DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Én nagyon sajnálom, hogy a miniszter asszony ilyen gyorsan kimondta azt, hogy módosító indítványt az időpont tekintetében nem fogadnak be, mert azt gondolom, érvekkel még érdemes lenne egymást győzködnünk.

Ugyanis nekem meggyőződésem, hogy a kormánynak mérlegelnie kell azt a szempontot, amelyet Bauer Tamás a hozzászólásában elmondott, hogy mihez fűződik fontosabb érték, a hősök napja legyen-e egy olyan ünnep, amit az egész magyar társadalom a magáénak érez; és azoknak a hősöknek a kapcsán, akiket a lelkük mélyén, a történelmi szerepük okán valóban megbecsülnek, és fejet akarnak hajtani az emlékük előtt, ezt tehessék úgy, hogy ennek nincsen olyan politikai felhangja és áthallása, mint amiről Bauer Tamás beszélt.

Én Kaposvár város országgyűlési képviselőjeként évek óta részt veszek a hősök napi ünnepségen a hősök templománál, ahol tavaly emlékművet is avatott a város, és leteszem a megemlékezés virágait. Most, az elmúlt vasárnap, amikor ott voltam ezen az ünnepségen, az ott elhangzott szónoklatok azt támasztották alá, amiről Bauer Tamás beszélt. Most a kétperces időkeretbe nem fér bele, hogy ezt kifejtsem, de ha a vita későbbi szakaszában szükségesnek mutatkozik, akkor kitérek rá. Voltak olyan pillanatok, amikor vitéz X. Y. elmondta a beszédét, s a beszédének voltak olyan elemei, amikor úgy éreztem, lehet, hogy az lenne a jó, ha csöndben letenném a virágot az emlékmű talapzatához, és otthagynám az egészet.

Nem szabad, hogy ez az ünnep ilyen legyen! Kérem, hogy ezt nagyon komolyan mérlegeljék! Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu