BAKONYI TIBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt gyakorlatilag a közgyűlés különös formáira tesznek az előterjesztők javaslatot.

Van egy érdekes passzus, amelyik a 19. § (1) bekezdése: a szakszövetség legfelsőbb szerve, a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, a tagok képviselőiből álló közgyűlés. Megint egy olyan dologgal találkozunk, hogy ismét az állam akarja megmondani, hogy ki kicsoda, ki itt a szereplő.

Visszatérve arra a problémára, amivel sokszor vitába keveredtünk, a nőzésre, hogy hány százalék nő lehet egy civil szervezetben; nekünk az elvi álláspontunk az, hogy a civil szervezet maga döntse el a saját szabályai keretén belül, ő hogy gondolja, hány százalék nő lehet a különböző vezető testületei tagja. Ne a parlament, ne az állam mondja meg, hogy nekik kötelező x vagy y százalékot teljesíteniük, a nők arányát egyébként létrehozni. Szerintem itt van egy elvi véleménykülönbség. Mi egyébként támogatjuk, hogy sok nő legyen a döntéshozó testületekben; és támogatjuk azt is, hogy ezek a nők, akik ilyen szerepet vállalnak, megfelelő feladatot és tisztséget kapjanak, csak mi azt mondjuk, hogy ezt ne az állam és ne a törvény mondja meg, hanem az adott közösség döntse el, ők hozzák meg saját magukra a szabályokat.

Van még egy érdekes rész a 22. § (7) bekezdésében - kicsit most átsiklottam az előző dolog fölött -, amelyik azt mondja, hogy a több mint 300 taggal rendelkező szakszövetség a közgyűlését ugyanabban az időpontban megrendezendő regionális részközgyűlésekkel is megtarthatja.

(19.40)

Nem értjük, hogy miért kell percre pontosan pont ugyanabban az időben megtartani. Ez tehát olyan, mint az utolsó bajnoki forduló a labdarúgásban, hogy ugyanabban az időben kell tartani. Miért nem lehet esetleg egy fél nappal később vagy értelemszerűen normálisan megtartani a regionális, önök által elgondolt részközgyűléseket, miért kötelező ugyanabban az időben? Van-e ennek valami szakmai racionális válasza? Ez azt jelenti, hogy akkor majd mindenki 19 óra 30-kor tarthatja meg, mert ugyanabban az időben kell tartani.

A 23. §-nál a közhasznúsági nyilvántartásba-vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület, amelyet a miniszter tart nyilván című probléma. Erre tisztelettel azt szeretném mondani, hogy egyrészt miért a miniszter tartja ezt nyilván - ezt már a múltkor is megbeszéltük; adjunk neki szebb feladatot -, tegye ezt egy apparátus, mondjuk, a minisztérium, mert a törvényben a miniszter feladataként írjuk elő.

A másik: milyen dolog az, hogy közhasznúsági nyilvántartásba-vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület. Vagy mindenkire vonatkozik a nonprofittörvény, és aszerint történik a dolog, vagy ezek szerint van egy érdemosztó, plecsniosztó struktúra, hogy kérem szépen, holnaptól önt kinevezem - anélkül, hogy közhasznúsági nyilvántartásba vennék - kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestületnek. Miért? Van nekünk erre egy rendes törvényünk, aszerint járjunk el!

A 27. §-nál újból és újból megjegyzem röviden a megyei jogú városi, a fővárosi... - itt települési önkormányzatról van szó, még egyszer elmondanám, nem megyei önkormányzatról. Talán a törvényírók ezt a kérdést bizonyára korrigálni tudják, és megfelelően tudják ezt a dolgot fenntartani. Tisztelettel, majd az utolsó szakaszhoz még hozzászólnék.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu