DR. KÖKÉNY MIHÁLY az egészségügyi és szociális bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Asszony! Vannak ritka és kivételes pillanatok még a magyar parlament életében is, amikor a pártérdekeken felülemelkedik a szociális érzékenység és az egészségkárosodott emberek iránt érzett szolidaritás. Példát mutattunk erre 1998 tavaszán, akkor, amikor az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényt. S talán ilyen különleges alkalomnak ígérkezik ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása is, hiszen a fogyatékossági támogatás méltánytalanul szerény összegének felemeléséről dönthetünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Több tízezer veleszületett vagy szerzett fogyatékos, vak és értelmi sérült, továbbá kerekes széket használó mozgáskorlátozott, illetőleg hallássérült társunk figyel most a törvényhozásra, és reménykedve várja, teszünk-e egy lépést a jó irányba. Mert ne ringassuk illúziókba magunkat, képviselőtársaim: ezzel a módosítással most nem oldjuk meg a fogyatékos emberek pénzbeli ellátásának összes zavarát és igazságtalanságát, amelyet az 1999-ből származó, nem kellő körültekintéssel alkotott szabályozás idézett elő.

Azzal azonban, hogy nem csupán a ma még a fogyatékossági ellátás alternatíváját jelentő, emelt összegű családi pótlék megállapíthatóságának határidejét hosszabbítjuk meg, hanem a szigorú feltételekkel adható fogyatékossági támogatás havi összegét alapesetekben a legkisebb öregségi nyugdíj 50 százalékáról 65 százalékra, tehát közel 3000 forinttal emeljük, valamit törlesztünk abból az adósságból, amelynek megfizetésére már az esélyegyenlőségi törvény megszavazásával kötelezettséget vállaltunk a fogyatékkal élők hátrányainak enyhítése érdekében.

Elnök úr, önálló indítványunk három módosítást tartalmaz. Először a családok támogatásáról szóló, 1998. évi LXXXIV. törvény megváltoztatásával szeretnénk rendezni azt az ellentmondást, amely a 18 év feletti személy számára meghatározott családi pótlék megállapításával kapcsolatos. Eddig ugyanis a felnőtt korú személy számára folyósított ellátás jogosultja is a szülő volt, így ha a szülő meghalt és a fogyatékos nem részesült intézményi elhelyezésben, elveszítette ezt az ellátást. Ezért azt kezdeményezzük, hogy a 18 éves koron túl folyósított családi pótlékot saját jogon kaphassa meg a nagykorú személy. Ide kapcsolódik az a javaslat is, amely szerint a családi pótlékra jogosult fogyatékos nagykorú embert is gyermekként vegyék figyelembe a nevelési ellátás összegének megállapításánál.

Másodszor, a tervezet tartalmazza a nem halmozottan fogyatékosoknak adható támogatás mértékének emelését, mint ahogy arról a bevezetőben szóltam. Ez a döntés több mint százezer ember helyzetén javíthat, de nagyobb érdekeltséget teremt a fogyatékossági támogatás igényléséhez, hiszen a módosítás után, a jelenlegi összegeket alapul véve a támogatás összege körülbelül ezer forinttal lesz magasabb az emelt összegű családi pótlék jelenlegi mértékénél.

Végül harmadszor, az emelt szintű családi pótlék megállapíthatóságának határidejét másfél évvel, 2002. december 31-éig javasoljuk kitolni, továbbra is választási lehetőséget teremtve az érintettek körében a fogyatékossági támogatás és a családi pótlék között.

Tisztelt Országgyűlés! El kell mondanom, hogy a törvényjavaslat benyújtását több egyeztetés előzte meg. Kormánypárti képviselők először csupán a határidő módosítására nyújtottak be indítványt, felismerve, hogy a támogatás brutálisan szigorúra sikeredett feltételrendszerében nagyon kevesen igényelték a fogyatékossági támogatást, így tartani lehetett attól, hogy az emelt szintű családi pótlék megállapíthatóságának megszűntével sok rászoruló kívül marad a támogatáson.

(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A szocialista és szabad demokrata képviselők azonban nem nyugodtak abba bele, hogy kizárólag az átállási idő meghosszabbítására kerüljön sor. A szaktárcával folytatott konzultáció végül olyan kompromisszumot eredményezett, hogy a határidő megváltoztatása mellett a fogyatékossági támogatás mértékének emelésére is legyen mód. Erre van költségvetési fedezet; miután a támogatás iránti igény elmarad a tervezettől, ezért itt megtakarítás várható.

Az egészségügyi és szociális bizottság ülésén a Fidesz-frakció tagjai visszavonták indítványukat, így megnyílt az út a bizottság kezdeményezésének megfogalmazására, amelyet a fogyatékkal élők érdek-képviseleti szövetségei is támogatnak.

Nem hallgathatom el, hogy indítványunk korántsem tartalmaz minden jogos igényt, amely a fogyatékossági támogatás intézményét alkalmassá tenné az esélyegyenlőségi törvényben kitűzött célok elérésére. További egyeztetések, vizsgálódások szükségesek például a magasabb összegű családi pótlék és a fogyatékossági támogatás összehangolására, így annak elfogadtatására, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülő személy a jövedelemadó-kedvezmény szempontjából eltartott személynek minősüljön.

Méltányolható kezdeményezés az is, hogy az önkiszolgálásra képtelen súlyos látássérültek akkor is legyenek jogosultak a nyugdíjminimum 80 százalékára, ha egyébként nem halmozottan fogyatékosok.

Indokolt változtatni néhány jogosultsági feltételen, hiszen a kormány maga is elismerte: túlságosan keményre fogták a szabályozást, miközben a fogyatékosokat ellátó rendszer, a korábbi szerzett jogok újragondolása az elképzeltnél lassabban halad.

Tájékoztathatom képviselőtársaimat, hogy a kormány nem zárkózott el az említett javaslatoktól, de megfontolásukra időt kért, így most ezeket a bizottsági indítvány nem tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! Végül szeretném megköszönni képviselőtársaimnak, valamennyi frakciónak, hogy támogatják ezt az indítványt. Köszönöm a kompromisszumra való hajlandóságukat, és bízom abban, hogy jóakaratuk törvényjavaslatunk gyors elfogadását eredményezi.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu