DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Braun Márton képviselőtársamnak csak azt mondom, hogy mélyen egyetértek aggodalmaival, ez nem a közbizalom visszaszerzésének, hanem a közröhej megszerzésének az ára, ami mostanában folyik a magyar sajtóban, amikor is a képviselők lázasan nyilvánosságra hozzák vagyonnyilatkozataikat.

Azt hiszem, hogy a közbizalom visszaszerzésének az az ára, hogy többet koncentráljunk a szociális és egyéb más kérdésekre. Én magam is kezdtem örülni, hogy mennyit lehet nyilatkozni ebben az ügyben, mindaddig, amíg az egyik tévéműsorba be nem telefonált valaki, és azt mondta, hogy most már aztán elege van ebből az egész vagyonnyilatkozatosdiból, és inkább foglalkozzunk például a költségvetéssel. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

A másik az összeférhetetlenségi bizottság dolga. Az ellenzék éppenséggel nem támadta, hanem arra próbálunk rámutatni, hogy a kormánypárti javaslatok úgy tesznek, mintha nem volna egy ilyen bizottság, aminek az a feladata, hogy vagyonnyilatkozati vagy összeférhetetlenségi eljárást lefolytasson, és ezért újabb bizottságokat akarnak felállítani, arra, hogy most már ne csak azt vizsgálják, akivel kapcsolatban eljárást kezdeményez valaki, hanem mindenkit, mert voltaképpen most már úgy feltételezik, hogy mindenki ellen eljárás indult. És valóban, a közvéleményben sikerült egy olyan hangulatot gerjeszteni, hogy talán mondhatjuk, hogy most általában elindult a társadalom részéről egy összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati eljárás a magyar parlament ellen.

Végül is azt akarom mondani, hogy amikor Bihari Mihály ezt a törvényt megalkotta, azt gondolta, hogy ebben a ciklusban már közelebb leszünk Európához; például azt gondolta, hogy amikor képviselői kezdeményezés van, ott meg kell indítani az eljárást - és egyébként itt van vita a mentelmi bizottságban. Az ellenzéki képviselők szerint már meg kellett volna indítani az eljárást a mentelmi bizottságban, mert csak populáris bejelentés esetén van joga az elnöknek vizsgálni, hogy van-e alapos indoka. Mert az a normális helyzet Nyugat-Európában, hogy aki ilyet mond, mint amit például Zsikla képviselőtársam mondott távollétében Keller Lászlóra, akkor azt bizonyítani kell, azt tulajdonképpen úgy kell értelmezni, mint összeférhetetlenségi eljárást, sőt egyfajta följelentést. És ha ezt nem tudja bizonyítani Nyugat-Európában egy képviselő a másikról - például egy ellenzéki képviselő a kormánypártiról -, akkor illik bizony lemondani. Ez a helyzet. Nálunk nincs egyelőre még ez a normális helyzet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ezért össze-vissza kezdünk egymásra...

Forrás: parlament.hu