GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Amikor az önök előtt fekvő törvényjavaslatról tárgyalunk és beszélünk, elkerülhetetlen az, hogy kicsit visszatekintsünk a múltba, és így nézzünk előre.

A múltba való visszatekintés vonatkozásában azt szeretném megjegyezni, hogy ha nem mást, csak épp az elmúlt négy évet nézzük, azt vetjük górcső alá, akkor látható és érzékelhető az, hogy egy olyan gazdasági növekedés fázisában, amelyet ritkán él meg egy ország, a foglalkoztatáspolitika nagyon a háttérbe szorult. Mint ahogy ma is, működő gazdaság volt négy évvel ezelőtt is, és a foglalkoztatáspolitikai irányok a gazdaság működési módjától messze eltérnek. Messze eltérőek voltak, ezt igazolják azok a számok is, amelyek egy 3-6 százalékpontos GDP-növekedés mellett közel 1 százalékpontos foglalkoztatási bővülést mutattak, igazoltak vissza, de csak időszakos jelleggel.

Majd egy idő után ezek a foglalkoztatási tendenciák, trendek is megtörtek, lassuló növekedésről lehetett beszélni, a növekedés megállásáról lehetett szólni. Magyarra fordítva a szót, azt lehet mondani, hogy az előző kormány nem élt egy olyan társadalmi lehetőséggel, amely ritkán adatik meg: nem élt azzal, hogy a gazdaság intenzív növekedési fázisában a foglalkoztatáspolitika tekintetében megfelelő lépéseket, intézkedéseket tegyen, indirekten, vagy adott esetben, ha módja van rá, direkten.

Hozzá kell tenni azt is, hogy a filozófia is más. A mi megközelítésünk és az előző kormány időszaka alatti megközelítés alapjaiban eltér egymástól. Mi azt mondjuk és azt valljuk, hogy a foglalkoztatás mindenek feletti, a munkanélküliség egy fontos mérőszám, de nem olyan, amely elsődlegességet élvez. Nem arra kell törekedni, amire az előző kormány törekedett, hogy a munkanélküliség jelzőszámait adminisztratív úton is csökkentse. (Dr. Őry Csaba közbeszólása.) Igen, Őry úr, adminisztratív úton is csökkentse. Mondok példát rá, hogy nyugodt legyen a lelkiismerete, amikor lefekszik: amikor a pályakezdő munkanélküliek anélkül támogatásban részesülhettek, hogy a munkaügyi regiszterben jelen kellett volna lenniük, ez adminisztratív úton a regisztrált munkanélküliek csökkentését jelentette. Persze lehet egy kormányzati szándékot és akaratot így kielégíteni, de azt gondolom, nem ez a helyénvaló út, hanem sokkal inkább az, hogyha a foglalkoztatás oldaláról törekszünk arra, hogy minél nagyobb mértékű számadatok igazolódjanak vissza, és mindemellett törekszünk arra, hogy a munkanélküliség visszaszoruljon, a munkanélküliség fékeződjön. Azt gondolom tehát, hogy a két dolgot egymás mellett kell kezelni, de e tekintetben, e vonatkozásban prioritást a foglalkoztatottság élvez.

Az a törvénymódosítás, amely önök előtt szerepel, valójában ezt a szellemiséget hordozza magában, arra törekszik, hogy a foglalkoztatottság szintjét növelje. Arra törekszik, hogy még megalapozottabbá tegye az elkövetkezendő időszak történéseit, és olyan későbbi, a maitól még mélyebb elemzéseken nyugvó koncepcionális áttekintési alapot teremtsen, ami az adott helyzethez, az adott gazdasági állapothoz illeszthetővé válik, és pótolja azokat az alapvető hiányosságokat, amelyeket az elmúlt négy esztendőben az előző kormány felhalmozott.

A részleteiben nem kívánok kitérni arra, hogy - az elmúlt négy év gyakorlatától eltérő módon - itt most az érdekegyeztetés mechanizmusrendszerével történő egyeztetés is megtörtént, nem teszem azért, mert az államtitkár úr erről részleteiben szólt, csak megerősítem, hogy világos, látható és érthető legyen: számunkra az érdekegyeztetés fontos kategória. Úgy gondoljuk, és nemcsak gondoljuk, hanem ekképp is cselekszünk, hogy minden olyan, a társadalom számára fontos kérdést, törvényjavaslatot az érdekegyeztetés mechanizmusrendszerén át kell futtatni, amely kihatással van az emberek életére.

(21.30)

A törvénymódosítás alapjaiban, mondhatni, két dologra leszűkíthető: az egyik a foglalkoztatás bővítése, a másik az EU-harmonizáció teljesülése. A foglalkoztatás bővülése tekintetében gyakorlatilag új aktív eszközöket vezet be. Az aktív eszközök bevezetése mellett a munkanélküliek olyan álláskeresési lehetőségét szorgalmazza és bővíti, amely messze nem passzív eszközként, hanem igenis aktív eszközként fogható meg, mert a Magyarországon ma is fellelhető, havonta regisztrált 40-50 ezer üres álláshelyre mozdítja rá az embereket, és ilyen értelemben a foglalkoztatottsági állapotokon mértékadó változásokat tud eszközölni.

A képzésben való részvétel intenzifikálása pedig nem lehet kérdéses, hiszen csak végig kell gondolni azt, hogy a gazdálkodó szervezetek részéről milyen fajta igények fogalmazódnak meg, milyen feltételeket támasztanak a leendő munkavállalókkal szemben. Tehát nem segélyről és segély jellegű juttatásról, hanem aktív eszközről van szó, amely motivációs eszköz, amely a munka világába történő visszavezetést alapozza meg. Új perspektívákat nyújt, természetszerűleg öntevékeny módon rámozdít az álláskeresésre és a munkaügyi központokkal való szoros együttműködésre. Kötelmeket is magában hordoz. Hozzá kell tenni persze azt is, hogy mindez olyan mértékű ellátással párosul, ami semmiképpen nem ellentétes azzal, hogy a megszerzett munkajövedelmek, akár még a minimálbéren megszerzett munkajövedelmek ellenében is torzó állapotot jelentene, hiszen nem több, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 85 százaléka. Ebben a formában pozitív diszkriminációval kívánunk élni, pontosan azon embercsoport irányába, amely kiszorított vagy legalábbis nehéz helyzetben van a munkaerőpiacon. Hozzá szeretném tenni: válaszható és nem kötelező. Választható, hiszen ha valaki úgy gondolja, hogy nem kíván élni ezzel, a járadék kimerítését követően gyakorlatilag módja van arra, hogy a szociális segélyezés rendszerében az önkormányzatok keretei között, akár a közcélú foglalkoztatás keretei között munkát végezzen. Tehát nem kötelem, hanem alternatív, választható lehetőség, olyan, amelyről az elmúlt négy esztendőben keveset hallottunk. Hozzá kell tenni még azt is, hogy mindez a folyamat a gazdaságban való aktív közreműködésre mozdít rá, azt alapozza meg, azt erősíti. Tb-, nyugdíjjárulék-köteles, tehát valójában szolgálatiidő-jogosultságot is teremt. A leglényegesebb momentum mégis az, hogy a munkaerőpiacon fellelhető álláslehetőségek betöltéséhez vezethet.

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökről kevesebbet beszélnék, csak azért, mert ma már többen szóltak róla. A távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás tekintetében új perspektívák nyílhatnak. A 45 éves és a 45 évnél idősebb korosztály számára, a romák számára pedig olyan megnyilatkozási lehetőséget, olyan hozzáférési lehetőséget ad ez a törvénymódosítási javallat, ami azért is elkerülhetetlen, mert indirekt módon a területfejlesztési, térségfejlesztési logikát is erősíti. Csak jelezni szeretném önöknek, pont azért, hogy tisztán lássuk a dolgokat, hogy ma Magyarországon azokban a térségekben, amelyek gazdaságilag, társadalmilag, infrastrukturálisan elmaradottak, azokban a térségekben, ahol a munkanélküliségi ráta az országos átlagértékeknek a másfélszeresét jóval meghaladja, azokban a térségekben a munkaügyi regiszterekben a munkanélküliek között jóval nagyobb arányban vannak jelen a 45 év felettiek, mint másutt, jóval nagyobb arányban vannak jelen a romákhoz tartozók, mint másutt. Ilyen értelemben ez az intézkedés, amely a törvényjavaslat elfogadásával napvilágot láthat, pontosan a legelmaradottabb, leghátrányosabb térségek számára nyújthat indirekt módon is segítséget.

Az EU-harmonizáció vonatkozásában, azt gondolom, nincs közöttünk semmilyen értelemben különbség és differencia, hiszen mindenki úgy gondolja, hogy a tekintetben az alapvető változtatásokat szükségszerűen meg kell hozni.

Összegezve azt szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a mai állapothoz képest ezek a változtatási szándékok mind olyanok, amelyek a gazdaság irányába történő mozdítással párosulnak. Olyanok, amelyek a produktum, a hozamtermelés tekintetében jóságfokkal bírnak, olyanok, amelyek az emberek egyéni boldogulása tekintetében is hasznosnak tekinthetők. Éppen ezért utolsó mondatomként azt szeretném kérni önöktől, hogy mindezeket megfontolva, átgondolva, a törvényjavaslatot majd a részletes vitát követően támogassák, és a támogatásukkal erősítsék meg mindazt, amit most elmondottam.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu