HANÓ MIKLÓS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság megtárgyalta az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény módosítását. Az előttem szóló államtitkár úr részletezte e törvény módosításának szükségszerűségét. Pár gondolatot ismertetnék, ami a bizottsági ülésen elhangzott, és aminek okán mi is úgy látjuk, hogy szükség van erre.

A magyar élelmiszerjog EU-harmonizációja egyrészről megtörtént, átvettük Magyarországon, hatályban van az EU élelmiszer-joganyaga, másrészről nem történt még meg a régi központosított állami irányítású gazdasági rendszerből örökölt rendszer változása, aminek a lényege az, hogy előzetes engedélyhez kötik a termékek, élelmiszerek piacra jutását. Az 5. § megszünteti az úgynevezett új termék fogalmát, és ehhez kapcsolódva megszünteti azt a kötelezettséget, hogy új élelmiszert csak előzetes engedély alapján szabad előállítani, és előzetes kötelező minőségi vizsgálat alapján szabad az országba behozni. Még egy ilyen változás van: megszünteti az élelmiszer-előállító hely létesítésének engedélyezését, mert ez párhuzamosan az építési engedély keretében már biztosítva van.

A diétás élelmiszereket és a genetikailag módosított élelmiszereket az Európai Unióban is minden piacgazdaságban engedélyeztetni kell, és az előállítás engedélyezése mellett a forgalmazási engedélyezést is előírják. Ezen szempontok lényegében a törvénymódosítás gerincét teszik ki, de a bizottságban lefolytatott szakmai munkánál azért különféle olyan vélemények is elhangzottak, amelyek hosszabb távon ezen törvény további módosítását vagy korrekcióját igénylik, mindamellett, hogy az Európai Unióban is az élelmiszertörvény mostanság folyamatában is módosítás alatt áll, és ehhez igazodva nekünk is ezt majd meg kell lépnünk.

Mik merültek fel véleményként a szakmai munka alatt? Elsősorban például a gyártmánylapok szükségessége vagy nem szükségessége. Ezen módosítás mellett a hazai termékeknél a gyártmánylap fennmarad, a gyártmánylapot egy célszerű dolognak tartottuk, de mindemellett a külföldről importként bejövő termékeknél ez azért nincs meg, tehát ez úgymond a hazai termékek előnyére létezik, de az importnál nem, tehát nem minden nyomon követhető az importélelmiszernél. Felmerült az ionizáló energiával való kezelés mértéke és ennek engedélyezése is. Ezen kör most egyelőre csak a fűszerek köre. Nem igazán vált ki népszerűséget ezen kezelési mód, és jó lenne ennek a visszaszorítása.

Elég komoly vitát váltott ki, és megint csak továbbgondolásra javasolja a bizottság az adalékanyagok, különféle tartósítószerek, állományjavító szerek és az élelmiszerekbe kerülő egyéb adalékanyagok feltüntetésénél, hogy ne csak az Európai Unióban alkalmazott "E" különféle számozású megnevezések legyenek, hanem valahol a kémiai összetételt is fel kellene tüntetni, vagy valami olyan megoldást találni, ami az élelmiszerek esetében az egyre inkább jelentkező allergiás tüneteknél esetleg egyértelművé tudná tenni azt, hogy az adott élelmiszerben milyen olyan kiegészítő vagy adalékanyag van, ami esetleg valaki számára káros lehet.

A monitoringvizsgálatot is jónak tartjuk, hisz nem elég az, hogy az engedélyeztetés folyamán megkapja a gyártó az engedélyt az élelmiszer gyártására és azt követően nincs egy folyamatos vizsgálat, tehát igenis a gyártásközi ellenőrzés, a HCCP-nek megvalósítása, az ISO-rendszerek bevezetése egy bizonyos biztonságot jelent hosszabb távon, de azért volt egy olyan felvetés és érzés a bizottságon belül, hogy a Magyarországon alkalmazott jelenlegi élelmiszertörvény az Európai Unióhoz képest szigorúbb, erősebb, és ha megnézzük az előző évek gyakorlatát, azért különféle (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) élelmiszerbotrányok nem voltak. Mindamellett a bizottság az elhangzottak kapcsán 13 igen és 8 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartja a törvénymódosítást.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu