DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Így az általános vita vége felé fontosnak tartom újra felidézni, hogyan is került az ország kétéves költségvetéséről szóló javaslat a tisztelt Ház asztalára. "Büdzsé a színfalak mögött" - ezzel a címmel jelent meg terjedelmes újságcikk az egyik országos napilapban ezen a héten.

A kétéves költségvetési törvényjavaslat elemzése közben az újságíró arra a következtetésre jut, hogy az új köztársaság fennállása óta soha nem gyűrte a kormány így maga alá a parlamentet, mint most. Igaza van, mert a kormány egyfelől negligálta azon törvényi előírásokat, hogy olyan állapotban nyújtsa be a törvényjavaslatát, amikor annak jogi feltételei már megvannak, vagy sarkosabban fogalmazva, amikor nem ütközik lassan megszámlálhatatlan törvényi rendelkezésbe maga a benyújtás, másfelől, amikor eldöntötte, hogy mit is akar, azaz mire és mennyit kíván költeni a következő két évben. Nem hozta volna olyan helyzetbe az Országgyűlést, hogy olyan kormányzati szándékokról kelljen vitatkoznia, amelyek naponta változnak, és a vitaidő jelentős részét ne azzal kelljen tölteni, hogy hogyan lehet egy törvénysértő javaslatból a törvényeknek megfelelő törvényt fabrikálni, ahelyett, hogy arról vitatkoznánk, mire mennyit költsünk. Mivel azonban a kormány a javaslatban leírt szándékain is változtatott, továbbá nem nyújtotta be előzetesen a szükséges törvénymódosításokat, komoly esélye van annak, hogy más törvényekbe ütköző törvény születik. Nem zárom ki, hogy alkotmánysértő is lesz.

Nem nyugtat meg az ÁSZ véleménye sem, hiszen a véleménye kialakítására alig volt ideje, mert a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé történő benyújtást követően, szeptember 18-án kapta csak meg. Az elmúlt évhez hasonlóan a részletes indokolásokat tartalmazó fejezeti kötetek az ÁSZ véleménye elkészítéséig még előzetes munkaanyagként sem álltak a rendelkezésére. Ez azt jelenti, hogy a számok megalapozottságát nem volt módja véleményezni. Maga az ÁSZ is aggályosnak találta, hogy a benyújtott költségvetési javaslat a későbbiekben hatályosuló jogszabályra épül. Erről az előző percekben is volt szó. Senki nem vitatja a kormánynak azt a jogát, hogy akár két évre határozza el az ország költségvetését. Ez azonban azzal a fokozott felelősséggel jár, hogy még körültekintőbben, alaposabban kell azt előkészíteni. Ez azonban az ÁSZ szerint sem sikerült.

Az e héten zajlott vitában sokan és sokszor felhívták a figyelmet arra, hogy egy olyan gyorsan változó hazai és nemzetközi gazdasági környezetben, amelynek éppen ebben az évben is tanúi és szenvedő alanyai voltunk és vagyunk, különös kockázata van a több évre kiható döntésnek. Úgy tűnik, a kormány a tervezést összecserélte a költségvetéssel. Az ÁSZ szerint a 2001. évi előirányzatok teljesülése jelentős teljesítési kockázatokat tartalmaz. Ezt növeli, hogy a tervezés időszakában olyan bevételekre és kiadásokra is terveztek előirányzatot, amelyekre még érvényes megállapodással nem rendelkeznek. Nincs okunk kételkedni e megállapítás igazában. Adódik a kérdés: akkor mekkora kockázatot tartalmaz a 2002. év? Mi a megoldás, ha másként alakul az élet? Pótköltségvetés? Választási évben? Ugye, nem gondolják komolyan, képviselőtársaim? Nem lett volna becsületesebb nyugodtan előkészített éves költségvetést beterjeszteni, és előkészíteni a 2002-est?

Persze vannak a javaslatban technikák a megoldásra is. Ez évben kipróbált és eredményes technika az infláció alátervezése, amellyel jelentős többletbevételhez jut a büdzsé, ami ellenőrzés nélkül költhető, és a felhatalmazások sora is. Jelentősen megnő a kormány által felhasználható általános tartalék, csaknem háromszorosára nő a Hitelgarancia Rt. garanciakerete azzal a kitétellel, hogy ha ezt nem sikerülne elkölteni, majd a pénzügyminiszter megmondja, hogy mire költhető; vagy a bűvös Széchenyi-terv, amelyről ugyan még kormányhatározat sincs, így megfoghatatlan és ellenőrizhetetlen; vagy az ugyancsak ebben az évben jól kipróbált zárszámadás, ahol minden kellemetlen dolgot el lehet dugni.

A változó kormányzati szándékokról: nem tudta a kormány a javaslat benyújtásakor, hogy később kiegészítő családi pótlékot is kíván adni? Vagy nem tudta a kormányfő, hogy újabb 70 milliárdot adna nyugdíjakra? Ez családok százezreit érintheti. Miért nem tartozik a parlamentre? Nem tudta, hány százalékot kíván a tb-járulékokon csökkenteni? Milyen egyeztetések előzték meg ezt a benyújtást?

És itt meg is érkeztünk az alkotmány által garantált és kétharmados törvényben előírt egyeztetési kötelezettséghez. A kormány hivatalba lépése óta nem, vagy nem a törvényeknek megfelelően véleményezteti a költségvetési javaslatot az érdekképviseletekkel. Egyikük kénytelen volt ezért beperelni az egyeztetésért felelős tárcákat, és a bíróság jogerősen kimondta: törvényt sértettek. A kormány ennek ellenére ugyanúgy benyújtja újabb javaslatát a Háznak. Hol marad a törvények, az igazságszolgáltatás, az ítéletek tisztelete? Nem elég az érdekképviseletek ismételt kérése; perbe kell fogniuk a minisztériumokat, és így sem tudják elérni, hogy a kormány megtartsa a törvényt? Hiteltelenné vált az a kormányfői szózat, hogy minden embernek tisztelnie kell a törvényt.

(15.50)

Vegyék észre, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy a jogállam lebontásához asszisztálnak!

Egy bekezdés a kétéves költségvetés lehetőségének vitájához. Való igaz, a zárszámadási törvényben önök meg fogják szavazni az államháztartási törvény módosítását, amely lehetővé teszi a kétéves büdzsét - ezt akár utólagos reparációnak is fel lehet fogni. De más törvények is előírják az egyéves költségvetést, mint például a bírák jogállásáról szóló kétharmados törvény, és van közöttük más kétharmados is. Ezeket mikor fogják módosítani? Ezt csak újabb adalékul hoztam fel a rossz előkészítésre. Sajnálom, hogy az igazságügy-miniszter mint a jogi előkészítés felelőse ehhez a javaslathoz adta a nevét.

Ha nem vizsgálnánk a törvényjavaslat tartalmát, amit a képviselőtársaim a héten bőségesen megtettek, akkor is alkalmatlannak kell minősíteni e jogrontó törvényjavaslatot tárgyalásra és határozathozatalra. Egy tisztességes megoldás létezik: a javaslat visszakérése és átdolgozás után a törvényeknek megfelelően újbóli benyújtása.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu