DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az adótörvények kapcsán, úgy gondolom, elég sok mindenről kell és lehet is beszélni; Kertész képviselőtársam is érintette már ezeket a témákat, de azért majd nekem is ki kell térnem erre a kérdéskörre. Úgy gondolom, mindenképpen azzal kell kezdeni, amit nagyon sokan vártunk, nagyon sokan vártak, az úgynevezett reprezentációs adóval kapcsolatos kérdésekkel, hiszen az elmúlt évben erre vonatkozólag egy igen szigorú szabályozás következett be, elsősorban a személyi jövedelemadó-törvény kapcsán, és úgy gondolom, picit talán szigorúbb is lett, mint ahogy azt az élet elvárta, illetve diktálta volna.

(12.30)

Viszont látni kell azt a jó szándékot, amely ezt annak idején megfogalmaztatta, mert nagyon sok olyan kiskaput igyekezett bezárni a törvényalkotó, amely addig megvolt ebben a rendszerben. Érzékelve viszont, hogy kicsit túlszaladt az élet gyakorlati oldalán a törvényhozás, ezért mindenképpen korrigálni kellett, hiszen elég nagy volt ezzel kapcsolatban a társadalmi igény. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában is megfogalmazódott az a szándék, hogy ezen a ponton mindenképpen finomítani kell, amely igény találkozott a Pénzügyminisztérium és a kormányzat szándékával. Végül is - amit már az általános vitában is tisztelt ellenzéki képviselőtársaim hiányoltak - most módosító javaslatként elénk került, és tárgyalhatunk róla.

Tulajdonképpen a már sajtóból és egyéb orgánumokból is ismert verzió került elénk, amely azt mondja, hogy az adóéven belüli bevétel 0,5 százaléka, maximum 2,5 millió forintig szja-mentesnek és egészségügyi hozzájárulástól mentesnek minősül az ilyen célra kifizetett reprezentációs ajándék, illetve szolgáltatás. Azt hiszem, hogy ilyen szempontból mindenképpen egy megnyugtató megoldást találtunk, hiszen az én tudomásom szerint, a háttéranyagok szerint ez a vállalkozások 99 százalékát ilyen módon - hiszen visszamenőleg január 1-jétől érvényesíthető - nem fogja károsan befolyásolni. Az ennél nagyobb összegeket pedig nyilvánvalóan az eredeti célnak megfelelően kell adóztatni.

Nagyon fontosnak tartom, hogy meghatározásra, illetve pontosításra került ilyen szempontból az üzleti ajándék és a reprezentáció fogalma, ezzel összefüggésben az a fogalomrendszer, amely mindenképpen helyére teszi ezt a módosítást. Úgy gondolom, hogy régóta és sokak által várt módosításról van szó. Bízom benne, hogy a módosító javaslatok szavazásakor önök is támogatni fogják, hiszen helyre teszi az ügyet ez a módosító javaslat.

Az adózás rendjéről szóló törvénnyel kapcsolatban - hiszen ez is ebbe a körbe tartozik - nyilvánvalóan mindenki látta, hogy a diákhitellel, illetve a diákhitelközponttal kapcsolatos törvénymódosításról van szó. A beszedés szabályaira vonatkozik ez a módosítás, és a benyújtott módosítás is azt szolgálja, hogy azok a pontosítások, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a befizetések során a beszedés minél hatékonyabb legyen, megtörténjenek. Különösen felhívnám képviselőtársaim figyelmét arra, hogy pontosításra került, mi a teendő abban az esetben, ha többletbefizetés van, akkor hogyan kerül ez vissza majd a befizetőhöz. Nagyon fontosnak tartom még itt, hogy a kifizető személye is pontosításra és módosításra kerül.

A Kertész képviselő úr által is szóba hozott kérdéskör a helyi adón keresztül, úgymond, a Malévet hozta volna kedvező helyzetbe. Természetesen képviselőtársam igen éles szemmel mutatott rá erre a törvényi helyre, és azt kell mondanom örömmel, hogy ez nyitott kapukat dönget, hiszen módosító javaslatunk ezt a helyzetet orvosolta, és a törvényi rész elhagyását kezdeményeztük mi is. Tehát ilyen szempontból ez a probléma az elkövetkezendőkben vélhetőleg nem fog fönnállni.

Szeretném fölhívni a figyelmét arra, hogy a kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény módosításra kerül, amelyben tulajdonképpen ez a probléma is kezelésre kerül, hiszen kimondja ez a törvényi passzus, hogy nem kell biztonsági készletet képezni és tagi hozzájárulást fizetni azon kőolaj és kőolajtermékek után, amelyet a nemzetközi forgalomban közlekedő légi járművek üzemeltetésére használnak fel. Tehát ilyen szempontból úgy gondolom, hogy ezt a problémakört is kipipálhattuk.

Képviselőtársam szóba hozta a társasági adóról, osztalékadóról, illetve a helyi adókról szóló törvényt. Csak egy gondolatom támadt ezzel kapcsolatban, illetve az általános vita során ez már többször elhangzott. Úgy gondolom, azzal, hogy egy törvényi szabályozást meghozunk, még ha bizonyos értelemben ez hátrányos helyzetet is eredményez, és ez ugye, nem másért szükséges, mint az európai uniós jogharmonizációs követelmények miatt, azt hiszem, kellő időt kell adnunk a helyi önkormányzatoknak, a vállalkozásoknak - ráadásul ott a fejlesztési adókedvezmény belép - arra, hogy kellő időben felkészüljenek azokra a változásokra mind az üzletpolitikájukban, mind pedig a rendeletalkotásukban, hogy abban az időpontban, amikor bekövetkezik az európai uniós csatlakozás, már mindenki a helyi rendeletét vagy pedig az üzletpolitikáját kellő mértékben ehhez idomítsa. Ráadásul az Európai Unióval való tárgyalásokon le sem lehet zárni különböző fejezeteket, amíg nem bizonyítja hazánk azt, hogy igen, ezeket a lépéseket megtette és beemelte a jogrendszerébe. Tehát ilyen szempontból is egyfajta kötelezettségünk van.

Úgy gondolom, a hátrányos helyzetű térségek esetében nagyon fontos, különösen ott fontos az, hogy kellő módon felkészüljenek arra, hogy milyen törvényi változások szükségeltetnek. Ez kellő felkészülési időt biztosít, hogy megtaláljuk azokat a kedvezményeket, amelyeket helyben, illetve kormányzati szinten kell meghozni azért, hogy ezek a térségek valóban beintegrálódjanak, bekapcsolódjanak az ország vérkeringésébe, amelyek szükségeltetnek ezen cél eléréséhez. Ráadásul azért nem ilyen szigorú ez a törvényi szabályozás, hiszen egyrészt az európai uniós csatlakozásról beszél, illetve további öt évről, amely úgy gondolom, kellő időt hagy mindenki számára, hogy a felkészülést megtegye, és természetesen szó sincs arról, hogy kötelezne bárkit is a jelenlegi kormányzat vagy a törvényalkotás arra, hogy igenis vezesse be a helyiadó-rendeletét, ha ezt eddig nem tette meg. Tehát úgy gondolom, hogy abszolút nem erről van szó, és Kertész képviselőtársam sem gondolhatja azt, hogy ilyen szándékok motiválták volna a kormányt.

Úgy gondolom, hogy összességében az adótörvények változásával megvalósul az a cél, hogy egy átláthatóbb, biztonságosabb és a gyakorlati élethez alkalmazkodó szabályozást hozzunk. Azt hiszem, hogy ezek a módosítások is ezen célt szolgálják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu