DR. MÁNYA KRISTÓF, az egészségügyi és szociális bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága 2001. március 20-án tartott ülésén megvitatta a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítását jelentő T/3932. számú törvényjavaslatot. Alapos és részletekbe menő tárgyalás után bizottságunk 14 igennel, 9 nem szavazattal, 1 tartózkodással a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottság mindkét oldalán megelégedéssel nyugtáztuk a jelenlegi hazai foglalkoztatási helyzettel kapcsolatos tájékoztatást. Az elmúlt években a gazdaság tartós növekedési pályára állt, ennek köszönhető a munkaviszonyban állók számának jelentős növekedése. Az eredmények különösen kedvezőek az elmúlt három évben, amikor több mint 200 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliségi ráta 2000-ben 6,4 százalék volt, ami az Európai Unió 9 százalékos adatához képest lényegesen kedvezőbb. Ugyanakkor változatlanul komoly gond, hogy igen magas a munkaerőpiacról kivonultak száma. Ők azok az úgynevezett inaktívak, nem regisztrált munkanélküliek, akik a háztartásba menekültek vagy munkavállalási korban történt a nyugdíjazásuk. Ebbe a kategóriába 1997-ben 250 ezerrel többen tartoztak, mint 1990-ben, több mint 70 százalékuk nő.

A bizottsági ülésen ismételten elhangzott, hogy a gyesen, gyeden lévők munkaerő-piaci státusának biztosítása nincs jól megoldva. (Bauer Tamás visszatér az ülésterembe.) Különböző felmérések igazolják, hogy a gyermeknevelés miatti hosszabb távollét alatt a munkahelyek egy része megszűnik, a szervezeti rend, a munkakörrel szemben támasztott követelmények jelentősen változnak. Így a munkahelyére visszatérni szándékozó családanya számtalan nehézséggel találja magát szemben, melyek közül a legsúlyosabb, hogy biztosnak hitt munkahelye megszűnik. Az általunk általános vitára javasolt törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a gyesről visszatérők, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők munkaerő-piaci képzésben vehessenek részt. A képzéssel kapcsolatban felmerült költségeket heti húsz óra erejéig a Munkaerő-piaci Alapból kell megtéríteni. Fontosnak tartjuk, hogy ez a szabályozás biztosítja azt, hogy a képzési program a gyermek másfél éves korának betöltése után indulhasson, azaz ne veszélyeztesse a hozzátartozókról való gondoskodást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Korábban a foglalkoztatási viszonyok szabályozása a munkaügyi, majd a szociális tárcához tartozott, melyek viszonylag homogénebb összetételű és feladatú minisztériumok. A Gazdasági Minisztérium sokkal bonyolultabb, összetett feladatú szervezet a stratégiai tervező és fejlesztő munka számos vonatkozásával. A húsz munkaügyi központot és 172 kirendeltséget magában foglaló munkaerő-piaci szervezet irányítása jelentős többletterheket jelent. Indokoltnak látjuk tehát, hogy a munkaügyi szervezet operatív irányítása a javaslatnak megfelelően a Gazdasági Minisztériumtól átkerüljön a középirányító státusú foglalkoztatási hivatalhoz. Az intézmény életre hívása egyébként nem jelent pótlólagos támogatási igényt, hiszen a jelenleg is meglévő Országos Munkaügyi Kutatási és Módszertani Központ átalakítása révén jön létre.

Végezetül támogató szavazatainkkal helyeseltük azt is, hogy a július 1-jei hatályba léptetéssel elegendő idő látszik a bevezetés alapos előkészítéséhez. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu