BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetésének a családtámogatáson, a kis- és középvállalkozások támogatásán, a kiemelt bérnövekedéseken túlmenően egyik nagyon fontos fejezete, amely a költségvetés készítésénél prioritásként is szerepel, a vidék- és területfejlesztés. A vidék- és a területfejlesztés és az önkormányzatok kapcsolatáról szeretnék beszélni.

Még mielőtt rátérnék erre, elmondanám, az egész nap folyamán végigkísért vita során nagy érdeklődéssel figyeltem azt a nem kis lelkiismeret-furdalástól áthatott hozzászólás-sorozatot, amelyet a szocialista és a szabad demokrata képviselőtársaim tettek. Azok a képviselők, akiknek az idején 2 ezer rendőr tűnt el az állományból, észrevételezik a Belügyminisztérium költségvetését, annak a bérhelyzetét; ahol a családtámogatások rendszerében ilyen drasztikus visszalépés történt, minősítik ezt a költségvetést - gondolom, saját lelkiismeret-furdalásuknál fogva - visszarendeződésnek.

Talán ez volt a legnagyobb sértés, amit eddig ez a költségvetés elszenvedett, hogy ahhoz akarnánk visszarendeződni, amit önök elkövettek.

Ennek a költségvetésnek a középpontjában a családok, a vállalkozások támogatása és egy esélyteremtés áll; annak az esélynek a megteremtése, hogy a kistelepüléseken élők, a többszörösen hátrányos helyzetű településeken élők is azonos feltételek mellett nevelhessék, taníttathassák gyermekeiket, és egyszerre jussanak abba a helyzetbe, hogy az Unió polgárai legyenek. Ehhez feltétlenül szükséges olyan kiegyenlítő rendszerek működtetése, mint például az 1100 fő alatti lélekszámú településeken a már nem forrásszabályozásszerűen, hanem a jelentkező költségek majdnem teljes átvállalásával az iskolai intézmények működtetése.

Ilyen rendszer az is, amikor a személyi jövedelemadóból oda, ahol ez nem képződik, egyre nagyobb tétel került az előző időszakban is és most is átcsoportosításra. Nem felel meg a valóságnak, hogy 5 százalék lenne a helyben maradó tétel, ez 40 százalék, ezt mindenki jól tudja; 5 százalék nagyságrendet képvisel ebből a 40-ből az, ami a helyben képződő jövedelmekből származik. Nagyon nagy mértékű a differenciálódás, ezért olyan településeken is, ahol kicsi a személyi jövedelemadóból származó bevétel, át kell irányítani, hogy az óvodák, iskolák, utak, közvilágítás fenntartható legyen.

Ebbe a kategóriába tartozik az is, hogy ott, ahol túlcsordulás van, a saját bevételek léptéke és mértéke olyan nagyságrendet képvisel, amely a feladatok elvégzésénél többletbevételeket idéz elő, nem az állami támogatás csökkentésével, hanem bizonyos képlet számítása mellett az önkormányzatok bevételei alacsonyabbak, mint ahogy azt ők korábban lineárisan tervezték volna. A pénzügyminiszter úr korábbi nyilatkozatából tudható, hogy mintegy 75 milliárd forint keletkezik egyes önkormányzatoknál olyan többletbevételként, amelynek a kiegyenlítésére nincs meg az esély. A mostani átirányítás, átcsoportosítás a korábbi évek 5 milliárdjával szemben 10 milliárdos nagyságrendű, amit elviselhetőnek tartok.

A területfejlesztésben ugrásszerű változás következik be, 35 százalékkal nőnek azok az összegek, amelyek a korábbi években a terület- és vidékfejlesztést jellemezték. A decentralizáció mértéke jelentősen, nagyságrendekkel nő. Ez az első év, amikor megjelenik a vidékfejlesztés önálló célelőirányzatként; ez a SAPARD névvel jelzett önálló előirányzat. Ez lehetőséget ad a vidéki életforma erősítésére, lehetőséget ad a tradicionális mesterségek megteremtésére, erdősítésre, falusi turizmus, pályázatok, programok támogatására.

A legnagyobb lehetőség ebben a költségvetésben a Széchenyi-terv körül formálódik. A Széchenyi-terv, amely az agrárfejlesztésekkel, vidékfejlesztésekkel együtt meghatározza a következő évek fejlődését, összefoglalja, egy keretbe foglalja azt, alapgondolata a kétéves költségvetésnek.

(15.30)

A Széchenyi-terv átfogó, ideiglenes fejlesztési programként fogható fel. Mindannyian tudjuk, hogy az uniós csatlakozást megelőző egy évvel kell az átfogó fejlesztési programot benyújtani. Jó ütemben készülnek a regionális programok és a kistérségi programok.

Egy veszélyre fel kell hívni a figyelmet: a támogatások mértékénél, annál az öt megyénél, ahol a halmozottan hátrányos helyzet jelentkezik, az idei 11 milliárd mellett még további központi támogatások, a központi költségvetésben, ágazati minisztériumok költségvetésében megjelenő támogatások szükségesek és indokoltak annak érdekében, hogy a lemaradás, a leszakadás ütemének mérséklése még határozottabban jelenjen meg.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt nem tartja elegendőnek a megyei vagy regionális szintű megfigyelő rendszer, monitorozó rendszer jelenlétét, működését. Szükséges, hogy kistérségi szinten lehessen meghatározni a hátrányos helyzetet, a munkanélküliséget, a jövedelemnagyságot, az infrastrukturális fejlettséget, ezért azt javasoljuk, hogy a kistérségi szintű beavatkozásoknak nagyobb lehetőséget biztosítsunk.

A kistérségek - akár önkormányzati, akár statisztikai, akár vidékfejlesztési kistérségek - lehetnek a motorjai a fejlődésnek. Itt nagyobb, összehangoltabb munkára lesz szükség, mint ami az elmúlt időszakot jellemezte. Feltétlenül fontos, hogy az intézményfejlesztésen túlmenően beinduljanak a programkészítések, megvalósuljanak azok a támogatási formából elnyerhető - akár infrastrukturális, akár turizmusfejlesztéssel kapcsolatos - fejlesztések, amelyek a magyar gazdaság egészét lendítik előre.

Egy lánc erejét mindig a leggyengébb láncszem határozza meg. A kormány programjában a 2001-2002. évi költségvetésben tehát a hátrányos helyzet felszámolása nemcsak azt jelenti, hogy felzárkóztató, esélyteremtő programokat indítunk, hanem azt is jelenti, hogy ezzel az egész nemzetgazdaság erejét, az egységes önkormányzati rendszert, a hátrányos helyzetű vidékeken élők sorsának a javítását is a terv és költségvetés középpontjába állítottuk. Rajtunk múlik, hogy ebből mit tudunk megvalósítani. Rajtunk múlik az is, hogy a határon túlnyúló régiókban és térségekben miként tudjuk bevonni a határon túl élőket az ország fejlődésébe, fejlesztésébe, és rajtunk múlik az is, hogy az uniós csatlakozás előfeltételeként megjelenő intézményfejlesztésben, programkészítésben mennyire jutunk előre a következő években.

Ezért minden területfejlesztő és vidékfejlesztő, önkormányzati esélyt kiegyenlítő üdvözli a kétéves költségvetést. Tudjuk, hogy ez az előrelátásnak, a majdani hat-hétéves program készítésének mintegy előfutára, és kezdeti irányba tett jó lépése.

Köszönöm a figyelmet. A részletes vitában a módosító javaslatainkkal segíteni fogjuk a területfejlesztés és a vidékfejlesztés harmonikus kiteljesedését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu