GYAPAY ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz részéről utolsó hozzászólóként nem vagyok könnyű helyzetben. Megpróbálok néhány olyan témára kitérni, amire az én figyelmem szerint nem terjedt ki másnak a figyelme sem.

Az egyik az, hogy egy módosító javaslat kapcsán bogarásztam egy kicsit a XLI. fejezetben, ami a központi költségvetés kamatelszámolásairól, tőke-visszatérüléseiről, adósság- és követeléskezelései költségeiről szól. Erről azt olvashatom az Állami Számvevőszék által készített összefoglalóban, hogy a kincstári egységes számla forintbetét-kamatelszámolásai alcím, a KESZ mindenkori egyenlege után, s a többi, s a többi. Egy probléma van ezzel, hogy bár az Állami Számvevőszék 27 milliárd 732,9 millió forintos összeggel kalkulált az előzetes beterjesztés alapján, a költségvetés tervezetében már 33,5 milliárd forint van. Egyrészt ez nagyon jó kérdés, hogy néhány nap alatt hogyan növekedett meg körülbelül 6 milliárd forinttal ez a keret, amelyről ráadásul azt írja az Állami Számvevőszék, még a 27 milliárdosról, hogy: "amennyiben az alapkamat nem a tervezettnek megfelelően mérséklődik, az előirányzat ebből fakadóan túlteljesülhet".

El tudom képzelni, hogy a kormány vagy a Pénzügyminisztérium az Állami Számvevőszékre hallgatott, és már eleve módosította kicsit a saját elképzelését, és túltervezte ezt. Ebből viszont az következik, hogy az alapkamat ezek szerint nem a tervezettnek megfelelően mérséklődik - valamilyen kormányzati bakugrásról lehet szó az én értelmezésemben. Ha ez nem így van, akkor majd kérem a pénzügyminiszter úr vagy az államtitkár úr válaszát.

Polgármesterként néhány kérdés. Amikor a súlyadó kérdéséhez délután Sisák Imre János MDF-es képviselőtársunk hozzászólt, megfogalmazta, hogy az önkormányzatok nagyon csalódni fognak, hiszen jónak, gyönyörűnek tűnik, hogy a súlyadóbevétel 100 százaléka náluk marad, de amikor azt tapasztalják, hogy a hiányuknak, ami meg fog jelenni a következő évi költségvetésben, a betöméséhez szükség van a súlyadó összes bevételére, akkor nagyon csalatkozni fognak, hiszen ők a súlyadóból utakat és járdákat szeretnének építeni, karbantartani, fejleszteni, korszerűsíteni, amire logikusan kellene hogy fordítódjon ez a bevétel. Ráadásul a 100 százaléknak ez a helyben maradása a nagy településeknek kedvez, hiszen a nagy cégek a telephelyüket a városokban jelentik be általában, ott adóznak, viszont az utakat nem ott rongálják, hanem a legtöbb esetben a kistelepüléseken, ahol a súlyadóbevétel viszont minimális. Egy bakonyi kistelepülés vezetője a választókörzetemből megkeresett, és megkérdezte tőlem, hogyan néz az ki, hogy ők a súlyadóbevételükből körülbelül 50 év alatt újíthatnák fel teljes egészében az útrendszerüket, miközben ez városoknál 5-10-15-20 éves időtartamon belül is megvalósulhat. Ez a tervezet nem kedvez a kistelepüléseknek.

A közalkalmazottak béremelésével kapcsolatban: délután már valaki bérhikinek nevezte az 50 százalékos közalkalmazotti béremelés kapcsán várhatóan kialakuló hiány miatti feszültséget. Erre vonatkozóan kaptunk ma egypár ígéretet, hogy holnap estére ez rendeződik.

Viszont szeretném felhívni a figyelmet egy speciális kérdésre: a nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás kiegészítő hozzájárulása 33 ezer forintról 38 ezer forintra növekedett gyermekenként, illetve tanulónként - ez 15 százalékos emelkedés. Miközben ez az az oktatási forma, ahol a pedagóguson áll vagy bukik az egész oktatás, hiszen itt leginkább a pedagógusbér-költségvonzat az, ami általában pénzbe kerül, neki viszont a fizetése 50 százalékkal emelkedett, miközben csak 15 százalékos támogatást javasol a költségvetés tervezete.

Forrás: parlament.hu