DR. RÁKOS TIBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Államtitkár Úr! Én néhány észrevételt fűznék a törvényjavaslathoz. Először is általánosságban kezdeném, és onnan közelíteném meg a javaslatot, hogy reményeim szerint mindannyiunk számára ismert, hogy a munkajogi jogviszony egy speciális jogviszony, hiszen egy kétoldalú jogviszony, amelyben egy fölé- és alárendeltségi viszony testesül meg, egy olyan rendelkezésre állási jogviszony, ahol az egyik fél a tudását és a munkaerejét biztosítja, míg a másik fél természetesen ezért ellenszolgáltatást juttat számára.

A polgári jogi jogviszonyban - ez mindannyiunk számára ismert - azonos rangú felek tárgyalnak, és ebből kifolyólag egyenrangú félként állapodnak meg és hozzák létre különböző szerződéseiket. Nyilván ez indokolja azt, amúgy nagyon helyesen - éppen e miatt az alá- és fölérendeltségi viszony miatt -, hogy mivel itt nem azonos pozícióból indulnak a felek, ezért igyekeznek a gyengébb pozícióban lévő tárgyaló felet erősíteni, és nyilván a jog eszközeivel segíteni az eredményes érvényesülését.

(11.50)

Ebből kifolyólag van úgy, hogy a szerződéstípusoknál a munkajogi szerződés az, amelyet írásban kell létrehozni, szemben, mondjuk, egy polgári jogi szerződéssel, ahol a ráutaló magatartással, akár teljesítéssel lehet szintén szerződéseket létrehozni, és nyilván a bíróság ennek fényében működik.

Én viszont arra hívnám fel az önök figyelmét, hogy mindezeket figyelembe véve és elfogadva, mivel ügyvédjelölt vagyok, és számos esetben van szerencsém a magyar bíróságon megjelenni, és ebből kifolyólag számos munkaügyi pert is ismerni, és különböző típusait látva azt kell mondanom, hogy én azt gondolom, nagyon sziszifuszi munkát vállal az, aki úgy gondolja, hogy sikerül ezt az egyensúlyi rendszert egy túlszabályozással megoldani. Nagyon jól tudjuk, hogy jó néhány jogelméleti megközelítés van erre; például a jogpozitivisták az élet minden területét igyekeztek jogszabályokkal, különböző részletes szabályokkal behatárolni; ezzel szemben a római jogban, tudjuk, a rómaiak is tudták, ismertek olyan jogintézményeket, mint a joganalógia, a fikció, a vélelem, tehát kitöltötték, és azt lehet mondani, hogy ilyen, hogy joghézag, az nincs.

Viszont a részletes túlszabályozás, ami megjelenik ebben az előterjesztésben is, azt gondolom, bizonyos esetekben már a munkáltatói érdekeket is sértheti. Függetlenül attól - természetesen önök is itt tájékoztattak róla -, hogy a két oldal megtárgyalta és konszenzussal terjesztette elő, én azért felhívnám az önök figyelmét arra, hogy számos esetben van az, mint ahogy itt az előterjesztésben is hivatkoznak rá, hogy a munkaügyi jogi kollégiumnak, a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi jogi kollégiumának az állásfoglalását emelik be a jogi szabályozásba.

Azt mondom, büszkén mondhatom azt, hogy olyan parlamentben ültem, ahol Pokol Béla professzor úrtól tanulhattunk jogelméletet, és ő számos esetben elmondta azt, hogy a bírói gyakorlatnak, az ítélkezési gyakorlatnak utána a törvényhozásban való megjelenése nem mindig hasznos. Ugyanis azt önök is ismerik, hogy a jogegységi határozat is azért született meg, mert számos esetben előfordulhatott, hogy az alsóbb fokú bíróságok, illetve a középfokú bíróságok homlokegyenest más döntést hoztak, nyilván a bírónak az önálló döntési jogi kompetenciájában. Így én azt hiszem, például a munkaszerződésekre vonatkozó szabályozás, illetve a színlelt szerződésre vonatkozó szabályozás szerintem ilyen értelemben okafogyott ebben az előterjesztésben, hiszen ahogy nagyon helyesen az előterjesztés is leírja a részletes indokolásban, hogy abban az esetben, ha a munkajogi jogszabályok megkerülésére, azaz színlelt szerződéssel polgári jogviszonyt próbálnak létrehozni, az rendeltetésellenes joggyakorlás, ebből kifolyólag ennek a szabályozása szerintem okafogyott, hiszen a bírói gyakorlat is pontosan azért hozza meg azokat az ítéleteit azokban az esetekben, amikor vélelmezi azt, és úgymond, kellő bizonyítékot talál arra, hogy itt ennek ez a célja, akkor abban az esetben a munkavállalókat részesíti előnyben, és valóban ezeket a döntéseket, amelyek itt le vannak írva, meghozza, ettől függetlenül.

Ennek ellenére azt szeretném mondani, és még mielőtt az vetülne rám, hogy egy ellenzékinek nyilván mindig kritikai észrevételt kell mondani, nem ebből indulok ki, hanem akkor leszögezném, hogy számos itt előterjesztett javaslattal, jogintézménnyel egyetértek, én ezért nem is azzal foglalkoznék, hogy azokat, úgymond, fényesítsem, hiszen azt hiszem, hogy ez itt kellően előterjesztésre került, a vezérszónokok elmondták, azt gondolom, részünkről is néhányan elmondták azt, hogy melyek azok a részek, amelyekkel egyetértünk. Viszont pontosan azért, mert ismerve a minisztérium működését, ami látható a sajtón keresztül, meg a konkrét tevékenységét, hatalmas energiát tölt azzal, nagyon helyesen amúgy, hogy a foglalkoztatást igyekezzen növelni és a kérdéseket megoldani, azt hiszem, akkor járnánk el nagyon helyesen, és ez abszolút kormányzatszíntől független, és úgy hiszem, ebben talán nincs is köztünk olyan nagy ellentmondás, ha a színlelt szerződések, illetve a munkavégzés, tehát nem munkaviszonyban történő működés esetében az adókat és a járulékokat tudnánk csökkenteni, és ha ezeket nagymértékben csökkentenénk, akkor nyilvánvalóan esetleg ezek a diszfunkciók nem jelennének meg. Ettől függetlenül azt gondolom, bár nem adtak hangot ennek a munkáltatók, azért megmondom őszintén, mindig szívesebben megyek munkavállalói érdeket képviselni egy perben, mert látva az ítélkezési gyakorlatot, én azt gondolom, és most ezt a fajta gondolkodást próbálom kicsit elhinteni, hogy tény és való, hogy a kiszolgáltatottságból adódóan némi segítséget és olyan jogintézményeket be kell vezetni, amelyek az ő érdekeit hatékonyan tudják képviselni, illetve meg tudják védeni, viszont azért a túlzott szabályozás talán nem célravezető. És úgy gondolom, akkor járnánk el helyesen, ha valóban - a mindenkori költségvetés lehetőségeinek a fényében - a járulékok és az élőmunka terheit csökkentenénk, mert ebben az esetben, azt hiszem, nagyon sok olyan helyzettől megszabadulnánk, mint ami például itt is van, hogy számos esetben olyan területeket is aprólékosan szabályozunk, amelyeket az élet sokszínűsége szinte lehetetlenné tesz.

Még egy példát erre. Például itt van a keresetlevél megérkezésének az ideje, ami amúgy nagyon helyesen az előterjesztésben a közigazgatási törvénynek vagy az államigazgatási eljárásról szóló törvénynek a szabályait veszi át, azaz hogy a feladás, tehát a kereset postára adásának a dátumát veszi figyelembe, ezzel szemben számos munkaügyi bíróságon bizony az érkezési dátumot figyelték, és ahogy itt az előterjesztésben is le van írva, ezeket nyilván ki kell küszöbölni. De ezzel is erre utalnék, és ez is ezt bizonyítja, hogy bizonyos esetekben a túlszabályozottság célszerűtlen, viszont vannak olyan esetek, amikor meg célszerű beírni, hogy ne legyen vita ezekben az ügyekben.

Ennek megfelelőn úgy gondolom, ahogy a vezérszónokunk is elmondta, hogy ez a törvényjavaslat - hiszen azért is beszélünk erről, és próbáljuk a közös álláspontunkat kialakítani - megfelelő módosításokkal támogatható, és úgy gondolom, bizonyos részelemei maximálisan támogathatók, illetve bizonyos elemeit meg ha elvennénk belőle, szerintem ugyanúgy meglennénk nélküle, és azt hiszem, hasznosan töltöttük itt az időnket, ha ezt megtesszük.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu