DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az iménti felszólalásomban röviden utaltam arra, hogy az adótörvényeknek az a fajta változtatása, amit a kormány előterjesztett, nem vállalkozóbarát, főleg nem kis- és középvállalkozó-barát. Mondhatnám azt is, hogy az adótörvénycsomagnak az a része, aminek most szakasz szerint az általános vitája folyik, alkalmas arra, hogy a még működőképes magyar kis- és középvállalkozásokat végérvényesen tönkretegye. A tönkretétel természetesen indirekt eszközökkel valósul meg, hiszen az adókedvezmények megvonása az iparűzésiadó-törvény keretein keresztül történik, illetve a társasági nyereségadó-törvényből a kiolvasható nagyobb méretű vállalkozások támogatása bizony oda fog vezetni, hogy ezt a piaci versenyt - hiszen adóversenyről is van szó - a magyar vállalkozások nem fogják bírni.

Szerencsétlennek tartom ennek az adótörvény-csomagnak a mostani benyújtását, hiszen az Európai Unió részéről nem egyértelműen visszajelzett az, hogy Magyarország mikor lesz tagja a közös Európának. Olyan helyzetben, amikor az Európai Unió a belső válságával, pénzügyi problémáival van elfoglalva, nem szerencsés a magyar adótörvényeket egyfajtaképpen tovább közelíteni az Európai Unióhoz.

Az Európai Unió belső adójogrendjéről szólva látni kell, hogy egy folyamatos verseny érvényesül a különböző adókedvezmények vonatkozásában az egyes tagországok között. Az adókülönbségek eldöntik azt, hogy egy adott nemzetközi cég hova, melyik országba fektessen be. Arra hívnám fel a figyelmet, hogy ugyan van ez az adóverseny, ugyanakkor azért mindegyik európai uniós tagország megfogalmazza az adóalap védelmét; az adóalapot védik az adóverseny kedvezőtlen hatásaitól. Magyar részről pontosan az adóalap védelmének a feladását látom azáltal, hogy a magyar kis- és középvállalkozások adóalapjai, illetve az azokat terhelő adók nem versenyképesek az itt lévő nagy nemzetközi cégek adózási feltételeivel. Mindenféle kormányzati prognózisokkal meg hangoztatott vállalkozóbarát intézkedésekkel szemben a magyar kis- és középvállalkozások adóalapja nem részesül megfelelő védelemben; idáig sem részesült, de ezentúl még úgy sem fog részesülni.

Az látható, hogy az adófizetőkre, a magyar kis- és középvállalkozásokra az adó kiterhelése egyre nagyobb mértékben fog megtörténni. Ennek vannak közvetlen és közvetett eszközei. A közvetett eszközök kapcsán hadd említsem meg azokat a kormányzati elképzeléseket, amelyek arra építenek, hogy a magyar költségvetés által nyújtott különböző garanciák rendszerét ennek a kormányzati előterjesztésnek a hatására nem évente a költségvetési törvény keretei között kell bemutatni, hanem kormányfelhatalmazási körbe mennének át. Nem másról van szó, mint arról, hogy a különböző nemzetközi bankoktól - Európai Beruházási Bank, Európai Újjáépítési Bank, Északi Beruházási Bank - a magyar kormány most már országgyűlési felhatalmazás nélkül, korlátlan mértékben vehet fel hitelt, illetve vállalhat garanciákat a részére. Meggyőződésem, hogy a magyar költségvetésnek az elkövetkezendő tíz évben az lesz a legfőbb problémája, hogy az így vállalt garanciák beváltásakor a magyar költségvetés nem lesz olyan pénzügyi pozícióban, hogy ezen garanciabeváltásokra a fedezet előteremthető lenne. Amikor majd a külföldi pénzintézetek beváltják a garanciákat, akkor az szintén a magyar vállalkozókon és a magyar természetes személyeken fog csattanni, hiszen az adófizetés az ő irányukba fog terelődni.

A második szakaszban 14. és 18. szám alatt jelennek meg az indítványaim. Ezekhez kapcsolódva a közvetlen adóhátrányok vonatkozásában azt szeretném elmondani, hogy úgy látom, a társasági nyereségadó-törvény úgy, ahogy azt a kormány módosításra tervezi, teljes egészében a még működőképes belső vállalkozásokat, egyszóval a belső piacvédelmet lehetetleníti el. Ugyanakkor felmerül az a kérdés is, hogy egy ilyen nagy horderejű törvénycsomagnál, amely pénzügyi hatásokkal jár, a költségvetésre, a vállalkozók pénzügyi pozícióira is befolyással bír, képviselőtársaim, államtitkár úr, hol van a hatástanulmány, hiszen ez a törvény a magyar adópolitikai-költségvetési pénzügyi trendeket, de még akár az államháztartás önkormányzati rendszerét is alapvetően fogja átrendezni. Ugyanakkor egy átfogó hatástanulmányt, legalább egy olyat, amelyet minden évben az adótörvények mellé szoktunk megkapni - hogy egyes adótörvények változása milyen költségvetési többletbevételeket generál, vagy milyen esetlegesen elmaradó bevételekkel lehet számolni -, emellé nem kaptunk. Így, menet közben, amikor csak néhány hónappal ezelőtt fogadtuk el a 2001-re szóló adótörvényeket, egy ilyen újabb adótörvénycsomag hatásainak az elemzése a képviselők saját szellemi erőforrásait kell próbára tegye, hiszen a Pénzügyminisztérium e tekintetben nem bocsátott rendelkezésünkre adatokat.

A másik kardinális része a második vitaszakasznak véleményem szerint a helyi adókról szóló törvény. Különböző aspektusokból lehet megközelíteni azt, hogy majd a magyar kis- és középvállalkozások ezen helyiadó-törvény módosításának a hatására jobban járnak vagy nem járnak jobban, azonban ékes bizonyítékát adja a törvényhez csatolt általános indoklás annak, hogy a magyar vállalkozások - amelyek valamilyen iparűzésiadó-kedvezményt az elmúlt években mégiscsak kaptak, hiszen a legtöbb településen a vállalkozóknak 3 millió forintig nem kell iparűzési adót fizetniük - esetében ennek a törvénymódosításnak a hatására ezek az adható kedvezmények meg fognak szűnni.

(13.40)

Úgy fogalmaz a PM által kiadott általános indoklás, amely a törvényhez van csatolva, hogy a jelenleg széles körű önkormányzati kedvezménynyújtási lehetőség kizárólag a vállalkozónak nem minősülő magánszemélyekre kell hogy korlátozódjék. Tehát csak a magánszemélyek kaphatnak adókedvezményt az önkormányzati államháztartási alrendszerből, és akkor ez annyit tesz, hogy a vállalkozók, a kis- és középvállalkozások pedig nem. Tehát ennek a törvényjavaslatnak ez a végső célja valójában, hogy az ellehetetlenítés megtörténjen.

Most azt is látni kell, hogy ebben a jelenlegi piaci versenyben - itt a "verseny" erős túlzással mondható arra a helyzetre, amikor teszem azt, Győr városában az Audi nemzetközi nagy cég versenyezne, mondjuk, a 3 millió forintos jegyzett tőkével rendelkező kft.-vel, tehát itt semmiféle verseny nincsen, legfeljebb piacon maradási lehetőségek versenyeznének egymással -, ha ettől a magyar kft.-től megvonjuk az iparűzésiadó-kedvezmény lehetőségét, nyilván akkor talán megvonjuk a multitól is ezt a kedvezményt - bár ők tízéves iparűzésiadó-mentességgel jöttek be az országba -, akkor ezt a versenyt, amikor már nincs adókedvezmény, nyilvánvaló, hogy a multinacionális cég jobban fogja bírni, ugyanakkor a belföldi, magyar cég pedig nem fogja bírni, tönkremegy, ellehetetlenül.

A másik kérdés, amit valószínűleg idő hiányában már nem tudok annyira kifejteni, ez a külföldön végzett tevékenységnek az iparűzésiadó-dolgai. Az a tétel, hogy külföldön végzett tevékenység után nem kell megfizetni az iparűzési adót, ez kimondottan egy vállalatra vonatkozik: a Magyar Légiforgalmi Vállalatra.

Azt hiszem, hogy a Malév a 11 milliárdos veszteségét, amit 2000. évben elért, köszönheti a felelőtlen vezetésnek, köszönheti a felelőtlen Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek, amely mint tulajdonos, felügyeli, de legkevésbé köszönheti ezt a 11 milliárd forintos veszteséget annak, hogy némi iparűzési adót is kellett volna fizetni. Tehát itt a Malév válságkezelésének más megoldását kellett volna keresni, mint az iparűzésiadó-törvény ilyetén történő módosítását. De ettől kezdve nyilván nemcsak a Malév kapja meg ezt a kedvezményt, hanem a Ferihegyi repülőtéren működő összes magán-repülőtársaság is meg fogja kapni, azok a cégek, amelyek charterjáratokat üzemeltetnek.

Tehát ezzel az egyedinek szánt intézkedéssel az önkormányzat hatalmas mértékű adóbevételektől esik el, ami véleményem szerint nem szerencsés. Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu