DR. DÁN JÁNOS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt hetek, hónapok nyugati híradásaiban szinte állandóan szerepel a kergemarhakór terjedése. Ma egy hete az Unió agrárminiszterei a szűrés és a megelőzés módozatairól tanácskoztak. Franciaországban egy felelőtlen felvásárló BSE-vel fertőzött borjút értékesített egy vágóhídon, melynek húsa az áruházakba is kikerült. A múlt hét végén Németországban, Spanyolországban, Franciaországban újabb fertőzött állatokra bukkantak. Pánikhangulat alakult ki az Unióban; Franciaországban, Olaszországban az iskolaétkezésből kivonták a marhahúst. Megnyugtató, hogy Magyarország mentes a BSE-től.

A nyíregyházi 67 éves, Kreutzfeld-Jakob-féle betegség tüneteit mutató beteg valószínűleg nem állatoktól fertőződött. A Kreutzfeld-Jakob-szindróma klasszikus formában történő megbetegedéseinek száma hazánkban évek óta 12-15 közötti, nem változik.

A kergemarhakór 1985-ben Nagy-Britanniában jelentkezett, és eddig több mint 170 ezer marha betegedett meg. 1993-tól a bevezetett szigorú intézkedések hatására a megbetegedések száma csökken, óvatos jóslások szerint 2002-re a járvány várhatóan megszűnik. A járvány terjedésének egyik valószínű oka az állathullákból nem kellő hőkezeléssel készült húslisztek, csontlisztek voltak. A BSE okozta kár nemcsak a szivacsos agysorvadásban megbetegedő és emiatt bekövetkező elhullásból következő kár, hanem a kutatás, a leküzdés, a megsemmisítés költségei. Eddig mintegy 27 millió marhát vágtak le és égettek el. A felsoroltaknál nagyobb kár az exportkorlátozás, a marhahúsfogyasztás csökkenése, mely esetenként eléri a 30 százalékot is, ennek következtében az ágazat válságba kerül.

A legsúlyosabb az ember egészségére való veszélyessége. 1996 elején angol kutatók bejelentették, hogy összefüggést találtak a Kreutzfeld-Jakob-szindróma megbetegedések és a BSE-vel fertőzött állatok között. Figyelemreméltó volt, hogy a megbetegedettek mind fiatalabb korúak voltak, holott a betegség klasszikus formája eddig az idősebb személyeknél jelentkezett. A világ legismertebb tudományos folyóiratának, a Nature-nak az 1997. évi október 2-i számában megjelent közlemények döntő bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a Kreutzfeld-Jakob-szindrómával rokon, de attól egyértelműen különböző új variánsmegbetegedés kórokozója ugyanaz a prion, amely a kergemarhakórt okozza. Angliában eddig 85 halálesetet tartanak számon.

Mint említettem, a kórokozót az 1997-ben orvosi Nobel-díjat kapott Prusiner 1992-ben prionnak nevezte el. Bebizonyosodott, hogy a species barriert a prion kétszeresen átlépte.

Mit lehet tenni? Az állati eredetű húslisztek takarmányként történő felhasználását vissza kell szorítani, szójával és napraforgóval lehetne kiváltani. Az állati termékek előállítását mindez költségessé teszi, emiatt késik az uniós agrárminiszterek megállapodása.

Magyarországon korábban nagyon helyesen szabályozták a húsliszt, csontliszt előállítását, 130 Celsius-fokon 20 percig egy atmoszféra nyomáson végzik ezzel a technológiával, mely biztonságosabbá teszi az állati eredetű takarmányt. Magyarország számára a megelőzés minden lehetőségét meg kell tenni, egyrészt hatósági intézkedésekkel, behozatali korlátozásokkal, felvállalva annak kellemetlen hatását, amely nemcsak a marhahúsra, hanem minden egyéb, marhából származó termékre is kell hogy vonatkozzon. A vágásra kerülő állatokat rendszeresen szűrőpróbával ellenőrizni kell.

Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban napjainkban valóban pánikhangulat uralkodott el, másrészt látható az egyébként jól működő Uniónak az ebben a témában bekövetkezett tehetetlensége, a magyar lakosság és a magyar agrárgazdaság, ezen belül a szarvasmarha-ágazat sorsáért érzett aggodalmam indított arra, hogy mint állatorvos végzettségű országgyűlési képviselő, itt a parlamentben minderre felhívjam a figyelmet.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu