LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A jelentést és a hozzá kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatot a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja általános vitára alkalmasnak tartja, és elfogadását támogatja.

Az MDF valamennyi képviselője egyéni választókerületben megválasztott képviselő, ezért véleményünket, észrevételeinket, politikai megjegyzéseinket elsősorban szűkebb hazánk, választókerületünk tapasztalatai alapján fogalmazzuk meg.

A jelentés szerkezetével, az adatok, területi folyamatok elemzésének tagolásával én is egyetértek, de úgy érzem, hogy nagyobb figyelmet érdemelt volna a Duna-Tisza közének területfejlesztési politikája, az itteni, az átlagosnál mostohább természeti körülmények közötti megélhetés gondja, a tanyavilág nehezen fenntartható közellátása és közbiztonsága. Attól tartok, hogy ha ezek a gondok nem jelennek meg nyomatékosabban a jelentésben, akkor a szükséges intézkedések is elmaradhatnak.

A jelentés 14-15. oldalán közölt táblák megfelelően érzékeltetik egy-egy megye gazdasági helyzetének a változását. Bács-Kiskun megye sajnos kárvallottja volt az elmúlt évtized gazdasági-társadalmi folyamatainak. Például az egy főre jutó bruttó hazai termék 1994-ben az országos átlag 77 százalékát tette ki, '98-ban már csak 71 százalékát. A terület lassú süllyedésére, szegényedésére jellemző adat az is, hogy 1992-ben az egy főre jutó adóköteles jövedelem az országos átlag 82 százaléka volt, '98-ban már csak 75 százaléka. A foglalkoztatottsági arány tartósan kedvezőtlenebb, mint máshol az országban. A megye iparitermelés-csökkenése 1990-hez mérten az egyik legnagyobb mértékű visszaesés az országban, azaz a fővárosban s az ország 16 megyéjében ennél kevésbé csökkent vagy azóta nőtt az ipari termelés volumene.

Mindezekből azt a következtetést lehetne levonni, hogy ezt a süllyedő folyamatot csakis területre célzott gazdaságfejlesztéssel és az átlagosnál jelentősebb területfejlesztési támogatással lehetne lefékezni.

Sajnos - a 38. oldal adatai szerint - a megye egy lakosára jutó területfejlesztési célú állami támogatás nem éri el az országos átlagot, azaz a segélyek terén is hátrányos helyzetű a megye. Ezen a ponton kell nekem azon töprengeni, hogy a jelentés megállapításait hogyan kellene hasznosítani a gyakorlatban. Például a területfejlesztési célú állami támogatások milyen irányú átrendezését kellene nekem is mint felelős országgyűlési képviselőnek szorgalmaznom annak érdekében, hogy legalább az átlagosnak megfelelő támogatásokhoz juthasson ez a hátrányos helyzetű megye?

Az adatok átnézése, elemzése során döbbentem arra rá, hogy ha regionális szemléletű lesz a területfejlesztési politika, azaz Bács-Kiskun megye eddig elemzett adatait Békés és Csongrád megyék hasonló mutatóival vonják majd össze, akkor szinte semmilyen használható tendenciát nem lehet majd ezekből az összevont adatokból kiolvasni. Még ez a megyei elemzés is túl összevont, hiszen Bács-Kiskun megyén belül is érezhető különbségek érzékelhetőek a területi fejlettség szintjében, de sajnos a kistérségek, a volt járások szintjén nem készült számunkra egyetlen statisztikai táblázat sem. Csak a mellékelt térképek részleteiből következtethetünk arra, hogy léteznek ilyen adatok. Véleményem szerint egy területfejlesztésről, a területi folyamatok alakulásáról szóló, Országgyűlés elé terjesztett kormányjelentés háttéranyagaként nem nélkülözheti a megyei adatoknál részletesebb kistérségi adatokat.

A 25. oldal helyesen említi, hogy az autópálya-építések térségformáló ereje és befolyása kiterjedt a Duna-Tisza közére is. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy ennek pozitív jelei ugyan Kecskemétig követhetőek, de a pályahasználat irreálisan magas költségei miatt egyéb feszültségek keletkeztek.

A jelentés 26. oldala megnevezi a bűnözés gócpontjait, az urbanizációs centrumokat és a Balaton térségét. Ki kellene ezt a képet egészíteni a tanyás területek közbiztonsági nehézségeivel is. A rendőrség példás járőrözése és gyorsasága ellenére is ez a terep, az itt lakó magányos emberek kiszolgáltatottsága növekvő mértékben csábítja a bűnelkövetőket, és ismételten hangsúlyozom, hogy bár méltányolom a rendőrség erőfeszítéseit s a tanyákat fosztogatók elleni sikereit Bács-Kiskun megyében, épp ezeknek az eseménynek a megmaradása érdekében érzem fontosnak hangsúlyozni ennek a speciális bűnözésnek a jelenlétét.

Tisztelt Ház! Örömömre szolgált, hogy a jelentés 38. és 47. oldalai néven nevezték az Alföld-programot mint a kormányzati feladatokhoz kapcsolódó, sikeres helyi kutatást. Itt is meg kell jegyeznem, hogy ha a minisztériumok magasságában is ismert ennek a kutatásnak a sikeressége, akkor miért kellett olyan sokat lobbizni, alkudozni a költségvetési vita idején, hogy meghagyják ennek a műhelynek a korábbi állami támogatását.

A jelentés tartalmazza sokunk régi szívügyét, a Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartását és vízpótlását tartalmazó tízéves programot, a természeti rendszerek és természeti értékek megóvását célzó legfontosabb intézkedések között. Örömmel olvastam a vízgazdálkodással foglalkozó alfejezetben, hogy a további talajvízszint-csökkenés megállítása érdekében intézkedési terv és beruházási program is készült. Ennek a programnak a félidejében megkezdődtek a vízvisszatartási és tárolókapacitás-növelő beruházások.

Tisztelt Ház! A jelentés csak nagyon érintőlegesen, véleményem szerint stratégiai jelentőségéhez viszonyítva méltatlanul csekély terjedelemben, mindössze fél oldal terjedelemben foglalkozik a közoktatási rendszerben meglévő területi különbségekkel, az esélyegyenlőtlenséggel és a kistelepülések iskoláit megszüntető, a gyermekeket bejárásra kényszerítő folyamattal.

(17.40)

A jelentés melléklete már nagyobb teret szán a közoktatás területi különbségeinek az elemzésére, és hangsúlyozza azt, hogy a kisiskolák megtartásának kulcsszerepe van egy-egy település életképessége, a lakónépesség megtartása és a helyi életminőség szempontjából. Nagyon jó lenne, ha ezeket a megállapításokat megszívlelnék a kisiskolák bezárását fontolgató helyi önkormányzati képviselők is.

Az ország aprófalvas településein nagyon hamar elfogadták és megszerették a falugondnoki rendszert. A jelentés kiemeli - és ez egyezik saját tapasztalataimmal is -, hogy a Duna-Tisza közén és az alföldi tanyás térségekben előszeretettel alkalmazzák ezt az új szociális ellátási programot. Csak remélni tudom, hogy a falugondnoki rendszer finanszírozásának tavaly megváltozott feltételei nem veszélyeztetik ezt a tendenciát.

Tisztelt Ház! Az említett észrevételeim mellett támogatom a jelentés és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozat elfogadását.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu