ATYÁNSZKY GYÖRGY (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Nem akartam hozzászólni, de nem lehetett kibírni, hogy ne kérjek szót, hiszen más sem történik, mint egy miniszternek a lejáratása, ennek a megpróbálása. 1992-től napjainkig egyfolytában ezzel próbálkozik a tisztelt Szocialista Párt és az SZDSZ.

Az az igazság, hogy arról beszélt Szalay képviselőtársam, hogy nem hajlandó bemutatni, a sajtóban bent van, de önök gerjesztik egyfolytában, és amíg erről beszélnek, addig nem kell a sajátjaikat bemutatni.

Én elsőnek mutattam be, nem azért, mert elsőnek rohantam, s a legnagyobb megdöbbenésemre az a Kuncze Gábor képviselőtársam, aki most nincs itt, és még sorolhatnék egy párat, aki mutogatott mindenféle papírt, s amikor kinyitották a páncélszekrényt, akkor kiderült, hogy én vagyok az első és én vagyok az egyetlenegy, aki kivette. Utána eltelt három nap, elmondanám Szalay képviselőtársam, hogy egy SZDSZ-es és egy MSZP-s képviselő vette ki a vagyonnyilatkozatát.

Tehát én azt gondolom, hogy a megoldás az, amit előttem elmondott a képviselőtársam, hogy most van egy lehetőség, tessék ezzel élni, tessék megszavazni, s akkor megoldódott minden. De nem ez fog történni. Önök itt fognak még heteken, hónapokon keresztül is csámcsogni, erről beszélni, mert addig önökről elterelik a figyelmet.

Én azt gondolom, hogy nem kellene ezt a parttalan vitát folytatni. Meg kell szavazni azt a törvénytervezetet, amit mi most itt elképzelünk, és szeretnénk önökkel megértetni, hogy ez vezet a végső megoldásra.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu