SÁGI JÓZSEF (Fidesz): "Magyarország vagy inkább a magyar faj most van fordulóponton. Vagy ragyogva élni fog, vagy bukik örökre. Egy és más bizonyosan történni fog. Hogy mikor dől el? Miként állanak az esélyek?"

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A legnagyobb magyar akkor vetette papírra e sorokat, amikor már szinte bizonyossá vált, hogy vértelenül győzött a pesti forradalom. Ahogyan akkor is, manapság is sokan érezzük úgy, hogy másfél száz év elteltével újból döntő változások küszöbére ért az ország. Nem véletlen, hogy a Fidesz által vezetett koalíció éppen Széchenyit választotta a jövő évezredbe történő belépés programjának névadójaként, Széchenyi problémafelvetése ugyanis hasonló a miénkhez. Lehetséges-e az egyének boldogulásának elősegítése, miközben makrogazdasági szinten egyidejű és folyamatos előrelépéseket kell tennünk a fejlettebb országok felé?

Lehetséges ez? Igen. Két év tapasztalata mondatja ki velünk a választ: igen, lehetséges. Hisz mialatt a polgári kormány hathatós, szociális intézkedései következtében jelentős mértékben nőttek a családoknak nyújtott kedvezmények, és számottevő mértékben emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke, aközben nagyon-nagyon pozitív folyamatok indultak el a minőségi termelés területén is. Látnunk kell, hogy a polgári demokrácia, ahol az akaratát érvényesíteni tudta, korszakos jelentőségű pénzátcsoportosításokat hajtott végre a jövő nemzedékek életesélyeinek megnövelése érdekében.

Hangsúlyozottan igaz az állítás a kutatás-fejlesztés és a minőségbiztosítás területén is. Az alapkutatás több fejezetnél tervezett folyó támogatása a következő években 16,2, illetve 20,7 milliárd forintot tesz ki. A növekmény az előző évekhez képest 16,6 százalék, illetve 20,7 százalék lesz, amivel elérjük azt, hogy a GDP-ből termelődő jövedelem 1,5 százaléka az úgynevezett high-tech szektorba áramoljon. E jelentős növekmény forrása a kormányprogram teljesítéséhez szükséges többlet, K+F célú költségvetési keret. További közvetett támogatást jelent a kutatás-fejlesztési szféra számára az adókedvezmények módosítása, amelynek alapján a vállalkozások K+Tef tevékenységére fordított kiadásai nemcsak költségként számolhatók el 100 százalékban, hanem a társasági adó alapjából is teljes összeggel leírhatók. A GDP-arányosan 1,5 százalékos K+F ráfordítás elérésére irányuló forrásnövelés keretében az állam jelentős erőfeszítéseket vállal, a teljesítéshez azonban szükséges a vállalkozások K+F tevékenysége finanszírozásának bővülése.

Végezetül tegyünk még egy gondolatkört az oktatás körül is. Az 1998-ban megalakult polgári kormány programja egy minőségelvű, fejlesztő közoktatás-politika kialakítását vállalta. Tisztában vagyunk azzal, hogy az oktatás minősége elsősorban az egyes óvodákban, iskolákban, kollégiumokban dől el, ám nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy mindezt számos külső feltétel is befolyásolhatja. Az intézmények működésének jogi és gazdasági hátterét az állam biztosítja, evidencia tehát, hogy ezek szabályozása is az állam feladata. A régóta felismert igazság szerint a minőségi oktatás egyik alapfeltétele a korrekt, kiszámítható finanszírozás. Ennek a garanciának a figyelembevételével kell tehát feloldani a dilemmát: miként lehetséges a források fokozatos bővítése mellett hatékonyabbá tenni azok felhasználását, és milyen technikákkal képzelhető el, hogy az így felgyülemlő energiákkal a minőséget, az oktatás színvonalának emelését érjük el?

A közoktatás minőségfejlesztését kívánja elősegíteni és támogatni az értékelési, ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszer kiépítése. Megkezdődött a Comenius 2000 program, amelynek sokrétű tevékenységét a költségvetés 1 milliárd 830 millió forinttal támogatja. Az előírt szakmai feladatokat ugyanis az intézmények önerőből éppúgy nem tudják felvállalni, mint mondjuk a monitorozásban szerepet vállalók képzését vagy például a nemzetközi képzésekben történő részvétel szakmai hátterének biztosítását. Az előirányzat azért foglalja magában a pedagógiai szakmai szolgáltatói és szakértői tevékenységek támogatását, hogy lehetővé váljon a nevelőtestületek részére a szolgáltatások igénybevétele.

Beláthatjuk, hogy csak így képzelhető el a közoktatás ellenőrzési, mérési, értékelési és vizsgáztatási rendszerének fejlesztése, amelyeknek segítségével megoldható a területfejlesztési feladatok ellátása is. A pedagógustársadalomnak nyújtott kiugró béremelés ugyanis csak emígyen igazolható vissza a társadalom többsége felé, hiszen így mind a külső, mind a belső partnerek számára láthatóvá válik az intézményi munka, megteremtődnek a partnerközpontú működés és a folyamatos működés, fejlesztés feltételei, ami után már senki sem mondhatja, hogy az adott intézményben folyó tevékenység csak viszi a pénzt. Ellenkezőleg: hozza a pénzt, mert mindannyian jól tudjuk, hogy az oktatásba befektetett befektetés a legjövedelmezőbb befektetés, hiszen - ezt is tudjuk mindannyian - ez az igazi polgári jövő.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu