcsán, amely az utazásszervezői tevékenységet szabályozza. Korózs úr a bevezetőjében említést tett a jelenlegi helyzetről, amely a Jorgos Travel és HTC Utazásszervező Kft. csődje kapcsán felmerült. Szeretném tájékoztatni azokat a képviselőtársaimat, akik erről még nem értesültek, hogy a Gazdasági Minisztérium azonnali intézkedéssel 70 millió forintot csoportosított át, és ezzel lehetővé tette a külföldön ragadt magyar polgárok hazautazását. Azt hiszem, ez eddig példa nélkül áll a kormányok történetében.

Ami az adótörvények módosítására vonatkozik: a felmerült kérdések között valóban van olyan, amelyet rendez a most önök előtt fekvő törvényjavaslat, hiszen a törvényjavaslat a 61. §-ában módosítja az általános forgalmi adóról szóló törvény 36. §-ának (2) bekezdését, illetve új bekezdéssel egészíti ki ezt a paragrafust, miszerint a teljesítés időpontját magába foglaló, az adómegállapítási időszakot követően kézhez vett számlában szereplő, előzetesen felszámított adót a kézhezvétel napját magába foglaló adómegállapítási időszakban kell szerepeltetni. A kézhezvétel időpontját az adózónak a számlán is igazolnia kell.

Majd később foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mi számít a teljesítés időpontjának, ami a korábbi igényeknek megfelelően az utazás teljesítésére vonatkozik, magyarul a hazaérkezésre.

(13.30)

Ezzel a korábbi kalkulációs problémák és az elszámolás bonyolultsága jelentősen egyszerűsödik. Hogy miért nem történt ebben a törvényjavaslatban esetleg több olyan módosítás, amit erről a területről, illetve általában a idegenforgalmi területről javasoltak, azt hiszem, erre is elég világos válasz adható, hiszen aki átnézte a törvényjavaslatot, az jól láthatja, hogy a törvényjavaslat elsődleges szempontja a családok helyzetének javítása mellett a kis- és középvállalkozások működését javító intézkedések meghozatala mind a személyi jövedelemadó, mind a társasági adó tekintetében. Nyilvánvalóan tudjuk azt, hogy a idegenforgalomban tevékenykedő vállalkozások döntő hányada a kis- és középvállalkozások közül kerül ki, ezért nyugodt szívvel mondhatjuk azt, hogy a jelen törvényjavaslatban szereplő módosítások ezt a réteget segítve magát az idegenforgalmat, illetve az idegenforgalom területén dolgozókat is segítik. Hogy csak néhány dolgot említsek ezek közül: jelentős segítség a fejlesztési források bővítése érdekében az szja-törvényben, illetve a társaságiadó-törvényben is az, miszerint a beruházási hitelek kamatára érvényesített adókedvezmények lépnek életbe. Ezeket nem szeretném külön felsorolni, hiszen a korábbi napokon az általános vitában foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel.

Amit még a törvényjavaslatból szeretnék említeni, az az illetékekre vonatkozó fejezet, annak is azok a részei, amelyekkel nem sikerült a tévéidőben megtett felszólalásomban foglalkozni, ám úgy gondolom, nagyon fontos áttekintenünk, ezeket és nagyon fontos néhány szót ejtenünk erről is. Az illetékekre vonatkozó módosítások között szerepel: az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény szerint az önálló orvosi tevékenység működtetési joga mint vagyoni értékű jog átruházható, illetve a jog jogosultjának halála esetén az arra jogosult közeli hozzátartozó által tovább folytatható. A hivatkozott törvény szerint a működtetési jognak törvény erejénél fogva történő megszerzése illetékmentes, azonban ez a rendelkezés nem vonatkozik a működtetési jog további ingyenes, illetve ellenérték fejében történő átruházására. Itt egy új dologról van szó, amivel eddig nem foglalkoztak az adótörvények, nem is foglalkozhattak ezzel, hiszen ez ilyen formában nem merült fel az e törvény megalkotása előtti időszakban.

A javaslat szerint az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának bármely jogcímen való megszerzése illetékkötelezetté válik, mely illeték egységesen 10 százalék, azonban kivételt képez ez alól az első jogosulttól történő megszerzés, tehát magának a praxisnak az első megszerzése az illetékfizetési kötelezettség alól kikerül. Azt gondolom, hogy ez hasonlóan az otthonteremtés elősegítése érdekében javasolt módosításhoz, komoly segítséget jelent az e praxist elsőként megszerzők számára.

Ami még nagyon fontos kérdés, és szintén az illetékeket érintő változások között említhető, az a természeti katasztrófa miatti károk enyhítése érdekében tett javaslat, miszerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a 4 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakás magánszemély általi megszerzése abban az esetben, ha ez a lakásszerzés a magánszemély természeti katasztrófa következtében megsemmisült egyetlen lakásának pótlását szolgálja.

Azt hiszem, nem kell tisztelt képviselőtársaim előtt felemlegetnem, hogy ez a támogatás milyen jelentős segítséget jelent azon szerencsétlenül járt emberek számára, akiknek a sorozatos árvíz, belvíz és egyéb, erős havazás okozta károk miatt a lakása tönkrement és annak pótlása szükséges, hiszen az életkörülményeiket mindenképpen egy normális színvonalon meg kell teremteni és biztosítani kell.

