GODÓ LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Biztos Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának beszámolója az előző évekhez hasonló terjedelemben, hasonló tartalmi összefüggésekkel, magas színvonalon mutatja be a 2000. évi tevékenységét. Ugyanakkor a hatéves országgyűlési biztosi időszak jó alkalmat ad a végzett munka elemzésére is, mely az éves beszámolókban is jól tükröződik. Az 1994-ben kialakult kisebbségi önkormányzati rendszer tapasztalatait, tényleges lehetőségeit jól elemzi.

A beszámoló tanulmányozása után elmondható, hogy a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa folyamatosan képviseli a kisebbségek jogait, határozottan hívja fel a társadalom figyelmét a kisebbségek problémáira.

A 2000. évet nevezhetjük az antidiszkrimináció évének is. Strasbourgban megrendezésre került az európai kontinens rasszizmus elleni konferenciája, amely más kontinenseken tartandó hasonló rendezvényekkel együtt a 2001 őszére tervezett világkonferencia előkészítését célozta - írja a biztos úr a beszámolóban. Ezért is nagy érdeklődéssel tanulmányoztam a biztos úr beszámolóját, és hogy legyen összehasonlítási alapom, átnéztem az előző két év beszámolóját is.

A nagyszámú esettanulmány alapján megállapíthatóak az évről évre visszatérő problémakörök. Visszatérő kérdés a kisebbségi joganyag felülvizsgálatának szükségessége, indokoltsága, a kisebbségek országgyűlési képviselete, a megkülönböztetésellenes jogszabály, illetve jogrend kérdése. A teljes kisebbségi joganyag felülvizsgálatának indokaival egyetértek, úgy gondolom, hogy helytálló az országgyűlési biztos azon megállapítása, amely sürgeti a jogalkotási feladatot. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény nyolcéves tapasztalata, a vizsgálatokból levonható következtetések, a témával kapcsolatos nemzetközi egyezmények ratifikálása is szükségessé teszi a törvény módosítását. Az emberi jogi bizottságon belül e célból alakult egy ad hoc bizottság, e bizottság törvény-előkészítő munkája megfelelő politikai támogatással, az országgyűlési biztos szakmai előkészítő segítségével eredményt hozhat majd a törvényhozásban. Az ez évi beszámoló mellékletében is szerepel egy tervezet a törvény módosításáról. A biztos úr és munkatársai olyan kodifikációs megoldásokat ajánlanak, amelyek lényegében kitaposták az utat a törvényalkotók felé. A nemzeti és etnikai kisebbségek egyéb lényeges kérdése a megfelelő képviseletük. Minden korábbi beszámoló foglalkozik ezzel. A kisebbségek képviselete összefügg más kérdésekkel, így a választójoggal, a kisebbségi közösség meghatározásával.

Mindezek mellett az Országgyűlés egyik legsúlyosabb adóssága a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének a megvalósítása. Az alkotmányos mulasztás megszüntetése közös felelősségünk. Úgy ítélem meg, hogy nem a jogszabály szakmai előkészítése miatt állt elő ez a helyzet, hiszen már több elképzelés látott napvilágot most és korábban is. Elsősorban a parlamenti pártok politikai konszenzusára, pozitív politikai akaratára lenne szükség ahhoz, hogy a hazánk lakosságának mintegy 10 százalékát kitevő kisebbség az alkotmányban és a törvényben meghatározott jogait gyakorolhassa. Az MSZP nyitott mind a két lehetőség elfogadására, csak végre legyen kisebbségi parlamenti képviselet.

A diszkrimináció tilalmának kérdéskörével a beszámoló több eset bemutatásán keresztül foglalkozik. A diszkrimináció tilalma mint emberi jog, a faji diszkrimináció tilalma, a diszkrimináció elleni küzdelem, formai témakörök elemzése, az ezzel kapcsolatos jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlat bemutatása a kérdéskör alapvető fontosságát igazolja.

(14.30)

A beszámoló rámutat arra is, hogy az Európai Unió nagy érdeklődést tanúsít a megkülönböztetésellenes jogszabályozásra és a gyakorlat megnyilvánulásaira egyaránt. A beszámoló részletes tájékoztatást ad a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosához 2000. évben beérkezett panaszok abszolút számairól, mindazok összetételéről. Eszerint 2000. évben 431 ügyet vizsgált meg az ombudsmani hivatal, melyből 245 egyéni beadvány volt, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek 110-et, települési önkormányzatok 10-et adtak be, és 20 hivatalból indított ügy volt. Vizsgálat indult beadvány alapján 332 esetben. A 2000. évi ügyekben leginkább érintett kisebbség a cigány kisebbség 291 üggyel, amely 68 százalékot képviselt.

Ez a csupasz statisztikai számsor is élesen láttatja, hogy a legnagyobb lélekszámú hazai kisebbség, a cigányság helyzetében nem történt megnyugtató mértékű és minőségű javulás, sőt a hangzatos kormányzati, cigányságot segítő programok ellenére helyzetük romlott. A zámolyi romák ügyétől hangos Európa, s ahelyett, hogy együttes erővel próbálnánk megoldást keresni, folyik az egymásra mutogatás, komikumba hajló vádaskodás az Országgyűlésben és a bizottságokban.

Láthatjuk a kisebbségi biztos beszámolójában, hogy a cigányellenesség Magyarországon egyre erősödik. Sajnos ez természetes folyamat, ha nincs egyértelmű kormánypolitika, amely erkölcsi kötelességének tekintené, hogy fellépjen minden kisebbségellenes megnyilvánulással szemben.

Az Európai Unióhoz való csatlakozási esélyeinket is rontja ez az állapot. Az EU a direktívájában nemcsak a tagállamok, hanem a csatlakozni kívánók irányában is feltételként szabta a kisebbségi jogok betartását. A legnagyobb létszámú európai kisebbség problémái túlnőttek az országhatárokon, az egyesülő Európa nemzetközi együttműködés szintjén foglalkozik a romák integrációjával, mint erről az ombudsman is számot ad jelentésében. A parlamenti pártok összefogására lenne szükség a cigányság helyzetének javításában.

A beszámoló foglalkozik a helyi és az országos kisebbségi önkormányzatok támogatásának kérdéskörével is. A hazai cigány kisebbség társadalmi szervezetei az említett lehetőségeken kívül pályázhatnak támogatásért a Magyarországi Cigányokért Közalapítványhoz is. A közalapítványokkal kapcsolatban nem először mondjuk ki, hogy az ezeken keresztül szerezhető költségvetési források általában nem elégségesek, ráadásul a pályázati rendszer, ideértve az elbírálást is, túlságosan bürokratikus és hosszadalmas procedúrát jelent, és a közalapítványok működési költségei is számottevőek - írja a beszámoló.

A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány kuratóriumának tagjaként közel öt éve dolgozom a kuratóriumban, és ismerve a kuratórium munkáját, egyetértek a megállapítással. Szeretném azonban megjegyezni, hogy a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásának időszakában az MSZP emberi jogi, kisebbségi munkacsoportja valamennyi esetben javasolta a közalapítvány éves költségvetésének növelését, azonban egy esetben sem fogadta be a kormány, így legfeljebb az infláció tervezett mértékével növekedett a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány éves működési kerete. Ez az összeg, amely évente 300 millió forint körül mozog, kevés arra az igényre, ami beérkezik az országból, a közösségi és jogvédő irodák támogatására, valamint a megélhetési és vállalkozói programok támogatására. Az előző évtől kezdődően az ösztöndíj-támogatási rendszert is bevette programjába a közalapítvány, még szerencse volt, hogy az Igazságügyi Minisztérium 100 millió forinttal tudta megsegíteni ezt az alapítványt, mert a pályázatokat ezen összegből tudta finanszírozni a közalapítvány.

Valódi igényként jelentkezik - a tömegesen érkező levelekből értesülve - a munkahely-teremtés előmozdítása, illetve szélesebb alkalmazása különböző más segélyek alkalmazásával, kormányzati, illetve Phare-segélyek igénylésével.

Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának beszámolója megítélésem szerint valós képet ad tevékenységéről és ezen belül a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről. Az MSZP parlamenti frakciója a beszámolót és az emberi jogi bizottság határozati javaslatát elfogadásra javasolja a tisztelt Országgyűlésnek.

Megköszönjük Kaltenbach biztos úr kimagasló teljesítményét, alapos és körültekintő munkáját. Személyisége, bizonyított szakmai elkötelezettsége, nemzetközi tekintélye biztosíték a kisebbségi jogok védelmére. A Magyar Szocialista Párt frakciója a következő hat évre is Kaltenbach Jenőt javasolja a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu