DR. KÖKÉNY MIHÁLY egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Feltétlenül egyetértek annyiban önnel, hogy nagy kérdésekben, nagy, ciklusokat átívelő kérdésekben, az európai uniós csatlakozás nagy kérdéseiben, és hozzáteszem, a nyugdíjasok ügyében is törekednünk kell arra, hogy közmegegyezésre jussunk.

Azt gondolom azonban, hogy tisztáznunk kell, a közmegegyezésnek valóban része-e egyfajta bizonytalanságkeltés, vagy ha olyan ígéreteket próbálunk tenni, amelyeknek az alapjai nem kellőképpen szilárdak. Ön sem gondolhatja azt komolyan, hogy a kormány az időseket bármilyen megrázkódtatásnak kívánja kitenni az uniós csatlakozás kapcsán. Mi azonban ezt a közmegegyezést, amelyre ön javaslatot tett, akkor tartjuk erősnek és szilárdnak, ha ebben az időseket is partnernek tekintjük.

Nézzük a konkrétumokat a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzésével kapcsolatban! Ezt a kormány vállalja, és természetesen az uniós csatlakozást követő időszakra is garantálja. Nézzük meg a ciklus egészére, a csatlakozás várható gazdasági és inflációs hatásai alapján, hogy a hatályos törvényi rendelkezések szerinti nyugdíjemelés rendszerével milyen reálérték-növekedés várható 2002 és 2006 között!

A nyugdíjak évenkénti emelési rendszere alapján 2003 és 2006 között minden nyugdíjas esetében a tervek szerint 24 százalékos nyugdíjemelés valósul meg. Ebben az évben, januárban 8,4 százalékos nyugdíjemelés történt, és 5 százalékon belül várható infláció mellett ez a nyugdíjak 3,2 százalékos vásárlóérték-növekedését jelenti.

(9.20)

A ciklus egészében a várható infláció összességében 15 százalékon belül várható, és ezzel a nyugdíjak vásárlóértéke több mint 8 százalékkal nőhet.

A 13. havi nyugdíj idén ősszel elkezdődő bevezetése szintén minden nyugdíjas számára többletjövedelmet jelent, és ez a juttatás a ciklus végére összesen további több mint 8 százalékos nyugdíjnövelést tesz ki. Ezt hozzászámítva az évenkénti nyugdíjemelésekhez elmondható, hogy ebben a parlamenti ciklusban a nyugdíjat legalább 34 százalékkal fogjuk tudni emelni, és ez 15 százalék körüli összesített infláció mellett a nyugdíjakban 15 százalék körüli vásárlóérték-növekedést eredményez.

Ezen kívül ennél lényegesen nagyobb értéknövekedés történik mintegy félmillió özvegynél, akiknek az ellátása további 50 százalékkal fog a ciklus végére növekedni.

A kormánynak az a véleménye, hogy a nyugdíjemelésnek ez a rendszere és a meghozott törvények megfelelő garanciát adnak arra, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét nemhogy megőrizni tudjuk, de növelni is tudjuk. A gazdasági növekedés pedig lehetőséget teremt a bérek növekedésére, ami a növekvő járulékbefizetéssel fedezetet teremt a nyugdíjemelésre is.

A nyugdíjemelés rendszere egyébként követi a fogyasztói árak növekedését is, így ha a csatlakozást követően bármi oknál fogva magasabb árnövekedés történne, a nyugdíjemelésnél ezt figyelembe kell venni.

Úgy gondoljuk, tisztelt frakcióvezető úr, hogy soron kívüli nyugdíjemelésről akkor kell beszélni, amikor a tervezésben feltételezett folyamatoktól eltérő helyzet állna elő. Jelenleg nincs ilyen helyzet, és egyébként nyugdíj-politikai és biztosítási szempontok sem indokolnak egy, a szolgálati időtől és a befizetett járuléktól függő nyugdíjemeléstől eltérő, fix összegű emelést. Úgy látjuk, hogy ilyen helyzet a csatlakozást követően sem várható.

A csatlakozás rövid távon várható gazdasági hatásai is minden bizonnyal kedvező feltételeket teremtenek, de ha valamilyen vis maior okán ez mégsem következne be, akkor nyilván a konkrét helyzet ismeretében a kormány meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket, amelyek a vásárlóérték-növelést legalább az előzőekben ismertetett mértékben biztosítani fogják.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu