FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Én is szeretném hangsúlyozni, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat, amely a 2701. számon került beterjesztésre, a kormányprogramból adódik és annak a menetrendnek a része. Azért szeretném ezt hangsúlyozni, mert az előttünk lévő törvényi módosítás egy hároméves előkészítő munka eredménye. Tehát a bennünket megelőző kormány időszakában kezdődött az a munka, amelynek a végeredményét láthatjuk most.

Ez a törvényjavaslat az oktatás magyarországi rendszerének egészét érintő tavaszi jogalkotásunk első eleme. Itt a vitában egy képviselőtársunk megemlítette, hogy ő még a többi elemével nem találkozott, én azt gondolom, hogy elég nagy vitát váltott már ki a közoktatási törvény, hiszen az elmúlt év vége óta a tárca honlapján van, és a szakma kellően meg is vitatta már ezt a törvénytervezetet. Tehát bizony a közoktatásról szóló, a felsőoktatásról szóló törvényjavaslatainkkal összhangban került ez az előttünk lévő törvényjavaslat benyújtásra. Feltétlenül szükség van rá, hiszen az Európai Unió kapujában nemcsak jogharmonizációs célzattal, hanem az elmúlt 13-14 év gazdasági, társadalmi változásait figyelembe véve kell módosítanunk az oktatás egészét érintő jogalkotásunkat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszak fontos eredménye volt, hogy a magyar felsőoktatásban nagyságrendekkel nőtt a tanulók létszáma, ugyanakkor létérdekünk, parancsoló szükséglet, hogy a mai aktív generációkat és elsősorban a fiatalokat alkalmassá tegyük a versenyképes tudásra, az ezt a tudást megújítani képes és azt lehetővé tevő oktatási háttérre.

Ma komoly piaci verseny folyik, magyarországi régiók, megyék, kistérségek további sorsa függhet attól, hogy van-e ott felkészült szakembergárda. Itt a vitában már többen említették, hogy bizony időnként már gátjává válik ez a szakemberhiány a különböző beruházásoknak vagy a komoly befektető szakmai érdeklődésének.

Jelenleg 130 ezer fiatal tanul a hazai szakiskolákban. Többnyire olyan diákokról van szó, akik családi, életvezetési és több más szempontból hátrányos helyzetűek. A tanulást sokan elutasítják, vagy tudásbeli felkészültségük gyenge. A szakiskolai rendszer gyűjtőhelye lett az elmúlt időszakban, az elmúlt években az ilyen gyerekeknek. A szakiskola az az iskolatípus, amely felszereltségét tekintve sokszor elmarad a többi oktatási intézmény mögött, és ilyen körülmények között kell szakképzett munkásokat, szakképzett munkaerőt képezni a versenyhelyzetben lévő gazdaság számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Készülve erre a vitára, és tájékozódva a törvénytervezet hatásairól, azt tapasztaltam, hogy bizony rendkívül szükség van a korábban említett három törvény összehangolására, az egymásra épülésre, a koherenciák összecsiszolására. Gondolok itt arra, hogy a majd benyújtásra kerülő közoktatási törvény például az alapozó jellegű képzést is erősíteni kívánja. Többen elmondták itt a vitában, hogy bizony már annak a törvénynek a hatálya alatt, tehát a szakképzésben is érzik ennek a szükségességét.

A közoktatási törvény tervezett változtatása és a szakképzési törvény semmilyen rendelkezése nem mond ellent egymásnak. A törvénymódosítás nem tartalmaz drasztikus változást, ugyanakkor megteremti a feltételeit az európai uniós csatlakozáshoz szükséges hatékony, a minőségi követelményeket is figyelembe vevő szakképzés kialakítására.

Tudnivaló, hogy az európai uniós normák valamennyi tagországtól elvárják, hogy a munkaerőpiac jelenlegi közép és hosszú távú igényeinek megfelelő szakmaszerkezet valósuljon meg. Több képviselőtársam szólt ebben a vitában már arról, hogy hagyományos szakmákat nem képeznek ma Magyarországon, és bizony, sajnos túltermelés, túlkínálat van bizonyos szakmákból, ahol viszont ezeknek a fiataloknak az elhelyezkedési gondjai azután kerülnek előtérbe, amikor elvégzik a különböző szakképző intézményeket.

A törvénymódosítással az Országos képzési jegyzék korszerűsítése, folyamatos karbantartása megfelelő színvonalon és következetességgel valósulhat meg. Ennek garanciája, hogy az oktatási miniszter kap törvényi felhatalmazást a szakmastruktúra fejlesztését elősegítő szakmai bizottságok működtetésére. Természetszerűleg itt szeretnénk kiemelni azt, hogy a felnőttképzés tekintetében viszont a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak van igazán kompetenciája. Jónak tartom, hogy a törvényjavaslat a helyi szakmai programok kidolgozását segíti központi dokumentumok kibocsátásával.

A tanulószerződések intézményének szélesebb körű kiterjesztése, a gyakorlati képzést ösztönző támogatási rendszer kidolgozása szorosabbá teszi a gazdálkodó szervezetek és a tanulók, a gazdaság és az iskola kapcsolatát, ezáltal javulhat a képzés hatékonysága. Fontosnak tartom a törvényjavaslatban azt, hogy a beleépített ellenőrzési garanciák biztosítják, hogy a tanulók megkapják a nekik járó juttatásokat.

Kedvező hatású lehet, hogy a hatályos törvény kiegészül a tanulószerződésre vonatkozóan a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, továbbá a tanulószerződés megkötésében a szakképző iskola és az illetékes területi gazdasági kamara közreműködésének előírásával történik ez meg.

A módosítás sem jelöli meg a szakképzéshez szükséges minimális óraszámot, ezzel lehetőséget kínál egyes képzőhelyeknek, cégeknek “gyorstalpalóö, néhány órás tanfolyamok szervezésére, annak elvégzése után képesítés kiadására. Pontosan tudjuk, hogy ez a szakmai igények szempontjából fontos dolog.

A törvénytervezet sok, a tanulószerződésekkel járó gondot rendez, rögzíti a juttatásokat, a vállalkozásokból származó jövedelem elosztásának rendjét, összhangban van a közép- és felsőoktatási törvénnyel. Lehetőséget teremt egy differenciált, felzárkózó szakasz beiktatására, különösen a hátrányos helyzetűek tekintetében a kilencedik osztályban. Ha a kilencedik osztály előkészítő év lehetne, akkor még nagyobb szerepet kapna a szakmai orientáció és a gyakorlat ebben a tanévben, ezzel erősíthetnénk a gyerekek érdeklődését a szakma és általában a tanulás iránt.

Ebben a szakaszban foglalkozhatnánk tanulásmódszertannal, ennek keretében személyiségfejlesztést, önismereti nevelést, tanulástechnikát és más hasznos, az életkezdéshez szükséges dolgot sajátíthatnának el a tanulók. Nagyon jó dolognak tartom, hogy a második szakképesítés megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés is ingyenessé válik a közoktatási törvény rendelkezései alapján.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül szeretném én is - többen elmondták már ebben a vitában - megerősíteni azt, hogy bizony tapasztaltuk azt, hogy a '90-es években, amikor a nagyipar összeomlott, bizonyos értelemben kényszer szülte helyzet volt az, hogy leginkább az iskolai tanműhelyek felszereltsége nőtt - és az iskolai gyakorlati oktatás. Ez a törvény ebből a szempontból valóban kompromisszumos javaslattal él, és én ezt üdvözlöm. Készülve erre a vitára, többen megerősítették, elsősorban azok a szakképző intézmények választókerületemben, Szarvason, Gyomaendrődön is, de Békés megye más településein is, hogy bizony féltek a törvényi módosítástól, hogy ez megbontja ezt az elmúlt időszakban kialakult gyakorlatot, de örömmel látom azt, hogy itt egy kompromisszumról van szó.

E törvényjavaslatot - mint ahogy említettem hozzászólásom elején - egy hároméves előkészítő munka előzte meg. Remélem, hogy elfogadásával azokban az ügyekben, amelyeket ez a törvény szabályoz, előrelépés következik be, harmonizálunk az uniós szabályokhoz, és a magyar munkaerő és elsősorban a magyar fiatalok hasznára válik e törvényi pontosítás. Azt pedig utolsó mondatként szeretném elmondani, hogy örömmel tapasztaltam, hogy néhány kiegészítő megjegyzés és már bejelentett módosító indítvány mellett azért ez a törvénytervezet élvezi a Ház pártjai nagy részének támogatását, bizonyára a vitában a módosításokra sor kerülhet, és akkor ez egy komoly konszenzust jelentő törvénytervezet.

Én is kérem ennek elfogadását a vita lezárása után. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu