GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt napokban, hetekben több olyan ügyre is jelentős közfigyelem irányult, melyben etnikai jellegű konfliktus alakult ki egy-egy településen.

Mai hír, hogy a rendőrség szerint a németkéri házrombolás kimerítheti a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak bűntettét. Ismert, hogy lincshangulat alakult ki egy faluban, mert a helybeliek hírét vették, hogy roma honfitársaink költöznének a községükbe, s leromboltak egy lakóházat, hogy megakadályozzák a család odatelepülését. Nehezen oldhatónak tűnik a jászladányi iskola ügyében kialakult feszültség is. Tüntetések, sikerre nem jutó egyeztetések - nem oldódik a válság.

Egy héttel ezelőtt Font Sándor képviselőtársam napirend előtti hozzászólásában az oktatási tárcát kárhoztatta, amiért az, úgymond, hozzájárult az iskolaalapítás szabadságának és a szabad iskolaválasztás jogának korlátozásához. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a jászladányi magániskola nem kezdhette meg törvényesen a működését. Amikor a település polgármestere írásbeli javaslatot tett az iskola létesítésére, akkor ennek szükségességét az igénytelenebb és az igényesebb szülői-tanulói felelősségvállalások közötti feszültségekkel indokolta. Az igénytelenséget mint közösségi minőséget általában a szegényebbekhez és a romákhoz kötötte, míg az igényességet, a község közösségéért felelősséget vállalni tudást többnyire a nem roma és tehetősebb közösséghez.

Alapítványi iskolának a jogszabályok betartásával történő létesítése a tanszabadság része, azonban már a jászladányi alapítványi iskola alapításának fenti indokai is magukban hordozták annak lehetőségét, hogy ez az iskolalétesítés helyi, közösségi érdekeket fog sérteni. Ezen túlmenően számos közigazgatási eljárásjogi szabályt is megsértett a helyi önkormányzat az iskola működésének engedélyezése során. A helyi kisebbségi önkormányzat kezdettől fogva, 2000 novembere óta tiltakozott az iskola ilyen alkotmánysértő célból és indokból történő szegregációs és diszkriminációs alapítása és gyakorlata ellen.

Az illetékes közigazgatási hivatal törvényességi észrevételt tett az iskolaalapítás jogszabály-ellenességének megszüntetésére 2002. július 10-ei határidővel.

(9.30)

A helyi önkormányzat ennek nem tett eleget, ezért a megyei közigazgatási hivatal keresettel fordult az illetékes megyei bírósághoz annak érdekében, hogy helyezze hatályon kívül az önkormányzati iskolának az egy részét az alapítványi iskolának juttató és az iskolaépületet a két intézmény között megosztó testületi határozatát. Ezek a határozatok azért jogszabályellenesek, mert az önkormányzati iskolában folyó taníttatást is érintő kérdésekben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését a testületi határozatok érvényességéhez be kellett volna szerezni, és ezt a helyi önkormányzat meg sem kísérelte. Az önkormányzati iskola alapító okirata tartalmazta a roma etnikumhoz tartozók felzárkóztató oktatását, ezt módosítani érvényesen csak a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével lehet.

Ezekre a jogellenes hiányosságokra hivatkozva és más eljárásjogi szabálysértések miatt a közigazgatási hivatal megsemmisítette az iskola működési engedélyét, amelyet egyébként összeférhetetlen módon a helyi jegyző a saját önkormányzatára mint iskolaalapítóra nézve ki sem adhatott volna. Ennek alapján az alapítványi iskola nem kezdhette volna meg a tanítást ebben a tanévben.

“A minisztériumnak - idézem Font Sándort - a helyzetet nem kiélezni, hanem segítő közbenjárásával tompítani kellett volna. Érthetetlen, hogy a minisztérium hogyan tehet a hatékony felzárkóztatás feltételeinek megteremtése ellen.ö Ezzel szemben, szintén friss hír, hogy a jászladányi iskola ügyében az oktatási miniszter által felajánlott integrációs csomagot visszautasította a helyi önkormányzat, illetve a jogszabályellenesen létrehozott alapítványi iskola vezetése. Egy, a témában jártas szociológus mondta a napokban, hogy a cigány és nem cigány lakosság közt a rendszerváltás óta egyre mélyülő szociális feszültségek ellenére nem az etnikai konfliktus kiéleződése a tipikus eset. Véleménye szerint törvényszerű, hogy a szociális feszültségek etnikai konfliktusban is testet ölthetnek, de az ellentétek a legritkább esetben fajulnak ellenségeskedéssé. Álláspontja az, hogy a többség ugyan nem mentes az előítéletektől, de általában tartózkodik attól, hogy ellenszenvét tevőlegesen is kifejtse. A többség nyugalmat akar - mondja.

A robbanásveszélyes helyzetekben mindannyiunk felelőssége nagy, hiszen nem arról folytatunk vitát, hogy létezik-e ez a probléma, hanem arról, hogy amit most látunk, az nem megoldása ennek a problémának. Hiszen, tisztelt képviselőtársaim, egyetlen Magyarország van, számtalan egyenlőséggel, társadalmi igazságtalansággal, szociális feszültséggel, megoldásra váró gonddal. Azonban a viszályt szítani: felelőtlen magatartás. Kihasználni embertársaink félelmeit és előítéleteit: felelőtlen magatartás. És a bajban csöndben maradni is: felelőtlen magatartás.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu