PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék a 2003. évi költségvetés véleményezésére, az agrárfejezet taglalására, engedjék meg, hogy három, általam is megtapasztalt dologra felhívjam a figyelmüket.

Mint tudjuk, igazából minden igényt kielégítő költségvetés valójában nincs, noha törekszünk rá mindig - csak elfogadott költségvetés létezik, és számomra úgy tűnik, ez lesz a jövőben is.

A mezőgazdasági vállalkozások szemüvegén keresztül nézve az agrárium, a magyar vidék az elmúlt tizenkét évben - tán azt megelőzően is -, igaz, sohasem kapott annyi támogatást, mint amennyit szeretett volna, illetve amennyi szükséges lett volna, ezzel szemben a jövedelmezőség csökkenése és a tőkekivonás volt a jellemző, ami az Orbán-Torgyán-kormányzás ideje alatt az időnként tapasztalt kaotikus állapotokra is figyelemmel, sajnos időnként felgyorsult.

A nemzetközi gazdasági lehetőségeket, feltételeket befolyásolni ugyan nem tudjuk, de a felkínált, igénybe vehető források kihasználásának elmulasztása több mint hiba. Sajnos ez történt a SAPARD-program adta támogatás igénybevételének több éven keresztüli elmulasztásával is.

Ha a mezőgazdasági vállalkozók szempontjából vizsgáljuk a kormányváltás óta megtett kormányzati törvénykezési munkát, azok hatásait a termelők helyzetére, akkor azt tapasztaljuk, hogy a kormány a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kérdéseit, feladatait komplexen, átfogóan kezelte, melyből csak néhányra hívnám fel a tisztelt Ház figyelmét.

A mezőgazdaság válságának enyhítése, a versenyképes vállalkozások feltételeinek megteremtése érdekében például a termőföldről szóló törvény módosítása helyreállította a földtulajdonosok jogait, lehetővé vált, hogy azok a gazdák juthassanak földhöz, a föld használatához, akik azt ténylegesen meg akarják művelni, a földből akarnak élni. Megteremtődött a földhasználat biztonsága, társadalmi ellenőrzés alá került a Nemzeti Földalap. A jövedéki törvény módosítását követően csökkent a szőlő- és bortermelők adminisztratív kötelezettsége. A kormány késlekedés nélkül sietett az értékesítési gondokkal küzdő termelők segítségére, mintegy 12 milliárd forint támogatással enyhítette a sertés, búza, alma, tej, baromfi, kukorica piacán tapasztalható feszültségeket.

Meghirdetésre került az étkezési búza, valamint a takarmánykukorica intervenciós ára 23 ezer, illetve 21 ezer forint/tonna mértékben, mely a gazdák ár-jövedelem pozícióját nagymértékben segítette, illetve segíti. Hozzá kell tennem természetesen: mindezt úgy tette a kormányzat, hogy a kétéves költségvetést 2000 őszén fogadta el a parlament, tehát nagyon sok pluszforrás a 2002. esztendő derekán, nyarán már nemigen volt, de mégis előteremtette a kormány, amelyet a gazdálkodók tulajdonképpen megelégedéssel nyugtáztak. És amit nagyon fontosnak tartok, az, hogy megkezdődött az adósságcsapdában vergődő mezőgazdasági termelők hiteltartozásának rendezése, melyre mintegy 60 milliárd forintot fordít a kormány, 150 ezer gazdálkodó és alkalmazott helyzetét javítva ezzel.

Az adósságrendezési program a társasági és a személyi jövedelemadó alól mentesül; most fogadtuk el a múlt héten a módosító indítványokat. Mindez kedvezően hat a vállalkozások likviditására is; tessék a bankokat, a pénzintézeteket megkérdezni, hogy ez mit jelent. Somogyban egyébként mindez 3 milliárd forinttal javítja a vállalkozások, a gazdálkodók pozícióját, és hozzá kell tennem, ennek következtében javul a vállalkozások működési feltételrendszere, a fejleszthetősége, a tőkevonzó képessége, és nagymértékben ez is hozzájárul ahhoz, hogy az európai uniós csatlakozáshoz a gazdálkodók versenyhelyzete javul.

Még nagyon fontosnak tartom hozzátenni, hogy ha az integrátorvállalkozások pozíciója nem javul, akkor nagyon sok kistermelő, őstermelő, családi gazdaság nem tud lépést tartani a fejlődéssel. Mert szeretném megint kihangsúlyozni, immár többször kihangsúlyoztam: a politika felelőssége, illetve időnként a felelőtlensége abban áll, hogy nem szabad a különböző vállalkozási formákat politikai szándékkal és szempontból szembeállítani, mert ha egy nagyobb vállalkozást, amelyik több őstermelőt, kistermelőt integrál, ellátja szakmai tanáccsal, jó minőségű vetőmaggal, piaci ismeretekkel, azt próbáljuk szembeállítani, akkor hibát követünk el, mert így ezzel mind a kettő érdekeit lerontjuk.

Hároméves, 12,5 milliárd forint támogatást biztosító program indul a kedvezőtlen térségben gazdálkodók éven túli hitelterheinek mérséklésére, mely közel 1500 mezőgazdasági vállalkozó terheit fogja csökkenteni. Tudjuk - csak somogyi példát hozok -, Barcs térsége, Csurgó térsége hátrányos helyzetű, kedvezőtlen termelői adottságú gazdaságok vannak, ahol 150 hektárból se nagyon lehet megélni, és bizony nagyon nehéz az ő helyzetüket javítani. Ez a program többek között az ilyen helyzetben lévő, ilyen körülmények között gazdálkodó vállalkozásokat segíti.

Folyamatosan történik az úgynevezett szövetkezeti üzletrészek felvásárlása is, melyre megítélésem szerint 60 milliárdot fordított eddig a kormány az elmúlt esztendőben. Ez is közel 200 ezer ember számára jelent jövedelmet; bár a megítélés ellentmondásos, hogy most hogyan lehet ezt majd befejezni és a végére járni, mert nem annyira egyszerű a kérdés. Főként az alkotmányossági kérdéseket, illetve más feltételeket is megvizsgáljuk.

A mezőgazdasági termelők helyzetét jövőre nagymértékben javítják az adókedvezmények is, illetve a termelés biztonságát erősíti, hogy adómentessé válik az öt évnél hosszabb idejű haszonbérleti szerződésből származó jövedelem. Kettőt említenék meg. Emlékeznek rá, képviselőtársaim, hogy a mezőgazdasági őstermelők adómentes bevételeinek értékhatárát törvénnyel felemeltük 250 ezerről 400 ezerre, amely csak Somogyban mintegy 22 ezer őstermelő helyzetét javítja, és 4 millió forintról 6 millió forintra emeltük a kedvezményes adózású bevételi értékhatárt, amely csak Somogy megyében mintegy 3500-4000 családi vállalkozás, őstermelés pozícióját javítja.

Azért tartottam ezt fontosnak elmondani, mert a 2003. évi költségvetés mindezzel összhangban fogalmazza meg a prioritásokat. Megítélésem szerint agrárpolitikánk elsődleges célja a versenyképesség növelése, a mezőgazdasági termelés korszerűsítése, elsősorban a gépek, technológiák, építési beruházások fejlesztése révén, a mezőgazdasági vállalkozások, termelők jövedelmének, tőkeellátottságának javítása. A támogatási rendszerrel szemben az a fontos követelmény valósul meg, hogy egyszerűbb, átláthatóbb lesz, olyan elemekkel bővül, melyek az európai uniós harmonizációt segítik elő, mely várhatóan a 2004-es csatlakozási játékszabályokat is meg tudja alapozni.

(19.50)

Igen fontos új eleme a költségvetési tervezetnek, főként a vidékfejlesztéssel összefüggésben, hogy a SAPARD-program végre, hároméves késéssel el tud indulni, így a külső forráslehetőség be tud kerülni a gazdaságok vérkeringésébe.

A költségvetési törvényjavaslat közvetlen agrár- és vidékfejlesztési célra 216 milliárd, a már meghirdetett SAPARD-támogatásokkal együtt 235 milliárd forint támogatást tartalmaz. A növekmény a nemzeti támogatásnál 11 százalék, a SAPARD-dal együtt a bővülés 21 százalékos a 2002. évihez képest. Mindebből látható, hogy az agrárgazdasági fejlesztésről szóló törvénynek, ha nem is teljeskörűen, de 2003-ban az agrárköltségvetés talán megfelel, először az elmúlt négy év alatt.

A beruházásra fordítható összeg mintegy 20 százalékkal, 64,9 milliárdról 77,9 milliárdra bővül. Magam is a szakmát művelem, érzem, tudom, hogy ez kevés. Ennek a többszöröse kellene ahhoz, hogy néhány éven belül versenytársai legyünk az európai uniós gazdatársainknak. Na persze, ehhez hozzá kell tennem, hogy az elmúlt években is több kellett volna. No de hát nem lehet egy vagy két év alatt több év vagy évtized lemaradását behozni, akármilyen szuper költségvetést is tud valaki elkészíteni, legyen bár a patkó bármely oldalán, nagyon nehéz ilyen gyorsan és ilyen rövid idő alatt ezt megvalósítani.

A mezőgazdasági vállalkozások jövedelempozícióját viszont nagymértékben javítja, hogy az agrártermelés költségeit csökkentő támogatás mintegy 18 százalékkal, 77,3 milliárd forintra nő, ezen belül megháromszorozódik a hatékony társulási formák kialakításának támogatása, elősegítve a gazdaságok integrációját, melyek a kistermelők és a családi vállalkozók európai uniós boldogulását segítik, mi több, meghatározhatják. Ezt nagyon fontosnak tartom, mert képviselőtársaimmal együtt sokat jártunk külföldön az elmúlt években, évtizedben, és tapasztaljuk, hogy ott a szövetkezésnek, az együttműködésnek ragyogó tapasztalatai vannak, és nem szabad mindig visszatérni a tíz és húsz évvel ezelőtti magyar gazdasági helyzetre, előre kell tekinteni. Tehát nem azonos az Unióban, Dániában, Franciaországban, Németországban tapasztalható szövetkezés az ötvenes évekével, de a nyolcvanas évekével sem.

Abba az irányba kell tekintenünk, és tényleg fontos feladata a költségvetésnek a termelő együttműködés elősegítése, mert meggyőződésem, hogy csak így fogunk - itt, a teremben több kolléga is ül -, csak így fogunk boldogulni, ha félretesszük főként a fölösleges politikai nézetkülönbségek hangoztatását.

Növekednek a piacra jutási támogatások is, mintegy 40 milliárd forint lesz, amely az uniós piaci szabályozás előtt - valóban, amint Herényi képviselőtársam mondta -, az uniós csatlakozás előtti utolsó esztendőben talán stabilizálja a piacon elérhető jövedelmet, biztonságot adva a gazdálkodóknak.

Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, úgy ítélem meg, hogy az eddig meghozott, az általam is említett kormányzati döntések, a meghozott törvények, valamint a most beterjesztett, többletforrásokat is tartalmazó költségvetés együttes hatása kedvezően hat a mezőgazdaság versenyképességének, jövedelmezőségének alakulására, az európai uniós felkészülésünkre és a vidék fejlesztésére, fejlődésére. Ez nyilván nem elég, de fontos lépés ahhoz, hogy a következő évek nemzeti forrásai, az uniós támogatások figyelembevételével a gazdatársadalom valóban versenytársa lehessen a nagy uniós közösség vállalkozóinak, gazdálkodóinak.

Köszönöm figyelmüket.

Forrás: parlament.hu