CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat több törvény módosítását is indítványozza. Ezek közül először a foglalkoztatási törvény módosítását szeretném indokolni.

A foglalkoztatási törvény javasolt módosításának egyszerre több oka van. Először is a foglalkoztatást elősegítő támogatások körének bővítése; a munkanélküliek álláskeresésének fokozottabb elősegítése érdekében álláskeresést ösztönző juttatás bevezetése; a munkaerő-piaci képzésekbe való bekapcsolódás lehetőségeinek növelése a leghátrányosabb helyzetben lévő munkanélküliek számára; másodsorban a Munkaerő-piaci Alap pénzeszközeire vonatkozó rendelkezéseknek a kormányzati munkamegosztásból adódó módosítása; harmadsorban a 45 év felettiek, valamint a roma lakosság munkaerő-piaci helyzetének javítása; és nem utolsósorban negyedszer az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációs munka befejezése, nemzetközi kötelezettségvállalásból adódó feladataink teljesítése.

E sokféle cél között, nem lebecsülve azok fontosságát, a törvénymódosítás fő célja az esélyteremtés a munkára, esélyteremtés a képzésre, a tanulásra. Ahogy az képviselőtársaim előtt ismert, az 1999. évi CXXII. törvény gyökeresen átalakította a munkanélküli-ellátások rendszerét. A munkanélkülijáradék-folyósítás leghosszabb időtartama 270 napra csökkent, 2000. május 1-jétől megszűnt a munkanélküliek jövedelempótló támogatása. A járadékfolyósítási időt kimerítő munkanélküliek közül azok, akik arra anyagi, szociális helyzetük alapján rászorultak, az önkormányzattól kaphatnak rendszeres szociális segélyt. Számuk mára már meghaladja a 100 ezer főt. A járadékból kikerülők jelentős hányada azonban eltűnik a munkaügyi központok látóköréből, hiszen nincs olyan motiváló tényező, amely az ellátásban nem részesülő munkanélkülit továbbra is együttműködésre ösztönözze. A munkaügyi központ a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal és foglalkoztatási támogatásokkal csak azokon tud segíteni, akik továbbra is a látókörében maradnak, akikről tudomása van. Ezért nagyon fontos, hogy a munkanélküli és a munkaügyi központ együttműködése a járadékfolyósítás kimerítését követően is megmaradjon. Ennek a kapcsolattartásnak az egyik eszköze lehet az álláskeresést ösztönző juttatás bevezetése, a másik eszköze pedig az aktív foglalkoztatási támogatások, a munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának növelése, a célirányos, egyénre szabott szolgáltatás.

Tisztelt Országgyűlés! A munkanélküli-ellátó rendszer átalakítása a kormány programjában is meghatározott foglalkoztatáspolitikai vállalások megvalósítása. Az ellátások álláskeresést ösztönző juttatással történő kibővítése azt célozza, hogy a járadékot kimerítő állástalanokat érdekeltté tegyük az aktív álláskeresésben, a munkaügyi központtal történő kapcsolattartásban.

(20.20)

Az alanyi jogon járó juttatást azoknak a munkanélkülieknek kívánjuk biztosítani, akik hosszabb időtartamú munkaviszony elvesztése után válnak munkanélkülivé, ezért fokozottabb aktivitással, az álláskeresésben való öntevékeny közreműködéssel nagyobb esélyük van arra, hogy mielőbb visszatérjenek a munkaerőpiacra. A juttatás megállapításának egyik meghatározó feltétele ezért a fokozott együttműködés mellett az is, hogy a munkanélküli részére a munkanélküli-járadékot korábban, legalább 180 napra állapítsák meg, és a járadékfolyósítás időtartama alatt nem talált munkát, újabb elhelyezkedési lehetőséget az illető. Az álláskeresést ösztönző juttatás fix összegű ellátás, mértéke azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 85 százalékával, a folyósítási ideje 180 nap.

Mindannyian tudjuk, hogy különösen nehéz az idősebb korosztályba tartozók helyzete, mivel főleg ők azok, akik nem rendelkeznek olyan képzettséggel és ismeretekkel, amit a munkaerőpiac igényel. Ezért a 45 év felettiek részére az általánosnál hosszabb időtartamra, 270 napra állapítható meg az új ellátás a törvényjavaslat szerint.

Az álláskeresést ösztönző juttatás folyósításának ideje a nyugdíj megállapításánál szolgálati időnek minősül, ennek érdekében a kifizetett ellátás után a munkaügyi központ társadalombiztosítási járulékot, az ellátásban részesülő nyugdíj-biztosítási járulékot fizet. Az álláskeresést ösztönző juttatás összegét a munkanélküli-járadékkal és a nyugdíj előtti munkanélküli-segéllyel megegyezően a nyugdíjalap kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. E rendelkezésekkel összefüggésben tartalmazza a törvényjavaslat a társadalombiztosítási törvények módosítását, beépítve azokba az álláskeresést ösztönző juttatást mint biztosítási időt eredményező ellátást.

Az új ellátás bevezetésétől azt várjuk, hogy a munkanélküliek többsége vállalja az álláskeresést ösztönző juttatás megállapításának magasabb követelményeit, és maga is mindent megtesz annak érdekében, hogy helyzetét kedvezőbbre fordítsa. Azok a járadékból kikerülők azonban, akik a szociális törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres szociális segélyre rászorultak, nem vesztik el ezt a jogosultságukat, de választhatnak, hogy inkább a lazább együttműködést megkövetelő önkormányzatokhoz fordulnak a segély megállapítása végett, vagy elhelyezkedésük érdekében szigorúbb elvárások alapján a munkaügyi központtal tartják fenn a kapcsolatot. Bízunk abban, hogy elenyésző kisebbségben maradnak azok, akik a szociális segélyezést választják.

Tisztelt Országgyűlés! Az álláshoz jutást a foglalkoztatási törvény az aktív eszközök széles körével segíti. A foglalkoztatás egyik meghatározó tényezője, hogy az álláskereső piacképes ismeretekkel rendelkezzen. A foglalkoztatást elősegítő támogatások között jelenleg is meghatározó szerepet tölt be a munkaerő-piaci képzések támogatása, a képzési költségek átvállalása, keresetpótló juttatás biztosítása. A keresetpótló juttatás mértéke jelenleg a munkanélküli-járadék alsó határával megegyező összeg, ebben az évben 18 090 forint.

A képzésben való részvétel fokozottabb ösztönzése érdekében a törvényjavaslat a keresetpótló juttatás összegét erőteljesebben, a jelenlegi összeg kétszeresére növeli abban az esetben, ha a szociális körülményei miatt hátrányosabb helyzetben lévő személy intenzív, heti 25 órát elérő képzésben vesz részt. Az emelt összegű keresetpótló juttatás ily módon azonos lesz a munkanélküli-járadék felső határával. Ez az összeg jelenleg 36 180 forint, ami az eddiginél jóval kedvezőbb lehetőséget biztosít ennek a munkavállalói rétegnek a képzésben történő részvételére.

A törvényjavaslat a leghátrányosabb rétegek, többek között a 45. életévüket betöltött személyek, valamint a roma kisebbség munkaerő-piaci helyzetének javítása, foglalkoztatásuk elősegítése érdekében lehetővé teszi az általánosnál kedvezőbb szabályok alkalmazását, továbbá a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák elterjedésének elősegítése érdekében biztosítja a lehetőséget a részmunkaidős, valamint a távmunka Munkaerő-piaci Alapból történő támogatására is. Ezeknek a támogatásoknak a részletes szabályai rendeletben kerülnek megállapításra.

Tisztelt Országgyűlés! A foglalkoztatási törvény Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos módosító rendelkezéseit jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése indokolja. A törvénymódosítás biztosítja az európai gazdasági térség állampolgárainak és hozzátartózóinak az engedélymentes magyarországi munkavállalást, de tekintettel arra, hogy az Európai Unió tagállamainak a magyar munkavállalók munkavállalásával kapcsolatos álláspontja még nem ismeretes teljeskörűen, lehetőséget ad arra, hogy a csatlakozási szerződés tartalmának megfelelően törvény vagy kormányrendelet ettől eltérő szabályokat állapítson meg.

Bekerülnek a foglalkoztatási törvénybe az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és az Európai Foglalkoztatási Szolgálat, az EURES együttműködésével kapcsolatos feladatok, valamint a törvény alkalmazásában használt fogalomkört értelmező rendelkezések.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés ez év februárjában ratifikálta a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú egyezményt. Az egyezmény értelmében a magán-munkaközvetítők nem kérhetnek díjat azoktól a munkavállalóktól, akik igénybe veszik a közvetítő szolgáltatásait. Ez alól az általános tilalom alól az egyezmény csak szűk körben, egyes munkavállalói kategóriák vonatkozásában, valamint a magán-munkaközvetítők által nyújtott szolgáltatások meghatározott típusainak tekintetében enged kivételt. A foglalkoztatási törvény jelenleg nem zárja ki, hogy a magán-munkaközvetítők vagyoni biztosíték letétele esetén a szolgáltatásért a munkát keresőktől díjat kérjenek, ezért a törvény magán-munkaközvetítést szabályozó rendelkezéseit összhangba kell hozni az ILO-egyezményben foglaltakkal. A magán-munkaközvetítés részletes szabályait tartalmazó 118/2001. számú kormányrendelet díj- és költségfelszámítással kapcsolatos szabályainak a módosítására csak ezt követően kerülhet sor.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányprogram célul tűzte ki a jóléti rendszerváltást, amelynek érdekében fordulatra van szükség a munkalehetőségek biztosításában, a foglalkoztatás bővítésében. Ennek humán feltétele a munkaerő képzettségének növelése. Az újonnan létrejött Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium mint az emberi erőforrás fejlesztéséért felelős tárca, egyik alapvető feladata az egész életen át tartó tanulás kiterjesztésének támogatása, feltételeinek megteremtése a szakképző, illetve a munka világával kapcsolatos készségek fejlesztését szolgáló programok támogatásával, illetve a megfelelő jogszabályi keretek kiterjesztésével, a felnőttkori tanulás iránti érdekeltség növelésével.

E célok megvalósításának financiális hátterét a felnőttképzés támogatási rendszere biztosítja, melynek egyik forrása a képzési rendszer fejlesztését szolgáló szakképzési hozzájárulás. Az új kormányzati struktúra kialakításával a szakképzés központi irányítása kettévált, az iskolai rendszeren kívüli felnőttképzéssel kapcsolatos feladatok irányítása, ellátása az Oktatási Minisztériumtól a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz került. Ebből adódóan a szakképzési hozzájárulásból képződő, a felnőttképzés támogatására fordítható pénzeszköz feletti rendelkezési jog a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert illeti meg.

Mindez szükségessé tette a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóró 2001. évi LI. törvény módosításával egyidejűleg a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítását. A módosítás egyik alapvető célja az államháztartási források átlátható felhasználásának biztosítása. A törvénymódosítások eredményeképpen a felnőttképzés szakképzési hozzájárulásból történő támogatásának fedezetét a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészén belül elkülönítetten kezelendő keret, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keret biztosítja.

A felnőttképzési keret felhasználásáról, a keretből nyújtott támogatásokról az Országos Felnőttképzési Tanács véleményének figyelembevételével a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dönt, e keretre a Munkaerő-piaci Alap irányító testülete foglalkoztatási alaprészt érintő jogosultságai nem terjednek ki.

A törvénymódosítás meghatározza a keret felhasználási jogcímeit, amelyek a fejlesztési célok támogatása mellett kiterjednek a képzés támogatására is. E forrás jelentős szerepet tölt be a nemzeti fejlesztési terv keretében megvalósuló feladatok esetében is, tekintettel arra, hogy az európai uniós csatlakozás után ez a keret biztosítja majd a hazai társfinanszírozás jelentős részét.

(20.30)

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmazza a munkavédelemről szóló törvény módosítását is, melyre a jogharmonizációs programnak megfelelően kerül sor. A program végrehajtása keretében az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés tárgykörébe tartozó európai uniós irányelvekkel összhangban a hazai jogi szabályozásban is biztosítani kell a munkavédelem területén a termékbiztonság megfelelőségi szabályainak érvényesítését. Ez azt jelenti, hogy a már korábban harmonizált és a termékek, elsősorban a gépek biztonságosságára, azok megfelelőségének tanúsítására vonatkozó jogszabályokkal való egyezőséget biztosítja a törvényjavaslat szerinti módosítás.

A törvényjavaslat továbbá meghatározza a munkaeszközök üzembe helyezésének, használatba vételének, illetve az egyéni védőeszközök forgalomba hozatalának, használatba vételének általános és alapvető feltételeit, a munkavédelmi üzembe helyezés, azaz a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetése, engedélyezésének új szabályait, továbbá a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat célját és néhány garanciális jellegű szempontját.

A törvényjavaslat új eleme, hogy az uniós irányelvekkel egyezően valamennyi munkavállaló részére korlátozásmentesen biztosítja a munkavédelmi képviselő megválasztásának jogát. A módosított munkavédelmi törvény tehát a hatályba lépésével lehetőséget teremt arra, hogy a gyártás folyamatában közreműködők a jogszabályok által meghatározott követelményeknek megfelelő eszközöket állítsanak elő és hozzanak forgalomba, biztosítva egyúttal a fogyasztók jogainak érvényesülését. Az új előírások alkalmazásával hosszabb távon a fenntartási, üzemeltetési költségek csökkenésével lehet számolni.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány fontosnak tartja a családok támogatását, szem előtt tartja a gyerekek és kisgyermekes szülők esélyeinek javítását, ezért a második száznapos programjában szerepel az édesapák számára egyhetes fizetett születési szabadság biztosítása. A munka törvénykönyve, valamint a fegyveres szerveknél dolgozó hivatásos és szerződéses katonákról szóló törvények módosításával az apák számára gyermekük születése esetén öt munkanapos munkaidő-kedvezmény bevezetésére kerül sor. Ezzel egyhetes szabadságot biztosítunk minden munkavállalónak, köztisztviselőnek, közalkalmazottnak és a fegyveres szerveknél dolgozó férfiaknak, amelyet gyermekük születését követően a gyermek kéthónapos koráig vehetnek igénybe. A jogosultság azokat a vér szerinti, illetve örökbe fogadó apákat illeti meg, akik a szülői felügyeleti jogot ténylegesen gyakorolják. A törvényjavaslat elfogadása esetén már december 1-jét követően együtt lehetnek a családok az örömteli esemény alkalmából. A kedvezmény bevezetése havonta átlag hatezer családot érint majd. Erre az időre a munkáltató az apának távolléti díjat fizet, melynek költségét az állami költségvetés átvállalja utólagos megtérítés alapján. Az erre vonatkozó eljárást a munka törvénykönyvében szereplő jogalkotási felhatalmazás alapján végrehajtási rendelet fogja szabályozni. A 2003-as költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat biztosítja az ezzel kapcsolatos költségeket, amely havonta megközelítőleg 120-125 millió forintot jelent majd.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítás tervezetét a szociális partnerekkel, kamarákkal, önkormányzatok érdekszövetségeivel, civil szervezetekkel széles körben egyeztettük. A tervezetet megtárgyalta a Munkaerő-piaci Alap irányító testülete, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bizottsága és munkavédelmi bizottsága, valamint maga az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése is. A szociális partnerek a törvénymódosítást támogatták. A munkavállalók hiányolták, hogy a foglalkoztatási törvény módosítása most sem terjed ki a munkanélküli járadék alsó és felső határának felemelésére, valamint felvetették egy új foglalkoztatási törvény megalkotásának igényét. A munkáltatók sérelmezték, hogy az egyéni vállalkozók nem részesülhetnek semmiféle munkanélküli ellátásban, felhívták a kormány figyelmét az önfoglalkoztatók munkanélküli ellátásának megoldatlan kérdéseire.

A munkáltatók és a munkavállalók részéről igény fogalmazódott meg arra, hogy képviselőik nagyobb létszámmal vehessenek részt az Országos Felnőttképzési Tanácsban. A felvetett problémák egy részét, mint például az önfoglalkoztatók munkanélküli biztosításának a kérdését, a kormány évek óta jól ismeri, és keresi az érintettek számára is megfelelő megoldást. A Magyar Agrárkamara, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az önkormányzatok érdekszövetségei, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, a Községi Önkormányzatok Szövetsége, valamint a Jóléti Szolgálatok Országos Szövetsége a foglalkoztatási törvény módosításával egyetértettek.

Tisztelt Országgyűlés! Amennyiben a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, az 2003. január 1-jén lépne hatályba. Ettől eltérően az álláskeresést ösztönző juttatást megállapító szabályok, valamint az új ellátás bevezetésével érintett törvények módosított rendelkezései 2003. július 1-jén, az európai uniós jogharmonizációs rendelkezések az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján lépnek majd hatályba.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, a képviselőtársaimat, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatot vitassák meg, és a zárószavazáskor támogassák azt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu