LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Reméltem és örülök is államtitkár asszony megszólalásának, hiszen az eddigi megnyilatkozásai alapján tulajdonképpen el is vártam, hogy azzal a gondossággal cselekedjen, amit megfogalmazott itt. Ugyanis tapasztalni ebben a költségvetésben egyfajta takarékosságot. Ezt lehet, hogy a valós kényszer diktálja, és sokféle családtípusban még el is fogadható vagy megérthető, azonban a takarékosság gondolata legkevésbé a kiszolgáltatott emberek körében elfogadható. Hiszen ők azok, akik a legkevésbé tudnak enyhíteni önerőből saját sorsuk mostohaságán. Tehát, ahogy ön megnyilatkozott korábban, magunk sem tudjuk elfogadni azokat az előirányzatokat, amelyek például a mozgássérültek helyzetében történő eddigi javuló tendenciát netán visszavetnék.

Mondok egy példát a sok példa közül. Kijegyzeteltem például azt, hogy 2,9 milliárd forint jutott a mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményének a fedezésére a szociális kiadások területén. Szóval, különösen a falvakban lakó, fogyatékkal élők helyzetén segített ez a támogatás, akiknek különleges egészségügyi gondjuk miatt gyakran kellett utazni a megyeközpontba vagy távolabbi városokba kezelésük érdekében. Ez 300 millióval csökken le - ha jól tudom, ha jól olvastam ki - a következő esztendőben. Nincs semmi valós indok, hogy ez ekkora összeggel csökkenjen; nem lett kevesebb a mozgássérültek száma, nem csökkentek sem az üzemanyagárak, sem a járművek és járműalkatrészek árai. Tehát elfogadhatatlannak tartom az ilyen jellegű csökkenést, és nem tudom, miből fogja majd pótolni a tárca ezt.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu