DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm. Az előbb nem tudtam befejezni a felszólalásomat. Előrebocsátom, hogy magam is örülnék, hogyha Torgyán József képviselő úr minél előbb nyilvánosságra hozná azt a titkos, zárt borítékban lévő vagyonnyilatkozatát, de ha nem teszi, erőszakot nem lehet alkalmazni.

De visszatérve a javaslatra: a javaslat célja, hogy a most divatos kifejezéssel élve, a mostani üvegzsebek mellett tegyük átláthatóvá a zsebeket a múltra visszatekintően is. Legyen üvegzsebű 1990-től, aki akkortól volt képviselő, 1994-től, aki akkortól volt képviselő, valóban tisztán lássunk a képviselők ügyében.

Bajor képviselő úr most nincs itt, de azt mondta, hogy egyetért abban velem, hogy a jelenlegi szabályozás megfelelő, s annak megfelelően kellene nyilvánosságra hozni a dolgokat. Szeretném felhívni a figyelmét arra - gondolom, majd elolvassa a jegyzőkönyvet -, hogy a jelenlegi szabályozás és a tervezet között az a lényegi különbség, hogy a jelenlegi szabályozás megengedő. A képviselő nyilvánosságra hozhatja a vagyonnyilatkozatát, ha akarja, míg a tervezet kötelező erővel bír. Ez a bizottság nyilvánosságra hozza, függetlenül a képviselő akaratától vagy nem akaratától, a bizottság nyilvánosságra hozza. A megengedhetőség helyett bevezeti a kötelező nyilvánosságra hozatalt. Igaz, hogy hibája az előterjesztésnek, hogy nincs szankcionálva, de ez egy módosító javaslattal orvosolható - ezt is jeleztem a korábbi felszólalásnál.

Ráadásul az sem igaz, hogy megnézi a bizottság a vagyonnyilatkozatot, aztán újra zárt borítékba teszi és elteszi, hiszen ahogy elhangzott, ebben a bizottságban minden párt képviselője jelen van, sőt még a függetlenek képviselője is delegálva lenne, tehát hiába zárják vissza borítékot, ha egyszer a bizottság nyilvánosságra hozta, akkor be lehet csukni akárhány borítékba és ládába, az már nyilvánosságra van hozva. Tehát a lényegi különbség a megengedhetőség, illetve a kötelező nyilvánosság között van.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu