DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A költségvetést elsősorban a foglalkoztatáspolitika és a munkavállalók szemszögéből tekintettem át, és néhány észrevételt szeretnék a tisztelt Házzal megosztani.

Általánosságban azonban szeretném elmondani, hogy a költségvetés gazdaságpolitikai megalapozását egy reális helyzetértékelésen alapulónak tartom, és megfelelő módon kezeli azokat a 2001-2002-es költségvetésből adódó hatásokat, amelyek nem éppen pozitív módon befolyásolják a 2003-as költségvetést.

(16.40)

Tehát egyfajta szükségszerű és kényszerlépéseket is meg kellett tennie a kormányzatnak. A prioritásokkal - mint az egyensúlyjavítás, a csatlakozás előkészítése és a fenntartható fejlődést megalapozó célokkal - egyetértek és azokat támogatom.

A foglalkoztatáspolitika szempontjából kiemeltnek tartom azt, hogy a prioritások között a kormányprogramnak megfelelően az oktatás, a képzés, az átképzés, a szakképzés fejlesztése, a vállalkozások feltételeinek javítása szerepelnek, és összhangban van, illetve biztosítja azt a forrást, ami ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatási törvény módosítását jelenti, vagy a felnőttképzési törvényből adódó feladatokat kell szolgálja.

A költségvetés a jóléti feladatokat, mint az oktatást, a társadalombiztosítási, szociális szolgáltatásokat, a család társadalmi szerepének erősítését, az állami lakáscélú kiadásokat, az államháztartás összkiadásain belül is megfelelő arányban tartalmazza. Mindezzel segíti az emberek élet- és munkakörülményeinek javítását és annak kiszámíthatóságát. Azt gondolom, a patkó mindkét oldalán ülőket csak örömmel töltheti el az, hogy az emelt családi pótlékot oda tudjuk adni a családoknak, hogy az ösztöndíjakat emelni tudjuk, hogy az ingyenes tankönyvet a következő tanévtől kezdve bevezethetjük, illetve az étkeztetés ingyenességét is tudjuk biztosítani, iskolafelújításokat tudunk majd megvalósítani, illetve a 13. havi nyugdíj első lépését is meg tudjuk tenni.

A háztartások 4-5 százalékos fogyasztásbővülése, a 6-7 százalékos reálbér-növekedés mellett mintegy 10 ezer fős foglalkoztatásbővüléssel, a munkavállalás pozíciójának kedvező folyamatait alapozza meg ez a költségvetés, és a 2006-ig kitekintő aktivitási ráta 61-62 százalékra történő garantálását is szolgálja.

A 2003-as célok megvalósítását szolgálja a PHARE-programok előirányzataiból adódó pluszforrás is, amely kedvezően érinti az oktatási tárcát, valamint a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumot, ami a humánerőforrás-fejlesztés és gazdálkodás pénzügyi keretfeltételeit és a kapcsolódó intézményhálózat EU-konform továbbfejlesztését biztosítja.

A munkavállalók érdekeit szolgálja, hogy végre négy év pauza után a társadalmi bárbeszéd intézményei helyreállhatnak, és a szociális párbeszéd kereteinek finanszírozása is megjelenik a költségvetésben. Ez a munkavállalók érdekei érvényesülésének a rehabilitációját jelenti.

A Munkaerő-piaci Alap mérlegeinek költségvetési kapcsolatai 2003-ra biztosítják annak az egyensúlyát. Jól szolgálja ez a foglalkoztatási folyamatok befolyásolását, a munkanélküliség kezelését. Számos új típusú ellátási formát vezetünk be, kiemelt képzést ösztönző támogatásokkal. A Munkaerő-piaci Alap bevételi oldalánál jelent változást az, hogy a munkavállalói járulék fél százalékkal csökken, vagyis 1 százalék lesz.

A munkanélküli-ellátásban új ellátási formát jelent az álláskeresést ösztönző juttatás. A foglalkoztatási törvény módosítása ezzel összhangban két alapvető célt szolgál. Elsősorban azt a kormányzati szándékot tükrözi, hogy bővüljön a foglalkoztatás, másrészt pedig arra törekszik, hogy teljesíthessük a jogharmonizációs kötelezettségeinket.

Szintén a foglalkoztatás bővítését szolgálja a távmunkára, a részmunkaidős foglalkoztatására ösztönző források biztosítása. A munkavállalók esélyeit növeli, hogy a jövő évtől egy önálló felnőttképzési keretösszeg kerül meghatározásra a foglalkoztatási alaprészen belül, a szakképzési hozzájárulás mintegy egyharmadának mértékéig.

A munkavállalók és az alkalmazottak pozícióját meghatározza az önkormányzatok finanszírozásának az új struktúrája, kedvező lehet a helyi bevételek elvonásának csökkentése, illetve a személyi jövedelemadó nagyobb hányadának visszaadása az önkormányzatok számára. Ugyanakkor az is látható, hogy főleg a kisebb lélekszámú településeken, önkormányzatoknál az intézményfenntartás és a közalkalmazotti bérek forrására nem elegendő a költségvetésben biztosított mérték, emiatt, azt gondolom, közösen kell keresni a kormányzattal azt a lehetőséget, hogyan lehet az egyébként már most is forráshiányos településeknél megnyugtatóan biztosítani a következő évi működést.

Ha Hajdú-Bihar megyei példát akarok mondani, ma a 82 településből - illetve Debrecen megyei jogú várossal 83 településből - 62 forráshiányos Hajdú-Bihar megyében. Gondoljuk el, hogy milyen nehézségeket okozhat számukra az a hiány, amely jelenleg a közalkalmazotti bérből rájuk hárulhat.

Végezetül fontosnak tartom felhívni a figyelmüket arra, hogy az európai harmonizációs folyamatban megkerülhetetlen az áfakulcsok módosítása, az egyes termékek, szolgáltatások 12 százalékról 25 százalékra történő emelése. A munkavállalók fogyasztói kosarának tartalma alapján ez egyes rétegeknél az átlagosnál nagyobb nominálár-emelkedést, és így az átlagosnál kisebb reáljövedelem-emelkedést fog eredményezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében a 2003. évi költségvetés a foglalkoztatás bővítésének, a foglalkoztatási ráta emelésének többéves felzárkózási folyamatát alapozza meg, a pénzügyi egyensúly javítása mellett a munkaerő-piaci kereslet élénkítését, a valós túlkínálat láthatóvá tételét és csökkentését, ezen keresztül pedig a munkavállalók és a munkanélküliek érdekeit is szolgálja. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák ennek a költségvetésnek az elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu