DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr! - mondhatom, hogy hölgyeim, még vannak hölgyek is a teremben. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja az, hogy az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályozás összhangba kerüljön az európai közösségi joggal, mint oly sok más területen, ezen a területen is.

A csatlakozási tárgyalások során a Magyar Köztársaság nem kért átmeneti mentességet az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó közösségi szabályok alól. Arra vállaltunk kötelezettséget, hogy a csatlakozástól fogva azonnal alkalmazzuk az ügyvédekre vonatkozó közösségi joganyagot, ennek érdekében módosítanunk kell az ügyvédekről szóló törvényt. Ez természetesen nagyon-nagyon sok más területen is így van.

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés alapvető rendelkezései mellett két irányelv is szabályozza az ügyvédi tevékenység gyakorlását. A mi jogalkotásunknak tehát ezeket az irányelveket és a Közösséget létrehozó szerződést kellett figyelembe vennie. Az Igazságügyi Minisztérium szakértői tanulmányozták az egyes uniós tagállamok szabályozását, és a törvényjavaslat előkészítésekor ezeket a tapasztalatokat is figyelembe vettük.

Az irányelvek adaptálásáról, a lehetséges megoldási módozatokról a tárca a Magyar Ügyvédi Kamara képviselőivel is konzultált, nem is egy, hanem meglehetősen sok alkalommal. A javaslat előkészítésében tehát ők is részt vettek, és a szakma egyetértésével készítettük el a javaslat végleges változatát.

Tisztelt Országgyűlés! A csatlakozásunkat követően az Európai Unió tagállamainak állampolgára, ha a saját tagállamában bejegyzett ügyvéd, a törvényjavaslatban használt fogalommal élve: európai közösségi jogász, három formában végezhet majd ügyvédi tevékenységet Magyarország területén. Egyrészt saját tagállamának szakmai megnevezése alatt eseti szolgáltatást nyújthat. Másrészt, ha állandó jelleggel kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, köteles kérelmezni az európai közösségi jogászok névjegyzékébe történő felvételét; a felvételt követően pedig ugyancsak a saját tagállam szakmai megnevezése alatt működhet. A harmadik esetben, ha az ügyvédi tevékenységet három éven át állandó jelleggel folytatta, kérheti a felvételét az Ügyvédi Kamarába, és a felvételt követően pedig jogosult lesz az ügyvéd szakmai megnevezés használatára, és minden tekintetben ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd rá, mint a magyar ügyvédekre.

Ezeknek a lehetőségeknek a megteremtése az irányelvek szerint kötelező, az elhagyásukra nincs mód. Az Európai Unió valamelyik tagállamában bejegyzett ügyvéd az ügyvédekről szóló törvény általános szabályai szerint is kérheti az ügyvédi kamarai tagok sorába a felvételét, abban az esetben, ha a jogi diplomáját a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló jogszabály rendelkezései szerint elismerteti.

A törvényjavaslat deklarálja azt a magyar ügyvédek részére nyitva álló lehetőséget is, hogy a csatlakozást követően az Európai Unió tagállamaiban, az érintett állam szabályozásának keretei között, ügyvédi tevékenységet folytathatnak, hiszen nemcsak nekünk kell lehetővé tenni a külföldi ügyvédek számára az ügyvédi tevékenység folytatását hazánkban, hanem a magyar ügyvédek is meg fogják kapni ezt a lehetőséget az Európai Unió valamennyi tagállamában. Őszintén remélem, hogy ez a lehetőség a magyar ügyvédségnek egy olyan új perspektívát is jelent, amellyel sokan lesznek képesek élni.

A törvényjavaslat meghatározza az európai közösségi jogászok névjegyzékébe történő felvétel feltételeit, egyben megjelöli a felvételi kérelmeket elbíráló kamarák illetékességét is. Mint azt már említettem, a hazánk területén állandó jelleggel ügyvédi tevékenységet folytató személy köteles kérelmezni a felvételét az európai közösségi jogászok kamara által vezetett névjegyzékébe.

Az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységének hazánk területén történő megkezdése azonban a közösségi jog szerint nem köthető regisztrációs kötelezettséghez, ezért a törvényjavaslat csak az adatok egy meghatározott körére vonatkozóan írja elő - a tevékenység megkezdésétől függetlenül - a kamaránál történő bejelentési kötelezettséget.

(13.00)

A jogalkotónak, különös tekintettel a jogkereső állampolgárok érdekeire is, ezzel a rendelkezéssel az a célja, hogy az eseti szolgáltatást nyújtó jogász se működhessen hazánkban teljesen ellenőrizetlenül.

A javaslat azokban az ügyekben, amelyekben az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okirathoz kapcsolódóan bíróság vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, ahol a jogi képviselet kötelező, előírja, hogy a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult. E szabálynak az a célja, hogy az ellenjegyzés és a kötelező képviselet ellátásának összekapcsolásával biztosítsa, hogy a két cselekményt adott ügyben ugyanaz az ügyvéd végezze.

Az Ügyvédi Kamara tagjainak a szakma iránti felelőssége a napi munkában lényegében már kialakította ezt a gyakorlatot. Ez a szabályozás oly módon kapcsolódik a jogharmonizációs rendelkezésekhez, hogy ennek alapján az európai közösségi jogász is jogosult lesz az ellenjegyzésre, viszont azokban az ügyekben, amelyekben a képviselet kötelező, csak akkor járhat el, ha együttműködési szerződést kötött magyar ügyvéddel.

A javaslat alapján az európai közösségi jogász részére a legnagyobb fokú integrációt biztosítja az, hogy a névjegyzékbe felvett, állandó jelleggel ügyvédi tevékenységet folytató személy kérelmére felvételt nyer az Ügyvédi Kamarába, ha megfelel az ügyvédi törvényben megjelölt felvételi feltételeknek. E feltételek közül kiemelendő, hogy az európai közösségi jogásznak az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal, illetve a kamara külön felhívására személyes meghallgatáson, hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy a magyar joggal kapcsolatos ügyvédi tevékenységét három éven át megszakítás nélkül folytatta hazánkban, személyes meghallgatáson pedig bizonyítania kell, hogy rendelkezik az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges szintű magyarnyelv-tudással.

E feltételek véleményem szerint együttesen garantálják azt, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara eddigi munkájának szakmai színvonala változatlan maradhasson, sőt esetleg javulhasson.

A javaslat az irányelvekkel összhangban meghatározza a társas működés formáit is, meghatározza az európai közösségi jogászok részére a kamarai közéletben való részvételre irányadó rendelkezéseket, valamint az ügyvédi kamarák közötti együttműködés főbb szabályait. A javaslat egyidejűleg rendezi az európai közösségi jogászok és a hazánkban már működő külföldi jogi tanácsadók egymáshoz való viszonyát is.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalóan elmondható, hogy az e törvényjavaslattal megalkotásra kerülő szabályozás elősegíti, hogy a csatlakozásunkat követően az európai közösségi jogászok oly módon kezdhessék meg tevékenységüket hazánk területén, hogy az a hazai ügyvédek részére ne járhasson sem szakmai, sem pedig egzisztenciális szempontból hátránnyal, ugyanakkor az ügyfelek részére szélesebb körben biztosítja azt a lehetőséget, hogy jogi problémáik megoldásához a lehető legmegfelelőbb segítséget vehessék igénybe.

Kérem önöket, hogy az esetleges módosító javaslatok elfogadása után… - amelyekre vonatkozóan azt tudom mondani, hogy amelyek szakmailag elfogadhatók, és nem ellentétesek az irányelvben foglalt kötelezettségeinkkel, mi készek vagyunk arra, hogy megfontoljuk és esetlegesen támogassuk. De itt szeretném már elöljáróban is kifejezni azon határozott szándékunkat, hogy kizárólag azoknak a módosító javaslatoknak tudunk a pártjára állni, amely módosító javaslatok valóban nem ellentétesek az irányelvben foglaltakkal. Egyébként természetesen nyitottak vagyunk.

Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem, hogy támogassák a javaslatot. (Taps.)

Forrás: parlament.hu