DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvény Gazdasági Versenyhivatallal foglalkozó második részéhez Horváth János képviselőtársammal két helyen nyújtottunk be módosító javaslatot. A 13. számmal jegyzett, az ágazati vizsgálatot szabályozó 36/A. §-ban a kiszabható bírság mértékének maximumát javasoljuk az előző évben elért nettó árbevétel 1 százalékában meghatározni. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén a kiszabható bírság kiszámítására is ezt a módot javasoljuk.

Úgy véljük, az általunk javasolt összeg így sokkal inkább elrettentőbb, mint a korábbi, és bevezetésével elérhetjük, hogy a bírság nagysága igazodik a társaság, a vállalat nagyságához; a törvény visszatartó ereje így mindenki számára egyenlő nagyságú - hasonló szabályozás bevezetését tervezi az Európai Unió Bizottsága is. Javasoljuk továbbá, hogy a bírságot kiszabó határozat elleni keresetnek a végrehajtásra halasztó hatálya ne legyen.

A 12. számú módosításunkban az előbb hivatkozott 36/A. §-t javasoljuk kiegészíteni egy új (3) bekezdéssel, javasoljuk, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálat során birtokába jusson azoknak az információknak, amely információkhoz való hozzájutást az egyes vállalatok esetében az értékpapírtörvény, a hitelintézeti törvény, a nyugdíjpénztárakról szóló törvény és a biztosítóintézetekről szóló törvények egyébként biztosítják.

Javaslatunk alapján az üzleti titoknak minősülő információk nem csak közvetlenül a vállalkozásoktól lesznek bekérhetőek. Gondolom, könnyen belátható, hogy az egyedi információkérés megnöveli az eljárás időtartamát, az összesített adatok duplikált előállítása jelentős többletköltséggel jár. Módosításunk törvényi feltételeit a 12. számú módosító javaslatunkban írt módon, vagyis a kérdéses jogszabályok megfelelő módosításával kívánjuk megteremteni.

Végezetül, úgy tűnik számomra, hogy az általános vitában is és a jelenlegi részletes vitában is a törvény, illetve a törvényjavaslat második részével kapcsolatban alakult ki igazán vita, tehát a Gazdasági Versenyhivatal jogállásával kapcsolatban. A versenyhatóság-, versenytanácsmodellnek három formája létezik a világon: van az osztott modell, ahol a két intézmény külön funkcionál; van az integrált modell, amelyben nincs külön versenytanács, és a versenyhatósági funkciók mindegyike egyetlen szervezeten belül van; és végül van a magyar modell - kicsit sápadt, kicsit savanyú, de a miénk -, a kettő keveréke, vagyis van egy független Versenytanácsunk, amely státusában, működési feltételeiben nem önálló igazán, tehát a Versenytanács és annak elnöke függetlensége gyárilag, vagyis a rendszer logikájából adódóan nem biztosított.

(22.00)

Véleményünk szerint az egyes tisztségviselők kinevezését szabályozó módosítások önmagukban nem csorbítják azok függetlenségét. A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és elnökhelyettesének javasolt új kinevezési rendje - mint államtitkár úr is említette - megfelel a Nemzeti Bankról szóló törvényben írt rendnek. Azt, hogy ez a kinevezési rend jó, Burány Sándor képviselőtársunk öröme mutatta, aki kifejezte abbéli reményét ma, hogy az MNB elnöke szakmailag megfelelő helyetteseket kíván megnevezni. Tehát ha ott jó, akkor szerintem itt is jó lesz. Franciaországban egyébként a gazdasági miniszter javaslatára a kormány nevezi ki a tisztségviselőket, és Írországban egy miniszter nevezi ki ezeket a tisztségviselőket, tehát nem hiszem, hogy itt jelentősen csorbítanánk a tisztségviselők jogkörét.

A Versenytanács tagjainak életfogytig tartó vagy határozatlan időre szóló kinevezése fenntartásának szerintem az égvilágon semmi értelme nincsen, a hat évre vagy a hat plusz hat évre történő kinevezés kellően hosszú időtartam ahhoz, hogy ne veszélyeztesse a tanács függetlenségét. Az Unióban egyébként a kinevezések időtartama a finn és a görög három év és az olasz hét év között szóródik. Ilyen határozatlan időre történő kinevezés nincs sehol.

Ugyanígy általánosnak mondható az Európai Unió gyakorlatában, hogy a Versenytanács elnöke részt vesz a döntéshozatalban. Megmondom őszintén, magam sem tudok olyan döntéshozó testületről, ahol annak elnöke ki lenne zárva a döntéshozatalból.

Végezetül a kérdéses közlemény, amit Szalay képviselőtársunk vitat, felolvasom: "A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács elnökével együttesen a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt adhat ki. A közleménynek kötelező ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése." Van egy feltétel: "adhat ki", tehát józan belátásukra van bízva, és kötelező ereje nincs. Nem hiszem, hogy ez a jogrendet bármilyen módon veszélyeztethetné.

Egyébként csak ismételni tudom államtitkár urat, az Európai Bizottságnak hasonló jogköre van, az Európai Bizottság a legfőbb versenyhivatal az Unión belül. Nem hiszem, hogy ezt kifogásolnák nálunk az uniós jelentésben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu