DR. KÓRÓDI MÁRIA környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A mögöttünk hagyott hét vége a környezetvédelemről és a fenntartható fejlődésről szólt.

Joggal lehet büszke Magyarország, joggal lehet büszke Budapest arra a kezdeményezésre, amelyet a hét végén két konferencia is tartalmazott. Budapestre érkezett jó néhány európai ország felső vezetője, így a román, a lengyel, a szlovák és a cseh miniszterelnök, az osztrák külügyminiszter, Németország politikai államtitkára, a brandenburgi miniszterelnök; a konferencián részt vett az Európai Unió képviselője, a NATO képviselője, és a konferenciát üdvözölte az ENSZ főtitkára is.

A Budapestre érkezett magas szintű tárgyaló delegáció arról gondolkodott, hogyan kell megvitatnunk és hogyan kell a jövőben cselekednünk azoknak a tapasztalatoknak a fényében, amelyek az elmúlt néhány év árvizének és természeti katasztrófájának tapasztalataiból adódtak. Sok helyen pusztít a mi hibánkból a természet. Egyes területek elsivatagosodnak, más területeket özönvizek sújtanak. Ha meg akarjuk előzni a súlyosabb katasztrófákat, népeinknek és országainknak új alapokra kell helyezniük a partneri viszonyt.

Ettől a gondolattól indíttatva hívta meg Medgyessy Péter az európai országok vezetőit. A környezetvédelmi és vízügyi hétvégén rendezett nemzetközi tanácskozás célja az volt, hogy közösen átgondoljuk a természeti katasztrófák, tragédiák tanulságait. Tudatára kell ébrednünk a környezetünkért vállalt felelősségnek. Nem biztosítható hosszú távon a jelen és a jövő nemzedéke igényeinek kielégítése, ha nem vesszük figyelembe a környezet, az ökológiai rendszerek eltartó képességét, ha kimerülnek kulcsfontosságú erőforrások, vagy ha a túlzott használat miatt lehetetlenné tesszük az élővilág forrásainak a regenerálódását.

A természet nem ismer országhatárokat. Ezért a közelmúlt közép-európai árvizei által érintett összes ország képviselője meghívást kapott a tanácskozásra. A természeti katasztrófák arra figyelmeztetnek, hogy nemcsak építeni kell az egyes témakörökben már létező nemzetközi mechanizmusokra, hanem erőfeszítéseket is kell tenni arra, hogy a hatékony munka és a koordináció javuljon. Vagyis nem elég önmagában arról beszélnünk, hogy a vizet, a folyókat hogyan kell szabályozni, nem elég önmagában az árvízi védekezésről gondolkodnunk, éppen ezért a budapesti kezdeményezés a láthatóan változó környezeti, társadalmi, gazdasági folyamatok és várható hatásaik jobb megértésére, a hatékonyabb felkészülésre, a kockázatok mérséklésére törekedő együttműködést határozta meg.

A fenntartható fejlődés meghatározó követelménye, hogy hosszú távon a szociális és környezeti szempontokat együtt vegyük figyelembe. A további gazdasági fejlődésnek is erre a koncepcióra kell épülnie. A demokratikus intézményrendszernek és az ökológiai, szociális piacgazdaságnak a fenntartható fejlődés alapelveit kell követnie, ez térségünk fejlődésének a záloga. A budapesti kezdeményezés tehát nem volt más, mint a Johannesburgban megfogalmazott elveknek regionális cselekvési szintre való átemelése. A budapesti kezdeményezésen megjelent magas szintű delegáció minden képviselője, a miniszterelnökök és a miniszterek egyaránt úgy fogalmaztak, hogy ez egy születésnap, a budapesti kezdeményezés a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés regionális megvalósításának születésnapja volt.

Erre a kezdeményezésre joggal lehetünk büszkék, és nagyon érdemes dolog ennek a kezdeményezésnek a hatékony végrehajtása a következő években. Budapest ennek a folyamatnak az élére állt. Hiszek abban, hogy az országgyűlési képviselők, a kormányzati intézmények, a civil szervezetek és a társadalom minden tagja ebben a kezdeményezésben partner lesz, hiszen a kezdeményezés nemcsak a máról, hanem a jövőről is szól.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu