DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház asztalán fekvő T/1857. számú, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról előterjesztett törvényjavaslatot, annak előkészítését és megvitatását a 8400 fős magyar ügyvédi kar megkülönböztetett figyelme övezte és övezi most is; annak az ügyvédi karnak a figyelme, amelynek létszáma az elmúlt években fokozatosan nőtt, de a jogkereső polgárok szempontjából is figyelemre méltó a törvényjavaslat, hiszen a módosítások hatálybalépése után a kínálati piac, az ügyes-bajos dolgaik intézésében segítséget nyújtó, általuk igénybe vehető jogi szakemberek köre - itt most szándékosan nem használom az ügyvéd szót, de lényegében erről van szó - kibővülését jelenti. Ezután Magyarországon nemcsak a magyar ügyvédekhez fordulhatnak, hanem közvetlenül igénybe vehetik az európai uniós államok ügyvédjeinek, ahogy a javaslat fogalmaz: az Európai Unió valamely tagállamában ügyvédi tevékenység folytatására jogosult szakemberek szolgáltatásait is.

Félreértés ne essék, véletlenül sem akarok riogatni, nem állítom azt, hogy a magyar ügyvédek el fogják veszíteni a munkájukat, és nem állítom azt sem, hogy 23 millió uniós ügyvéd fogja elárasztani az országot. Pusztán annyit mondok, hogy az uniós jogászok szabadon, szinte korlátozás nélkül ügyvédkedhetnek Magyarországon, és ez rendjén való is. Valójában ez a törvényjavaslat lényege, de mint tudjuk, az ördög mindig a részletekben lakozik.

Kevesebb mint 15 hónappal az uniós csatlakozás előtt a törvényjavaslat szükségszerűségét, annak időszerűségét nem vitathatjuk és nem is vitatjuk. Miután a Magyar Köztársaság a csatlakozási tárgyalások során e témakörben nem kért átmeneti mentességet, a jogharmonizációt végre kell hajtani. Az EU négy alappillérének egyikét, a szolgáltatásnyújtás szabadságát az ügyvédi tevékenység tekintetében is érvényre kell juttatni.

A törvényjavaslat nem egyik napról a másikra született, erre államtitkár úr expozéjában utalt már: közel kétéves előkészítő folyamat eredménye. A két esztendő alatt a javaslat - ahogy Horváth Jenő úr, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az alkotmányügyi bizottság ülésén fogalmazott - sokat finomodott, elszomorító azonban az a tény, hogy ennek ellenére az elnök úr fenntartásait volt kénytelen megfogalmazni az előttünk fekvő végleges javaslat egyes elemeivel szemben. Vegyük sorra a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által problémásnak ítélt pontokat!

Mindjárt itt van a javaslat 5. §-a, amely a hatályos törvény 27., az okirati ellenjegyzéssel foglalkozó szakaszát egészíti ki egy új bekezdéssel. E bekezdés így szól: "Ha az ügyvéd által ellenjegyzett okiratban foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd jogosult."

(13.30)

Az elnök úr olvasatában ez azt jelenti, hogy továbbra is csak ügyvéd láthat el ellenjegyzésével például egy ingatlan-adásvételi szerződést. A kormány képviselője a bizottsági ülésen, valamint államtitkár úr expozéjában ezzel szemben azt állította, hogy az európai közösségi jogász is ellenjegyezhet. Igen, tisztelt képviselőtársaim és a vitát nyomon követő ügyvéd kollégák, jól hallották, a kormány és a szakmai kamara ellentétes álláspontot képvisel abban az egyszerű, de az ügyvédek számára igencsak húsbavágó kérdésben, hogy ki az, aki ellenjegyezhet egy ingatlan-adásvételi szerződést. Csak az ügyvéd vagy az európai közösségi jogász is? Ideje lenne már ebben a kérdésben végre tisztán látnunk. A 8400 magyar ügyvéd érdeke azt kívánja, hogy az ellenjegyzésre továbbra is csak az ügyvéd legyen jogosult, de ezt a törvényjavaslatnak is egyértelművé kell tennie.

Új elem a javaslatban, hogy az ellenjegyzést követően a kötelező jogi képviseletet igénylő eljárásban a képviseletre az ellenjegyző ügyvéd lesz a jogosult. Ezzel teljes mértékben egyetértünk. Maradjunk az egyszerűség kedvéért az ingatlan-adásvételi szerződésnél, ahol eddig is kötelező volt az ügyvédi ellenjegyzés. A módosítás hatálybalépésével egyidejűleg módosulni fog az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény is, és a tulajdonjog-bejegyzési kérelem előterjesztése is kötelező jogi képviseletet fog igényelni, tehát a bejegyzési kérelmet is az ellenjegyző ügyvédnek kell majd előterjesztenie, illetve csak ő jogosult előterjeszteni.

Mi történik abban az esetben, ha az ellenjegyzést követően, a bejegyzési kérelem előterjesztését megelőzően az ügyvéd önhibáján kívül olyan állapotba kerül, hogy képtelen a bejegyzési kérelem előterjesztésére? Például - soha ne történjen meg egyetlen kollégával sem - baleset következtében kómába esik. Köztudott, hogy a bejegyzési kérelmet harminc napon belül be kell nyújtani a földhivatalba. Csorbát szenved az ügyfelek érdeke. Javaslom, gondoljuk át közösen ezt a kérdést, és találjunk rá egy, mind az ügyfelek, mind a magyar ügyvédek érdekeinek megfelelő megoldást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudnám még sorolni az Ügyvédi Kamara elnöke által említett ellenvetéseket, azonban mivel időm lejárt, összességében annyit kívánok mondani, hogy tekintettel mind az ügyvédeket, mind a jogkereső magyar állampolgárok érdekeit ért sérelmekre, a jelen törvényjavaslatot ebben a formában a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója nem tudja támogatni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu