LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Működik a parlamenti munkamegosztás; Tardos Márton ellenzéki képviselőtársam igen nyugodt hangon és elegánsan beszélt arról, hogy félig van a pohár, illetve arról beszélt Tardos Márton képviselőtársam, hogy félig üres a pohár, én pedig arról fogok beszélni, hogy félig teli a pohár.

Ugyanis a törvényjavaslat a jelenlegi és hatályos törvényhez viszonyítva leginkább a fiatalok, a kisgyermekes nők és az alkalmi munkavállalók helyzetén javítana. Emellett rendelkezik a munkaügyi szervezet átalakításáról is, ami azért vált szükségessé, mert tavaly a foglalkoztatáspolitikával, a munkaerő-piaci szervezet működtetésével, a munkaügyi szabályozással kapcsolatos feladatok ellátása a Szociális és Családügyi Minisztériumtól a Gazdasági Minisztériumhoz került. Az új tárcánál elkerülhetetlenné vált a munkaerő-piaci szervezet irányításával kapcsolatos feladatokon belül a stratégiai és az operatív feladatok ellátásának egyértelmű szétválasztása. Ezek az adminisztratív változások persze kevésbé érdeklik a közvéleményt, ezért elsősorban a munkát keresőket érintő változásokról szólok és arról a területről, amelyről Németh Zsolt képviselőtársam nem beszélt. Működik a frakción belüli munkamegosztás is.

A törvényjavaslat szerint a jövőben támogatható a munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek, aki 25. életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét nem töltötte be, s a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli-járadékra nem szerzett jogosultságot. Ez a jogszabályváltozás lehetővé teszi azoknak a fiataloknak az átképzését, akik eddig azért nem részesülhettek ebből a lehetőségből, mert nem tudtak elhelyezkedni tanulmányaik befejezése után, emiatt munkanélküli-járadékra sem szerezhettek jogosultságot. Szociológiai felvételek szerint a még iskolába járó diákok egyharmada pedig attól fél, ismerve a már végzettek elhelyezkedési nehézségeit, hogy tanulmányai befejeztével nem tud elhelyezkedni. Az ő esélyeiket növelheti és aggodalmaikat csökkentheti az átképzés lehetőségeinek a kibővítése.

Tisztelt Ház! Ugyan szó volt már arról, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülők átképzésének támogatását is; munkaügyi felmérések adatai arra utalnak, hogy a gyermek gondozása céljából hosszabb ideig fizetés nélküli szabadságon lévő, valamint a gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülő személyek 40 százaléka a munkahelyüktől való távollét megszűnését követően számíthat elbocsátásra. Kiszolgáltatottságuk mérséklése érdekében véleményünk szerint az új jogszabályok elősegítik, hogy ezek a személyek a távollét időtartama alatt munkaerő-piaci képzésben vehessenek részt. Csak üdvözölni lehet ezt az újabb családpolitikai előrelépést.

Az elmúlt évek tapasztalatai arra utalnak, hogy még a fővárosban regisztrált munkanélküliek között is kimagaslóan sok a szakképzetlen nő. Az államilag támogatott átképzés, képzés keretében tavaly a piaci igényekhez igazított szakmákat sajátíthattak el az állás nélküli fiatal, szakképzetlen nők. Legtöbben közülük bolti eladónak, virágkötőnek, nőiruha-készítőnek, szociális gondozónak és ápolónak tanultak. A képzettség megszerzése után lényegesen javultak a munkát keresők elhelyezkedési esélyei, bár egy bejelentett üres álláshelyre még így is 3,2 jelentkező jutott.

Tisztelt Ház! 1997-ben az alkalmi munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak az ehhez a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhei egyszerűsített módon történő megfizetése érdekében született meg az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény. Alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval legfeljebb öt egymást követő naptári napig s egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig és egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig munkaviszonyt létesít. A törvényalkotók olyan eszközt kerestek, amely egyszerűsíti az adminisztrációt és csökkenti a munka után fizetendő közterheket. Az alkalmi munkakönyv megfelel ezeknek az elvárásoknak, hiszen a munkáltatók egyetlen közteherjeggyel minden járulékbefizetést elintézhetnek. A járulék mértéke a kifizetett bértől függ. A könyv használata a munkavállalónak is előnyös, hiszen ha a járulékbélyeg bekerül az alkalmi munkakönyvbe, s ezt az alkalmazott a munkaügyi központban bemutatja, úgy jogosulttá válik egészségügyi ellátásra, nyugdíjra és munkanélküli-ellátásra. Ugyanakkor az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás eddig kevéssé váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Tavaly mintegy 20 ezren váltották ki ezt a könyvecskét, de közülük csak 12-14 ezer azoknak a száma, akik azt ténylegesen is használják, azaz munkát vállalnak.

Az új foglalkoztatási forma elterjedését gátolta, hogy kicsi volt az a munkáltatói kör, amelynél a dolgozók egyáltalán jelentkezhettek a könyvvel. Az 1997. évi szabályok szerint kizárólag a magánszemély munkáltatók, az egyéni vállalkozók és az őstermelők voltak jogosultak arra, hogy ilyen keretek között foglalkoztassanak dolgozókat. Ez eleve gátolta az alkalmi munkakönyv elterjedését, hiszen a magánszemélyek alig vesznek részt a szezonális foglalkoztatásban, s ha egy-egy alkalommal néhány órára alkalmaznak is dolgozókat, például kerti munkára vagy takarításra, vélhetően nem követelik meg az alkalmi munkakönyvet.

Tavaly némileg tágította az alkalmi munkavállalás lehetőségeit az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló CXXII. törvény, de a tapasztalatok szerint ezek az intézkedések bizony nem bizonyultak elegendőnek. Ebben a törvényjavaslatban már valamennyi olyan munkaadó részesíthető állami támogatásban, aki alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkanélküli foglalkoztatását vállalja. Remélhetőleg ez a foglalkoztatáspolitikai előrelépés enyhíti a magas falusi munkanélküliséget.

Ahogyan Németh Zsolt képviselőtársam már megfogalmazta, a törvényjavaslat beleillik az aktív foglalkoztatáspolitika eszköztárába, és ha van is gondunk a törvényjavaslattal, azért egészében az előterjesztést általános vitára alkalmasnak ítéljük.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu