TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ebben a vitaszakaszban a 21., 22. és a 28. ponthoz kívánok hozzászólni, és Farkas Imre képviselőtársam a 33. pontra elmondta a lényeget.

Minden egyes bizottság, amelyik tárgyalta az új szövetkezetekről szóló törvénytervezetet, támogatta a 21. pontban szereplő, Font Sándor által, valamint általunk benyújtott módosító indítványt. Teljesen logikusan egyébként, ha a jegyzőkönyvet az alapszabályban meghatározott módon megválasztott levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, a jegyzőkönyv-hitelesítésre felkért két szövetkezeti tag hitelesíti, ez teljesen rendben van. Ha a közgyűlést hirdetmény közzétételével hívták össze, a jegyzőkönyvet azonos helyen és módon kell közzétenni - ez megint az eddigi gyakorlattal teljesen szembemenő javaslat lett volna, amit itt a bizottságok helyesen felmértek, ugyanis egy közgyűlési jegyzőkönyvet hirdetmény útján nem lehet nyilvánosságra hozni. Gondolják el képviselőtársaim, hogy egy sajtóhirdetés mennyibe kerül, magának egy közgyűlésnek a meghirdetése, nemhogy egy jegyzőkönyvet fizetett hirdetésként közzé kelljen tenni. Arról van szó, hogy lehetővé kell tenni, hogy ezt a közgyűlési jegyzőkönyvet mindenki megtekinthesse adott helyen.

Teljesen hasonló irányú a 22. számú módosító javaslatunk, ami a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel, és egyáltalán a jogalkotás gazdasági részével, a polgári törvénykönyvvel is szinkronban van. Ez a módosító javaslat arról szól, hogy itt a törvény 31. §-a kívánja lehetővé tenni azt, hogy a tagok az igazgatóság kezdeményezésére közgyűlés összehívása nélkül... - ami esetenként elég bonyodalmas dolog 30 nappal előtte meghirdetni és főleg azoknál a szövetkezeteknél, ahol több település határában is működik ez a szövetkezet, vagy az egész ország területén működik, vagy egyéb gazdasági társaságok is részt vesznek ebben a szövetkezetben. Nem mindig egyszerű dolog, és lehetővé kívánja tenni - nagyon helyesen - az írásbeli szavazást, amit az alapszabályban részletesen rögzít, illetve annak eljárási szabályait is rögzíti.

Ugyanakkor, kedves képviselőtársaim, azt javasoljuk itt ebben a módosító indítványban, hogy ne lehessen írásban szavazni a mérlegeredmény elfogadásáról, vagyoni kérdésekről és tisztségviselők személyéről. Én nem ismerem a gazdasági társaságokról szóló törvény azon passzusát, ami lehetővé tenné, hogy vezető tisztségviselőkről vagy az éves mérlegeredmény elfogadásáról távirányítással, levelezés útján lehessen szavazni. Ez teljesen nonszensz.

(20.00)

Itt egyedül az alkotmányügyi bizottság az, ami a javaslatával lehetővé teszi, hogy a parlament erről döntsön. Nagyon kérem a minisztérium képviselőit, hogy fontolják meg ennek a módosító indítványnak a támogatását, mert nagyon fura helyzet állna elő, ha ilyen lényeges vezető tisztségviselőkre, mérlegeredményről vagy vagyoni kérdésekről levelezés útján lehetne szavazni.

A 28. pontban megint a törvényen végigvonuló egyik jelenségre szeretném felhívni a figyelmet. Ugyancsak a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel ellenkezik az a dolog, hogy a felügyelőbizottság az elnökét maga választja meg a tagjai közül.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gyakorlat általában az, hogy a felügyelőbizottság elnökét mindenütt a közgyűlés választja, és a felügyelőbizottság elnöke tartozik beszámolási kötelezettséggel a közgyűlésnek. A felügyelőbizottság elnöke egyébként is e törvénytervezetben az átlagosnál jóval nagyobb mértékű hatáskört kap. Több olyan jogosítvánnyal rendelkezik, ami talán messzemenően nem indokolt. Joga van korlátozni az igazgatóság működését, joga van rendkívüli események esetén - talán még olyan események esetén is, ami nem indokolja - közgyűlést összehívni, mert ez teljesen normális dolog.

De azt, hogy a felügyelőbizottság elnökét ne a közgyűlés válassza meg, nem tudnánk elfogadni. Az alkotmányügyi bizottság is, gondolom, ezt mérlegelte, amikor lehetővé teszi a parlamentnek, hogy szavazzunk erről a kérdésről. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu