MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy régi adósságot kíván törleszteni a Magyar Országgyűlés, amikor Nagy Imre nevével fémjelzett érdemrendet hoz létre. (Zaj.)

Jól emlékszünk a harmadik köztársaság első parlamentjének első törvényére, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc érdemeit és jelentőségét iktatta törvénybe. Az eredeti törvényjavaslatban, amely összpárti egyeztetéssel készült el, szerepelt Nagy Imre neve, de sajnálatos módon az utolsó éjszaka Nagy Imre neve eltűnt ebből a törvényjavaslatból. Kész helyzet elé kerültünk. Én mint újdonsült képviselő felálltam és kifogásoltam ezt, de akkor már nem volt gyakorlati lehetőség az első karakterisztikus és erkölcsileg legfontosabb törvényünk megváltoztatására, és ezért - a mai napig szomorú vagyok emiatt - Nagy Imre neve kimaradt az '56-os forradalom és szabadságharc érdemeit és jelentőségét rögzítő törvényből.

El szeretném mondani azt, hogy 1956-ban, a forradalmat megelőzően egyetlenegy politikus neve volt, amelyet tisztességgel el tudtunk fogadni, egyetlenegy ember volt, aki mögé jóízűen fel tudtunk sorakozni, és ez Nagy Imre volt. (Állandó zaj.) De nem tudom, érdemes-e beszélnem nekem erről, amikor itt traccspartira használják fel a képviselők az Országgyűlés padjait. Kérem, hogy akiket nem érdekel az, amit mondok, szíveskedjenek kifáradni, de hadd mondjam végig, amit szeretnék!

Forrás: parlament.hu