MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! A következő néhány dologhoz szeretnék itt az első szakasz vitája kapcsán hozzászólni. Az egyik: benyújtottunk egy szerintem nagyon fontos módosító indítványt, ami pontosítja és precízebbé teszi a törvény ezen részét, ugyanis az aláírónál valamiért a definícióban nem szerepelnek a jogi személyek. Természetes személyekről beszél, majdan később a törvény további paragrafusaiban értelemszerűen kiderül, hogy a törvény hatályát kiterjeszti a jogi személyekre, jogi személyek nevében eljáró természetes személyekre, mégis azt gondoljuk, hogy talán szerencsés lenne, ha magánál az aláíró definíciójánál pontosan és precízen megjelölnénk azt, amit egyébként az Európai Unió hasonló típusú ajánlásai, törvényei oly precízen tartalmaznak.

A következő, amihez hozzá szeretnék szólni, az ajánlás 6. pontja. Elment Csáky András, nyilván nem kíván a saját maga javaslata mellett érvelni. Én ezt megtenném, ugyanis ha ez a paragrafus ilyen formában benne marad a törvényben, akkor tulajdonképpen semmi értelme törvényt hozni. Ez ugyanis arról szól, hogy minden, ami eddig megfogalmazásra került, a két szereplő megállapodása alapján önkényesen megváltoztatható és módosítható. Szerintünk ilyen formában nem lenne szerencsés, ha ez a törvényben szerepelne.

A következő látszólag egy műszaki kérdés, de szerintem rendkívüli fontossággal bír. Ez az ide sorolt 67. és 68. pontokra vonatkozik, Szabó Zoltánnal nyújtottuk be.

(17.30)

A következő ennek a hátsó szándéka vagy tartalma. Áttekintve azokat a törvényeket, amelyeket elektronikus aláírásról hoztak más országokban, azt látjuk, hogy rögzítésre került a titkosító kulcsok minimumhossza és maximumhossza. A minimumhossz nyilvánvalóan azért, hogy ne lehessen olyan túlságosan egyszerű kulcs, amely könnyedén feltörhető. A maximumkulcsoknak viszont van egy nagyon fontos nemzetbiztonsági vetülete a mi értesülésünk szerint. Tehát az sem lenne szerencsés, ha olyan kulcsok kerülnének Magyarországon felhasználásra, amelyeket semmilyen formában senki a későbbiekben, esetlegesen szükséghelyzetben feltörni nem tud. Ezzel kapcsolatban én egy olyan számot elmondtam már a vita egy előző szakaszában, de szeretném most megismételni, amely szerintem nagyon érdekes lehet. Egy 29 bit hosszúságú titkos kódot egy átlagos számítógéppel nyolc és fél óra alatt lehet feltörni, egy ma működő komoly gép, amely 1 millió jelszó/másodperc sebességgel képes dolgozni, ezt körülbelül öt perc alatt fel tudja törni. Ezt tekintem én ilyen szempontból minimumnak. Nyilván a felső határt pedig a szakembereknek kellene meghatározni.

A következő, amihez itt szeretnék hozzászólni: fideszes képviselőtársaim módosító indítványával kapcsolatban szeretnék szólni, amely az elmúlt napokban jelentős sajtóvisszhangot váltott ki, és a bizottsági ülésen is nagyon komoly és részletes vitát folytattunk erről. Ez jelenleg 16. ajánlási számmal fut, Márton Attila és Szabó István képviselőtársaim nyújtották be ezeket a javaslatokat. Elfogadom azt, ami ott a bizottsági ülésen kialakult - és azóta magunk is alaposabban áttekintettük ezt a javaslatot -, hogy valóban az érvelésünk első szakaszában, a vita első részében mi tévesen ítéltük meg ennek a törvénynek a szabályozási körét. Továbbra is fenntartjuk azonban azt, hogy van bizonyos fajta aggodalmunk azzal kapcsolatban, ha egy törvény vitájának ezen szakaszában történik egy olyan módosítás, amely egy független hatóságtól a miniszter felé terel valamit, különös tekintettel arra, ha a "kijelöli" szó megjelenik. Azonban még egyszer mondom - elfogadva Márton Attila érvelését, tudomásul véve -, áttekintettük ezt a passzust, és valóban érzékeljük: egy sokkal szűkebb szeletéről van szó ennek a piacnak. Azonban még egyszer mondom - fenntartva az állításunkat -, akkor tudnánk ezt megnyugtató módon és jó szívvel esetlegesen támogatni, tudomásul venni, és változtatni azon álláspontunkon, amit kialakítottunk - miszerint, ha ez a passzus ilyen formában benn maradna a törvényben, akkor az kétségessé tenné a végső támogatásunkat -, akkor tudnánk tehát jobb szívvel ezt a dolgot támogatni, ha rögzítve lenne ebben a passzusban, hogy nem limitált számú szereplőről van szó, tehát nem állhat elő egy olyan helyzet semmiképpen sem, hogy, mondjuk, a miniszter csak és kizárólag egy szereplőt jelöl ki, aki ezt a hitelesítést elvégezheti.

A második ilyen szempont: fontosnak tartanánk, hogy a máshol, akár az Európai Unióban, akár más eljárásokkal bevizsgált, hitelesített készülékek is alkalmasak legyenek arra, hogy majdan később a szolgáltatási piacon megjelenjenek. Nagyon fontosnak tartanánk, ha bizonyos fajta eljárási szabályokat és garanciákat ezen a területen láthatnánk és kaphatnánk. Úgy gondoljuk, hogy az ezen a piacon való megjelenés ma még inkább egy reményteli jó befektetésnek minősül. Nem lehet ma pontosan tudni, hogy hány év múlva és mikorra válik ez a piac olyanná, hogy el tud tartani egy komoly céget.

Minden elemzés azt mutatja, hogy nagyon komoly befektetéseket kell tenni azoknak a cégeknek, akik ezen a piacon meg kívánnak jelenni. Nagyon komoly eszközbeszerzéseket, nagyon komoly programbeszerzéseket és bizonyos biztonsági befektetéseket kell tenni. Akkor teszik ezt meg, ha van bizalom és vannak garanciák arra, hogy ezek a befektetések legalább eséllyel fognak tudni hasznosulni. Az egy nagyon-nagyon rossz helyzet lenne, ha elvégzik a befektetéseiket, majdan később azzal kell szembesülniük, hogy valaki az ő eszközüket nem hitelesítette és ezért nem tudnak piaci szereplőkké válni.

Tehát még egyszer összefoglalva az álláspontunkat: továbbra is nagyon szeretnénk, ha ezt a törvényt konszenzussal fogadná el a magyar parlament. Elismerjük azt, hogy ebben a kérdésben egy nagyobb szeletben gondolkoztunk, de a kisebb szelet precízebb szabályozására is igényt tartunk, és ebből a szempontból, ha még szükségeltetik, akár kapcsolódó módosító indítványokkal, akár pedig bizottsági módosító indítványokkal feltétlenül szeretnénk, ha ez megtörténhetne.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu