MAYER BERTALAN, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Nagy tisztelettel köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! A bizottságunk március 20-ai ülésén tárgyalta a T/4014. számú törvényjavaslatot, s 14 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy bizottságunkban csak kisebbségi vélemény alakult ki, hiszen a kormánypárti oldal hagyományaihoz híven ezúttal is azt a gyakorlatot követte, hogy nem beszélünk, csak szavazunk, ebből adódóan többségi vélemény nem hangzott el a bizottságban, de a bizottsági ajánlás értelmében a szavazati arányt elmondtam.

A törvényjavaslat előterjesztője azt mondta, hogy a közelmúltban elfogadott mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvény módosítására irányul az előterjesztés, magát az üzletrész megvásárlását, az üzletrész-tulajdonosok üzletrészeladását közvetlenül nem érinti. Egyetértés alakult ki a bizottságon belül az előterjesztők ezen álláspontjával, hiszen a törvényjavaslat csak a finanszírozást illeti. Ez a "csak" azonban egy nagyon súlyos kérdés, hiszen a jelenlegi kormánykoalíciónak volt egy szándéka, de erre a szándékra nem volt pénz azoknál, akiktől eredetileg várták a finanszírozást. Ebből adódóan kitalálták, hogy finanszírozzák a dolgot az állam pénzéből; akkor decemberben még azt gondolták, hogy ez folyjon az ÁPV Rt.-től, most azt gondolják, hogy folyjon máshonnan.

Ez a dolog ebből adódóan nem szerencsés megoldás. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy egyfajta politikai szándékot az adófizetők pénzéből, méghozzá nagyon bizonytalan ellenőrzés mellett kellene lebonyolítani.

Külön hangsúlyozásra került bizottságunkban, hogy egy olyan törvényt, amelyen még meg sem száradt a köztársasági elnök úr tintája, három hónapon belül módosítani a magunk részéről elvileg is, tehát a jogbiztonság szempontjából is helytelennek tartjuk.

(17.50)

Legalább annyit hallhatnánk vagy hallanánk a kormánykoalíció részéről, hogy pardon, tévedtünk, pardon, nem gondoltunk végig egy törvény-előkészítést.

Egyrészt felmerült kérdésként, hogy az 1. § (2) bekezdésében jelzett "kijelölt szerv" kire és mire vonatkozik. Meglehetősen furcsa dolog, hisz az egész törvénnyel kapcsolatosan végigvonul egy olyan kötelezettségvállalás, amely a szövetkezetekre hárít mindennemű felelősséget. Ebben ugyan őket nem kérdezték meg, és a szerződés is úgy jön létre, hogy nem szükséges a kötelezettségvállaláshoz a nyilatkozatuk, mert bírájuk, ügyészük és védőjük is egyben a megyei földművelésügyi hivatal lesz e törvény szerint. Az előterjesztők sem gondolták át - és a kormánytámogatás ellenére sem került átgondolásra -, hogy tulajdonképpen mit is akarnak, és az egész folyamat hogyan fog korrekt módon lezajlani.

Van ebben még jó pár csapda előttünk, ami jelenleg nem ismert, de ebben a törvényben el van bújtatva. Előbb vagy utóbb ezek a csapdák, aknák majd működésbe lépnek, és egy ilyen végiggondolatlan törvény kapkodásában és a koalíció fogságában nyilván ilyennel is számolni kell.

Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Mindebből adódóan a Magyar Szocialista Párt, az SZDSZ és vele együtt az Agrárszövetség-Nemzeti Agrárpárt azt gondolja, hogy e törvénymódosítás kezdeményezésével a mi igazságunkat igazolja vissza az idő, hisz novemberben, decemberben attól volt hangos mind a bizottsági ülés, mind a plenáris ülés, hogy kellően át nem gondolt, nem megfontolt törvényalkotásra kerül itt sor, amely akkor is a maga veszélyeit hordozta, amikor tulajdonképpen megkülönböztette a külső üzletrész-tulajdonosokat, s nem orvosolta egyértelműen és egységesen a problémákat, mellette pedig lehetetlen helyzetbe hozta mindazokat, akik kitartottak a szövetkezet mellett.

Mi akkor is azt mondtuk és ma is azt mondjuk, hogy nagy árat fizet a kormány és vele együtt az ország ezért a királyválasztáskor kötött paktumért, hiszen ez szerves része volt annak, hogy a királyválasztáskor ki kerül trónra, és tulajdonképpen József főherceg trónra kerülésének elkerülése érdekében született meg ez az eléggé rendezetlen és átgondolatlanul megfogalmazódott törvény.

Tulajdonképpen miről is szól a történet? A módosítás nem a kifizetés tényét és módját változtatja meg, hanem továbbra is sérti az elemi igazságérzetet, alkotmányos aggályokat ébreszt a működő szövetkezetekben, és működő gazdaságokat lehetetlenít el. Azt gondolom, érdemes lett volna megvárni az Alkotmánybíróság döntését e törvényjavaslat beterjesztésével. A változtatás ténye azonban, azt gondolom, arra vonatkozik, hogy legyen fedezet az állami gazdaságok privatizációjára.

Mindebből adódóan a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleménye a törvényjavaslatot általános vitára alkalmatlannak tartotta.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu