DR. KÁVÁSSY SÁNDOR környezetvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Bevezetőben arról ejtenék néhány szót, hogy milyen okok teszik szükségessé és időszerűvé a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítását. A beterjesztett törvénymódosítás kis terjedelmű, alapvetően technikai természetű, nem tartalmaz koncepcionális módosítást, ezért az önök által már ismert törvényjavaslat indoklásában leírtakhoz képest csak néhány szempontot említenék.

A javaslatnak három önálló eleme különböztethető meg. Fontos kiemelni, hogy ezzel a módosítással történik meg az egyes levegőtisztaság-védelmi hatásköröknek a környezetvédelmi törvénybe történő átemelése az 1991. évi XX. törvényből, közismertebb nevén az önkormányzati hatásköri törvényből, tekintettel arra, hogy napjainkra már a törvény sok más hatásköri rendelkezése is az időközben megalkotott szakmai törvényekben került újraszabályozásra. Második elemként említésre méltó, hogy az uniós jogközelítési követelmények a környezetvédelmi törvény felhatalmazó rendelkezéseinek kibővítését igénylik. Végül pedig most kerül sor a fentiekkel ellentétes, konkuráló rendelkezések hatályon kívül helyezésére.

(18.30)

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény jellegében egyszerre tekinthető kerettörvénynek, intézményteremtő törvénynek, ugyanakkor bizonyos elemeiben részletező szabályozásokat is tartalmaz. A keretszabályozási jelleg különösen a törvénynek a környezeti elemek védelmére és az elemeket veszélyeztető tényezőkre vonatkozó szabályaiban érvényesül.

Utalva tehát a bevezetőben említettekre, egyik szempontként rámutattam arra a kötelezettségünkre, hogy az egyébként korszerű környezetvédelmi szakigazgatásunkban a végrehajtási szabályok megalkotása során most már figyelemmel kell lenni az európai uniós jogközelítési kötelezettségünkre is. Az e körben végzett szabályozási, felkészülési szakaszban a levegőtisztaság-védelem szakmai szabályainak előkészítése során nyilvánvalóvá vált, hogy kormányrendeleti szinten nem célszerű szabályozni azokat a kérdéseket, amelyek a műszaki fejlődés következtében, illetőleg az integrációs joganyag vonatkozásai miatt gyakran módosulnak. Ilyenek többek között a vizsgálati és mérési módszerek, számítási módok és a többi. Ezek szabályozása jellegzetesen szakminiszteri hatáskörbe tartozik.

Az előkészített törvényjavaslat e része tehát a hiányzó, szakminiszteri szintű szabályozás lehetőségéhez képest szükséges felhatalmazásokat tartalmazza. A törvényjavaslat, ahogy az előzőekben már jeleztem, az úgynevezett önkormányzati hatásköri törvényt módosítja úgy, hogy abból a képviselő-testület és a polgármester számára levegőtisztaság-védelmi feladatot adó szabályokat a környezetvédelmi joganyag megfelelő helyére, az 1995. évi LIII. törvénybe helyezi át, illetőleg a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben szabályozott természetvédelmi hatáskörök elhagyásra kerülnek, ugyanis a települési önkormányzatok természetvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatásköreit a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény eltérően és részletesen szabályozza.

E tekintetben tehát nem új hatáskörök és feladatok meghatározásáról szól a törvényjavaslat e része, hanem a kiüresedő hatásköri törvényből helyezi át ezeket a környezetvédelmi törvénybe, illetőleg feloldja a hatásköri törvény jelenleg hatályos és a természet védelméről szóló törvény ellentétes szabályait.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem szerint gondosan előkészített javaslat fekszik a tisztelt Ház asztalán. A környezetvédelmi törvény módosításával kapcsolatban széles körű és folyamatos egyeztetésre került sor mind a társminisztériumokkal, mind az érdekelt civil szervezetekkel is. Részletesen vizsgáltuk meg a törvénymódosítás bevezetésének hatásait.

Kérem, hogy javaslataikkal, a későbbiekben szavazataikkal támogassák a környezet védelméről szóló törvény módosítására előterjesztett javaslatunk elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu