DR. KÓRÓDI MÁRIA, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A szabad demokraták frakciója ezt a törvényjavaslatot általános vitára nem tartja alkalmasnak, mégpedig tartalmi és formai okok alapján nem tartjuk ezt a javaslatot alkalmasnak arra, hogy az általános vita meginduljon róla.

Tartalmi okokból azért nem tartjuk alkalmasnak, mert vitatott, hogy a teljes önkormányzati gázközművagyon-igény kielégítését kívánja-e rendezni. Tartalmilag vitatott, mert nem veszi számításba az 1993 és '95 közötti gázközmű-beruházásokat. Tartalmilag nem tudjuk elfogadni, mert nem rendezi megfelelő módon, hogy a szétvált települések között a gázközmű vagyoni értékű jogai hogyan oszlanak meg.

Még súlyosabb a problémánk a törvény formai megjelenésével. Olyan törvényjavaslattal találkozunk itt, amelyet nyugodtan nevezhetünk jogalkotási nonszensznek is, hiszen összekeveredik ebben a törvényjavaslatban az állam tulajdonosi pozíciója, saját tulajdoni érdeke a hatalmi pozíciójából levezethető törvényalkotási lehetőségeivel.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat saját megfogalmazása szerint eleget kíván tenni a magyar államot a helyi önkormányzatokról szóló '90. évi törvény alapján terhelő alkotmányos kötelezettségnek. Ennek eddig sem volt különösebb akadálya. A problémát az jelentette, hogy a törvény alapján járó vagyon mértéke vitatott volt az állam és az önkormányzatok között.

(15.50)

A törvényjavaslat azonban különös módját választja a két szemben álló fél vitája feloldásának: hatalmi, törvényhozói helyzetben lévő fél hoz egy olyan törvényt, amely forintra pontosan megmondja, hogy az alkotmányos igény alapján mekkora összeg illeti meg a másik felet. Ezzel megfosztja az önkormányzatokat attól a lehetőségtől, hogy a korábbi törvény alapján keletkezett igényük összegszerűségét vitassák, és ha a másik fél ezt nem ismeri el, egy független hatalmi ág, a bíróság döntését kérhessék.

Ezzel, mint már az előbb is mondtam, az állam saját tulajdoni érdekeit a hatalmi pozíciójával erősíti, vagyis összekeveri a tulajdonosi és törvényhozói pozícióját. Olyan igény összegszerűségéről dönt a törvény erejével, amely igényt egyébként a polgári jog szabályai szerint kellene kielégíteni. Ez a megoldás megítélésünk szerint alkotmányellenes, és ez még akkor is így van, ha folyamatosan az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozik az Igazságügyi Minisztérium, hiszen amikor az Alkotmánybíróság azt mondja, hogy az értékjog értékét meg lehet törvényben is határozni, az nem azt jelenti, hogy szám szerint fillérre jelenítik meg a törvényjavaslatban, hogy melyik önkormányzatot mekkora összeg illet meg. Tulajdonképpen ebben a törvényben nem történik más, mint hogy egy szakmai szervezet által adott adatokat emelünk törvényi szintre, mintegy vitathatatlanná téve ennek a szakmai fórumnak az előkészítő munkáját.

Azt gondolom, és azt gondolja a Szabad Demokraták Szövetsége is, hogy az ilyen megoldások nem kedveznek a törvényhozásnak, nem kedveznek a törvényhozás tartalmi munkája megítélésének, és az ilyen törvények nem kedveznek a törvényalkalmazásnak sem. Jogállamban nem szokásos konkrét összegeket törvényben szabályozni, különösen akkor nem, ha azoknak a konkrét összegeknek a tartalma, az összeállítás módja adott esetben vitatható. Ezt nem tartjuk elfogadhatónak, ezért nem támogatjuk e törvényjavaslat általános vitára bocsátását.

Ez nem azt jelenti, hogy nem támogatjuk azt, hogy az önkormányzatok a gázközművagyonnal kapcsolatos vagyonjogi igényüknek megfelelően minél előbb megfelelő anyagi juttatásban részesüljenek. Az anyagi juttatásnak e törvényben szabályozott formáját sem tartjuk kielégítőnek; úgy látjuk, hogy ez további feszültségeket okoz az önkormányzatok között, hiszen nem rendezi azonnali hatállyal, egyidejűleg, és nem rendezi megfelelő módon, egymás között is azonosan az önkormányzatok vagyoni igényeit.

Az önkormányzati bizottságban sem és azt megelőzően sem hangzott el az a kitétel, amire az előttem felszólaló, többségi véleményt elmondó képviselőtársam reagált. Nem okoltunk egyetlen kormányzatot sem az ügy kialakulása miatt, de ha már okolunk, akkor valójában egészen '93-ig visszamenőleg lehet keresni a hibák forrását, és nem az előző kormányra kell ezt visszavetíteni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu