STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőjeként támogatom a kormány által beterjesztett 2001. és 2002. évi költségvetést, és annak a mostani napirendi pont keretében tárgyalandó társadalombiztosítási alapokról szóló fejezeteit. A két évre, 2001-re és 2002-re szóló költségvetés egyik legfontosabb célkitűzése a tervezhetőség, a kiszámíthatóság. Nagyon fontos az, hogy a gazdaság szereplői szintúgy, mint a családok, hosszabb távra tudják tervezni bevételeiket és kiadásaikat egyaránt. Hisz az ezoterikus gondolkodó, Hermes Trismegistos által tudjuk, hogy a dolgok ahogy kicsiben, úgy nagyban, ahogy lent, úgy fent, azonos módon működnek.

Mint kamasz gyereket nevelő szülő tudom, hogy már a gyerekek is szeretik tudni lehetőségeiket hosszabb távra, szeretik tudni heti vagy havi zsebpénzüket, amit a szüleiktől kapnak. A társadalombiztosítás alapjainak távolabbi tervezési lehetőségét teremti meg a 3122. számon benyújtott költségvetési törvényjavaslat, hisz a társadalombiztosítási alapok és a központi költségvetés összefüggnek, input-output adatai egymásnak. Ezért a tb-alapok vitájánál is utalni kell azokra a legfontosabb költségvetési szempontokra, amelyek meghatározzák a tb-költségvetés sarokszámait.

(20.10)

Mik ezek a költségvetési prioritások? A Széchenyi-terv meghatározza a két év során elvégzendő gazdaságfejlesztési beruházásokat, infrastrukturális fejlesztéseket. A családtámogatási rendszer bővítése, a családi adókedvezmények növekedése 2001-ben és 2002-ben további segítséget nyújt a dolgozó és gyermekeket nevelő családoknak, azon családoknak, akikre a legnagyobb teher hárul, munka mellett vállalják gyermekeik nevelését és taníttatását. Hogy a családtámogatási rendszer lehetőségével a jelenleginél is több család tudjon élni - a délután folyamán említettük, hogy jelenleg a családok 83 százaléka tudja ezt a kedvezményt igénybe venni -, nagy szerepe lesz a Széchenyi-terv munkahelyteremtő hatásának és a minimálbér 2001-ben 40 ezer, 2002-ben 50 ezer forintra történő emelésének. E két tényező eredményeként többen fogják tudni munkabérükből saját és családjuk megélhetését biztosítani.

De van egy réteg, amelyiknél talán még ennél is fontosabb a kiszámíthatóság. Ez a réteg a nyugdíjasok tábora, ahol a legfontosabb, hogy a holnaptól való félelmet eloszlassuk, és világosan megfogalmazzuk, hogy az elkövetkezendő két évben mire számíthatnak. A nyugdíjasok helyzetét alapvetően két dolog befolyásolja. Egyrészt a nyugdíjak nagysága, másrészt a fogyasztási kosaruk összetétele. Hisz tudjuk, hogy az ő kiadásaik mások, mint a fiatalabb generációké, a gyógyszerköltségek és az energiaárak, a fűtési költségek meghatározók benne. Különösen igaz ez az egyedülálló nyugdíjasok esetében. Ezért volt fontos, hogy a nyugdíjasok érdekét szolgálva a kormány fellépett a gyógyszerárak és a gázárak emelése ellen.

A Fidesz képviselőjeként üdvözlöm és a Fidesz nevében is üdvözlöm a hét eleji MOL-ajánlatot, melyet a Napi gazdaságból idézve így lehet ismertetni: magyar embernek magyar gázt; azaz a MOL szeretné elérni, hogy az olcsóbb termelési költségű hazai földgázzal a lakossági igények legyenek kielégítve, a lakossági igényekbe természetesen a távhőszolgáltatást is beleértve. A fűtési szezon kezdetén reméljük, hogy az ajánlatot minél előbbi megállapodás követi, és ez lehetővé teszi, hogy a lakossági fogyasztóknál 2005-ig ne emelkedjen a gázár inflációt meghaladó mértékben. Személy szerint is mint gázmérnök és energetikus és mint szociálpolitikával foglalkozó önkormányzati és parlamenti képviselő, nagyon örülök ennek az ajánlatnak, mert tanult szakmám és a mostani területem művelőinek összefogását látom benne.

De mit tud nyújtani a 2001-es és 2002-es nyugdíjalapok költségvetése a nyugdíjasoknak? Ahhoz, hogy a nyugdíjak növekedését folyamatában elemezhessük, szólni kell az ez évben történtekről. Összefüggéseiben, tendenciáiban is látni kell, hogyan jutunk el a 2001-es és 2002-es számokhoz. Mire a törvényjavaslat részletes vitájához érünk, már megtörténik a nyugdíjaknak a tényleges árnövekedéshez, nettó átlagkeresethez igazítása és a januártól visszamenőleg járó összeg kamattal történő kifizetése. Nyugdíjas ismerőseimtől tudom, hogy sokan már most októberben várták ezt az összeget. Ezúton is szeretném ezt a félreértést eloszlatni: a postás ezzel az összeggel törvényi meghatározás szerint novemberben csenget.

2000-ben első ízben történt a nyugdíjak emelése az úgynevezett svájci indexálás szerint, azaz az emelés mértékét a tervezett évi fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset együttesen határozta meg. E módszer korrektsége vitathatatlan. Az elszámolás módja és a visszamenőlegesen járó összeg kamatokkal való megemelése a nyugdíjak reálértéke biztosításának bizonyítéka. Ez történt az idén, és ezt tükrözik a 2001-es, 2002-es nyugdíjemelés számai is.

Tudjuk, hogy nehéz visszaadni mindazt az elmaradást, amelyet a nyugdíjasok méltánytalanul elszenvedtek az elmúlt évek során. Számokkal szeretném bemutatni a nyugdíjak vásárlóértékében bekövetkezett, legnagyobb csapást okozó történéseket. 1995-ben 28 százalékos vágtató infláció mellett a nyugdíjemelés 18 százalékos volt. 1996-ban 23,6 százalékos infláció mellett a nyugdíjemelés 15 százalék volt. A Bokros-csomaggal jelzett két évben közel 20 százalék a nyugdíjak reálérték-változása. Ezek a számok a - Fidesz-kormány iránti szimpátiával még véletlenül sem hírbe hozható - Népszabadság szeptember 13-ai számai. Most, 2001-ben és 2002-ben lehetőség lesz a nyugdíjak reálérték-növekedésére. A 2001. évi nyugdíjak emelése már figyelembe veszi a mostani, a 2000. évi második nyugdíjemelés hatását is. A törvényjavaslatba a nyugdíjalap kiadási oldalán 2001-ben 6 százalékos tervezett infláció mellett átlagos 7,3 százalékos, 2002-ben 5 százalékos tervezett infláció mellett 6,7 százalékos átlagos nyugdíjemelés van beépítve.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja és ilyen irányú módosítást terjeszt be, hogy 2001-ben ennél 3 százalékkal magasabb, 10,3 százalékos nyugdíjemelés valósuljon meg. A Fidesz véleménye az, hogy a gazdaság teljesítőképessége már lehető teszi, hogy ne csak megtartsuk és kismértékben emeljük a nyugdíjak reálértékét, hanem az eredetileg tervezett mértéknél jobban növeljük azt. A polgári kormánynak és az Országgyűlés kormánypárti frakcióinak nemcsak célja, hanem kötelessége is, hogy fokozatosan visszaadja azt, amit a Bokros-csomag éveiben a nyugdíjak reálértékének csökkentésével elvettek tőlük.

A Fidesz által preferált 10,3 százalékos nyugdíjemelés 5 százalékos reálérték-emelkedést jelent. Ennek a módosító javaslatnak a fedezetét az adótörvényekhez koalíciós partnereinkkel közösen beadott és a keddi napon elfogadott módosító javaslattal már megteremtettük. A javaslat azzal, hogy mérsékli az eredetileg tervezett 3-3 százalékos munkáltatói járulékcsökkentést 2-2 százalékra, megteremti a nyugdíjak 2001-ben és 2002-ben történő jelentősebb mértékű emelésének fedezetét. Külön öröm számomra, hogy ezt a módosító javaslatot a Fidesz részéről én jegyezhettem.

A javaslatunknál nagyobb emelésre - bár magunk is szeretnénk - azért nincs lehetőség, mert a központi költségvetés a magánnyugdíjpénztárakba átlépők miatti járulékkiesés miatt 2001-ben 81, 2002-ben 89 milliárddal támogatja a nyugdíjalapot. Ha erre nem lenne szükség, az akár további 7-8 százalékos emelést is lehetővé tenne. De a törvény szerint a magánnyugdíjpénztárak bevezetéséből adódó, a nyugdíjalapból forráskivonást eredményező problémák megoldását a költségvetésnek kötelezően meg kell oldania, és meg is teszi.

Van ennél egy súlyosabb probléma is, a nyugdíjasok és az inaktívak magas száma. Távlatosan nézve nem megnyugtató nyugdíjasnak lenni, illetve még kevésbé megnyugtató dolog a mi generációnk számára, hogy ha majd mi nyugdíjasok leszünk, lesz-e, akinek munkája megtermeli a mi nyugdíjunkat. De itt is pislákol a fény: demográfiai helyzetünk, ha kicsit is, de kedvező jeleket mutat. A népességfogyás mértéke csökkent. Egyfelől 2000 első felében csökkent a halálozások száma, és örvendetes tény, hogy 1300-zal több kisgyerek született az első hat hónapban, mint az előző év hasonló időszakában.

Ezek a kedvező demográfiai jelzések életkortól függetlenül mindannyiunk öröme. Egyszerűen értelmezhetetlen számomra az az ellenzéki vélekedés, miszerint a családtámogatási rendszer a nyugdíjasokat nem érinti. Ha a születésszám emelkedésére gondolunk, tudjuk, hogy ez nem így van, hisz én a szüleim példáján láttam, hogy a szülői boldogságnál csak egyetlen öröm van nagyobb: a nagyszülői. És így kerek a világ. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(20.20)

Forrás: parlament.hu