További változás az illetékek területén: az ügyvédi irodákkal összefüggő vagyonszerzés illetékszabályait harmonizálja ez a javaslat az ingatlantörvénynek a gazdasági társaságok vagyonszerzésével kapcsolatos illetékjogi rendelkezéseivel. Ennek megfelelően továbbra is illetékmentes az ügyvédi iroda egyesüléssel, illetve szétválással bekövetkező vagyonszerzése, ha a létrejövő iroda vagy irodák a korábbinak jogutódjai lesznek. Megszűnik viszont az ügyvéd által az iroda rendelkezésére bocsátott ingatlan megszerzésének illetékmentessége, ami szintén újdonságot jelent, illetve a gazdasági társaságoknál az apport illetékmentessége, hiszen ez már 2000. január 1-jétől nem létezik.

A továbbiakban még egy fontos kérdéssel szeretnék foglalkozni, amiről eddig a mai napon nem esett szó, illetve az előttem szóló képviselőtársam, Tállai András már néhány gondolatot ejtett róla, ez pedig az adózás rendje. Szintén tudjuk mindannyian, hogy az adózás rendjéről szóló törvény igen régóta módosítást igényel, hiszen 1990-es törvényről beszélünk, tehát a rendszerváltoztatás időszaka után meghozott olyan új törvényről, amelynek aktualitása egy kissé már elavult, és az előterjesztő mindenképpen javasolni készül néhány olyan módosítást, amely világosabbá és érthetőbbé teszi az adózás rendjére vonatkozó feltételrendszert.

Ahogy Tállai András képviselőtársam szintén már megemlítette előttem szólva, az adóztatás és az adózás feltételrendszerét alapjaiban nem változtatja meg ez a jelen törvényjavaslat, viszont számtalan kérdésben egyszerűsíti és könnyebben áttekinthetőbbé teszi a szabályozási rendszert. Különösen fontosnak tartom ezen a területen azt a szabályozási módosítást, amely javaslat egyszerűsíteni kívánja az adószámlaegyenleg-értesítő kiadásának a rendjét. Tudjuk azt, hogy ezen a területen is több problémát okozott a magyar adózó polgárok számára, hogy az állami és az önkormányzati adóhatóság a tartozást vagy túlfizetést mutató folyószámla egyenlegértesítőjét nem az adózói csoportok szerint differenciált határidőben küldte ki eddig. Ez most a jelenlegi szabályozással megváltozna, és így a magánszemélyek értesítési határideje évenként augusztus 31-én, az egyéb adózók tekintetében pedig ez a határidő október 31-én lenne esedékes.

Még egy apróbb, ám véleményem szerint mégis nagyon fontos módosítása lenne az adózás rendjéről szóló törvénynek, hogy betegség, külföldi tartózkodás vagy egyéb körülmény gyakorta akadályozta az adózókat az adóhatósághoz eljuttatandó nyomtatványok saját kezű aláírásában. Többször volt probléma abból, hogy vita tárgyát képezte, hogy a bevallási határidő késedelmes teljesítésének indoka az volt az adózó részéről, hogy nem kapta meg, nem kapta kézhez időben a szükséges nyomtatványokat, illetve tartós betegsége vagy hosszabb külföldi tartózkodása miatt nem tudott eleget tenni annak a kötelezettségének, hogy ezt saját kézzel írja alá. Ezért fontosnak tartom, hogy - nyilván megfelelő garanciális szabályok beiktatásával - könnyítsünk ezen és lehetővé tegyük azt, hogy ezeket a nyomtatványokat az adózó képviseletére jogosult személy írja alá, és ez így jusson el az adóhivatalhoz.

Még egy ilyen hasonló apró módosítást javasol a törvényjavaslat a következő tekintetben. A végrehajtási eljárásban végrehajtási kifogás előterjesztésére a jelenlegi törvényi szabályozás szerint csak a fizetésre kötelezett, illetve a behajtást kérő jogosult. Tudjuk azonban, hogy egy végrehajtási folyamatban más személyek számára is nagyon fontos lehet az, hogy maga ez a végrehajtási folyamat hogyan és miképpen zajlik le. Ezért nagyon pozitívnak tartom a törvényjavaslat azon rendelkezését, miszerint a végrehajtást foganatosító adóhatósági eljárásra más személy is... - tehát a végrehajtási kifogás előterjesztésére jogosultak köre kibővülne azokkal a személyekkel, akiknek a végrehajtási folyamat a saját érdekeit sérti, ezért a jogai érvényesítését nem tudja lehetővé tenni.

(13.40)

Tehát a későbbiekben ennek a módosításnak az elfogadásával ezen személyek számára is megnyílik a lehetőség, hogy a követeléseiket ebben a folyamatban érvényesíthessék. Tehát én úgy gondolom, hogy ha apró részleteit is figyelembe vesszük ezeknek a törvénymódosítási javaslatoknak, én mindenképpen pozitívnak találom azt, hogy ilyen széles körre kiterjedően számtalan jogszabály módosításával, fontos kérdésekben és az apró részletekben egyaránt, olyan könnyítéseket tartalmaz, amelyek az adózó polgárok és az adózó társaságok érdekeit védik, és az érdekérvényesítő lehetőségeiket segítik.

Én ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy ennek a törvénynek az elfogadását támogassák a tisztelt Ház előtt. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu